Erőt kell merítenünk vértanúink és mártírjaink hagyatékából

Báró Perényi Zsigmondra emlékeztek beregardói szülőháza előtt

2014. október 9., 06:30 , 717. szám
Mikola István államtitkár tart ünnepi beszédet

A ma közigazgatásilag Beregszászhoz tartozó Beregardóban, szülőháza előtt emlékeztek Báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegyei főispánra, országbíróra, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjára, a magyar forradalom és szabadságharc 1849-ben kivégzett vértanújára. A megemlékezésen ünnepi beszédet mondott Mikola István, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke.

A KMKSZ Beregszászi Alapszervezete által a beregardói Perényi-kastély elé szervezett rendezvényen Riskó Márta, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnökségi tagja, a Bethlen Gábor Magyar Gimnázium magyartanára köszöntötte a megjelenteket, majd az általa felkészített gimnazisták – Darcsi Barbara, Grica Eszter és Kristán Ferenc – beszéltek Báró Perényi Zsigmond életének és munkásságának fontosabb állomásairól, majd hazafias irodalmi műsorral idézték fel az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményeit.

Mikola István hangsúlyozta: az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc mártírjainak örökségét a magyarságnak szellemi energiaként kell használnia. Hozzátette: most ismét olyan időket élünk, amikor a vértanúk hagyatékából erőt kell merítenünk ahhoz, hogy a mai problémákat úgy tudjuk megoldani, hogy a magyar kultúra, a magyar nép – másokkal szövetségben – felvirágozhasson.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatainak olyan szintre kell emelkedniük, ami lehetővé teszi a közöttük lévő határ mostaninál sokkal jobb átjárhatóságát. Ez elősegíti majd a nemzet újraegyesítésének folyamatát, új szövetség létrejöttét – mondta. Úgy vélte, ehhez az kell, hogy a kárpátaljai magyarok az aradi tizenhármak és az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc többi vértanújának hatalmas történelmi hagyatékából erőt merítsenek szülőföldjükön való megmaradásukhoz és a nemzet újraegyesítéséhez.

Mikola István szerint a magyarságnak ma nagyon jó lehetőségei vannak új szövetségek létrehozására, elmélyítésére, a magyar kultúra fejlődését és terjesztését szolgáló közösségépítésre.

Emlékezőbeszédében Bren­zo­vics László, a KMKSZ elnöke elmondta: Perényi Zsigmond, korának egyik legsikeresebb politikusa, akinek volt mit veszítenie, a kritikus pillanatban nemzete mellé állt, és azt nem árulta el. Hasonló módon a kárpátaljai magyarság egy rendkívül nehéz évszázad után sem volt hajlandó lemondani nemzeti identitásáról, feladni kultúráját, történelmi emlékezetét, a kommunista szovjetrendszer minden törekvése ellenére sem – mutatott rá.

Brenzovics László szerint a Perényi Zsigmondra való emlékezés a közösség megtartó erejét jelenti, különösen abban a háborús helyzetben, amelyben jelenleg a kárpátaljai magyarság él.

A KMKSZ elnöke fontosnak mondta, hogy „most, amikor Ukrajna keleti országrészében háború van, amelyben fiatalok, köztük kárpátaljai magyarok halnak meg, városok pusztulnak el, és ez veszélyt, fenyegetést, bizonytalanságot jelent a kárpátaljai magyar közösség számára, az anyaország kormánya – s ezt bizonyítja Mikola István államtitkár látogatása is – mindent megtesz a béke és biztonság helyreállítása érdekében”. Hangsúlyozta: Európa és a világ befolyásos politikusainak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy Kelet-Ukrajnában megszűnjön a „barbár gyilkolászás és gyűlöletkeltés”, mert – mint fogalmazott – nem lehet olyan érdek, amely ezt modern századunkban fenntartja.

Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének a napokban megválasztott új elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Mi könnyebb helyzetben vagyunk, mint az 1849-ben Európa által magára hagyott magyar nemzet, hiszen mi nem vagyunk egyedül. Az anyaország, a magyar kormány teljes mellszélességgel kiáll mellettünk. Nekünk is hűen kell szolgálnunk szülőföldünket, népünket. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, legyen szó akár arról, hogy magyar óvodákba és iskolákba íratjuk gyermekeinket, megemlékezünk hőseinkről, mártírjainkról, ápoljuk hagyományainkat, vagy akár arról, hogy választások idején elmegyünk szavazni, és a kárpátaljai magyarság szempontjait figyelembe véve adjuk le szavazatainkat. A forradalom bukását is követte a kiegyezés, ezért reménykedjünk abban, hogy a mostani nehéz időszak is véget ér, és egy jobb, élhetőbb jövő vár ránk.”

Báró Perényi Zsigmond emléktáblájának megkoszorúzása alatt a guti Peres Dóra énekelt.

A rendezvényen a megszólalókon kívül többek között jelen volt Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviseletében Szalipszki Endre főkonzul, dr. Mélykuti Ferenc vezető konzul, a KMKSZ képviseletében Gulácsy Géza és Barta József alelnökök, Sin József, a Beregszászi Középszintű Szervezet elnöke, Horkay Sámuel, a Beregszászi Alapszervezet tiszteletbeli elnöke, Orosz Géza, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese, Gajdos Margit, a Beregszászi 9. Sz. Általános Iskola igazgatója és Molnár Ferenc, lapunk főszerkesztője.

Mikola István a sajtó munkatársainak kérdéseire válaszolva elmondta, hogy mostani látogatása során Kárpátalján a kárpátaljai magyarság és a megye vezetőivel fog tárgyalni. Kárpátaljáról Lembergbe (Lvivbe) utazik, ahol a visegrádi négyek tárgyalóküldöttségének tagjaként ukrán kormánytisztviselőkkel tárgyal majd Magyarországot és Közép-Európát érintő biztonságpolitikai és energiaellátási kérdésekről, és a kereskedelmi és üzleti lehetőségek kiterjesztéséről. Hangsúlyozta, hogy a súlyos helyzet ellenére derűlátó, mert most lehetőség nyílhat a magyarság érdekeit szolgáló új együttműködési rendszer és szövetség létrehozására.

Kijelentette: „Nem fogjuk véka alá rejteni azt a szándékunkat, hogy szeretnénk szövetséget kötni, szeretnénk olyan kapcsolatokat építeni, melyek az Ukrajnát most körülvevő nagyon nehéz helyzetnek a feloldására, rendezésére irányulnak. Képviseljük azt a magyar szándékot, hogy az EU kiterjesztésével valamikor ez a határ is átjárható legyen, és így a nemzetegyesítés is új lendületet kaphasson.”

dózsa/mti