30 km-es fegyvermentesített övezetet hoztak létre

Nőtt a tűzszünet állandósulásának esélye

Némileg stabilizálódott a helyzet, nőtt a tűzszünet állandósulásának esélye Kelet-Ukrajnában az elmúlt napokban, azonban még mindig sokfelé dörögnek a fegyverek Donyeck és Luhanszk megyékben.

Az elmúlt napok legfontosabb fejleményeként a válságban érintett felek múlt szombaton hajnalban megállapodtak arról, hogy a nehézfegyverek kivonásával egy 30 kilométeres fegyvermentesített övezetet hoznak létre a térségben. Az ukrán kormányzat, az oroszbarát szakadárok és Oroszország képviselőinek részvételével folyó minszki tárgyalásokon jegyzőkönyvet is aláírtak erről. Ennek értelmében mindkét fél 15-15 kilométerrel vonja hátrébb az érintett fegyverzetet.

A minszki megbeszélések az EBESZ közvetítésével kezdődtek péntek délután. A megállapodás annak érdekében született, hogy megszűnjenek a szeptember 5-én kötött tűzszüneti egyezmény megsértései, és biztosítsák a fegyvernyugvás tartósságát. Az ütközőzóna fő rendeltetése az, hogy elválassza egymástól a szeparatista fegyvereseket és a kormányerőket.

Andrij Liszenkónak, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivőjének szavai szerint a fegyverzetvisszavonás a tüzérségre és azon páncélosokra vonatkozik, amelyek 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű ágyúcsővel rendelkeznek. Az ukrán küldöttséget Minszkben vezető Leonyid Kucsma volt államfő elmondta, harci repülőgépek és pilóta nélküli repülők sem haladhatnak át a zóna fölött. Megállapodtak a külföldi fegyveresek és mesterlövészek eltávolításáról is. Megfigyelők szerint ez a diplomatikus megfogalmazás a szeparatisták oldalán harcoló oroszokra utal.

A Kommerszant című orosz napilap térképet közölt arról, hol kell húzódnia a harcoló feleket elválasztó, nehézfegyverektől mentes övezetnek. A két megyeközpontot, Donyecket és Luhanszkot is magába foglaló övezet a lap értesülései alapján a Luhanszktól keletre eső orosz–ukrán határ egy 30 kilométeres szakaszától indul és Luhanszkon áthaladva nyugat felé tart Pervomajszk városáig, ahonnan dél felé kanyarodik – Debalcevén és Horlivkán át –, majd Donyecktől déli irányba egészen az Azovi-tenger partjáig tart, ahol a sáv két széle keleten az orosz és szakadár csapatok által megszállt Novoazovszknál, illetve a még kijevi ellenőrzés alatt lévő Mariupol városánál van.

Az egyezmény életbe lépését követően – néhány napon belül – az orosz–ukrán határ és a fegyvermentesített övezet ellenőrzésébe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői is bekapcsolódnak, hangzott el.

Igor Plotnyickij, a luhanszki szakadárok képviselője úgy nyilatkozott, hogy olyan akciótervről van szó, amely egy teljesen biztonságos övezetet hoz létre. Orosz médiaforrások szerint ugyanakkor Andrij Purhin, a szakadárok által önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság miniszterelnök-helyettese” egy sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy a felek közötti bizalmatlanság miatt még hozzávetőlegesen sem lehet megmondani, mikorra jön létre a fegyvermentesített övezet Kelet-Ukrajnában. Kérdésesnek nevezte azt is, hogy az EBESZ teljesíteni tudja-e majd a Minszkben ráruházott feladatot, hiszen képviselői Kelet-Ukrajnában jelenleg megfigyelőként és nem békefenntartóként tevékenykednek.

Az elmúlt napokban mindkét fél, azaz a kijevi kormányzat és a szakadárok részéről is azt közölték, hogy megkezdték a nehézfegyverzet kivonását a kijelölt övezetből. Andrij Liszenko szóvivő kijelentette, hogy operatív információk alapján Oroszország is megkezdte csapatai kivonását Ukrajnából. „Így a szakadároknak egyre kevesebb lehetőségük van nehéztüzérség bevetésére, ezért másodlagos állásokba vonulnak vissza” – fűzte hozzá. Moszkva hivatalosan továbbra sem ismeri el, hogy orosz katonák vannak Ukrajna területén, Kijevben ugyanakkor még mindig jelentős orosz erők jelenlétéről beszélnek a harcok térségében.

Ezenközben változatlanul egymást érik a jelentések a fegyveres összetűzésekről a térségben. Hétfőn például újabb támadást indítottak a szeparatisták Donyeckben a város repülőtere ellen, melyet a kormányerők ellenőriznek. A TSZN televízió kedden arról számolt be, hogy a szakadárok a tűzszünet ellenére több napja szakadatlanul lövik harckocsikkal és gránátvetőkkel a repülőteret. A légikikötőt védő ukrán katonák hétfőn tüzérségi fegyverekkel verték vissza a szeparatisták újabb rohamát.

A híradás szerint a szakadárok nagy tűzerejű, 2SZ4 Tyulpan (Tulipán) típusú önjáró aknavetővel lőtték a védők állásait. A fegyver 240 milliméteres aknagránátjai mintegy 32 kilogramm trotil robbanóerejével rendelkeznek, és becsapódásuk helyén tíz méter átmérőjű bombatölcséreket ütnek.

Közben Dmitro Timcsuk, a kijevi katonapolitikai kutatóintézet vezetője arról számolt be, hogy előző nap Mariupol közelében az ukrán tüzérség megállított egy észak felől közeledő, orosz katonákat szállító járműoszlopot, még mielőtt az elérte volna az Azovi-tenger partján fekvő kulcsfontosságú kikötővárost. A szakértő beszámolója szerint az orosz katonák ezt követően szakadároknak öltözve kis, 10-20 fős csoportokban hajtottak végre rajtaütéseket az ukrán erők állásai ellen.

Ezenkívül, a tűzszünet ellenére „orosz és szakadár egységek” lőfegyverekkel, gránátvetőkkel és tüzérségi fegyverekkel lőtték Luhanszk megyében a megyeközpont és Scsasztya település környékét, továbbá a Donyecktől északkeletre található Debalcevét, valamint több más, a megyeközponthoz közeli települést.

A legutóbbi minszki találkozón a fogolycserék folytatásáról is megállapodtak. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vizsgálati főosztályának vezetője egy tv-nyilatkozatában kedden azt mondta, hogy jelenleg mintegy 700 ukrán katona van még a szakadárok fogságában. Hozzátette, hogy ezenkívül az SZBU-hoz már 1700 bejelentés érkezett civilektől, akik a harcok övezetében eltűnt hozzátartozóikat keresik. Hétfőn az RNBO azt közölte, hogy – katonákat és civileket is beleértve – eddig mintegy 1200-an szabadultak ki a szeparatisták fogságából.

(MTI/unian.ua/ntk)