A választás mint megújulás?

2014. október 9., 06:30 , 717. szám

Az ukrajnai sajtót az indulók névsorának ismeretében leginkább az a kérdés foglalkoztatta ezen a héten, vajon jó-e vagy rossz, hogy a parlamenti választásokra számos katona, újságíró és polgári aktivista jelöltette magát.

A jelenség okait kutatva a szakértők az országban egyre inkább elhatalmasodó bizalmi válságot emelik ki. Mindenekelőtt tegyük fel magunknak kérdést, mondják, mi végre kell rendkívüli, előrehozott választásokat tartani Ukrajnában?

Erre a kérdésre a laikusok is nyomós okok garmadáját tudnák felsorolni különösebb erölködés nélkül. Például azért van szükség új törvényhozásra, mondhatják, mert a jelenlegi képviselők teljességgel lejáratták magukat a korrupcióval, az elvtelen gombnyomogatással a parlamenti szavazások során, némelyikük kezéhez még vér is tapad a téli kijevi események kapcsán. Ugyanakkor olyan parlamentre van szükségünk, állítják a hozzáértők, amely képes végrehajtani a reformokat, melyek nélkül az ország nem élheti túl a jelenlegi válságot. Mint rámutatnak, az elmúlt fél évben meggyőződhettünk róla, hogy a jelenlegi képviselői garnitúra irtózik a változásoktól, leginkább a saját helyzetének bebetonozására összpontosít.

Kétségtelen azonban, hogy sok minden gyanakvásra adhatott okot azzal a folyamattal összefüggésben, amely a mostani választások kiírásáig elvezetett. Mindenekelőtt gondoljunk arra, hogy mielőtt az elnök elrendelte volna az újabb voksolást, nem sikerült módosítani a választási törvényt, s a „forradalmárok” által beígért reformok is elmaradtak. Vagyis ugyanazon tökéletlen szabályozás alapján, gyakorlatilag ugyanolyan körülmények és feltételek mellett vágunk neki ismét a választásoknak, amelyekről az elmúlt években már számos alkalommal bebizonyosodott, hogy alkalmatlanok egy demokratikus törvényhozás megválasztására. És ezzel a 22-es ukrajnai csapdája be is zárult, hiszen a jobb választási feltételekhez a törvények megváltoztatásához reformokra lenne szükség, az átalakulásokra viszont nincs esély az azokat támogató új politikusok nélkül.

A kérdés így most tulajdonképpen az, hogy lehetséges-e új politikusi garnitúrát varázsolni a régi játékszabályok szerint. A választ erre a dilemmára mindenki vérmérséklete, ismeretei és élettapasztalata szerint adja meg, vagyis az ukrán hazafiak remélik, hogy lehetséges a megújulás, a szakértők többsége viszont kételkedve tárja szét a karját, és a sokat megélt egyszerű polgárok is tisztában vannak vele, hogy csodák csak a mesékben történnek. A magunk részéről csupán Vitalij Balának, a Helyzetmodellezési Ügynökség igazgatójának azt a minapi, az UNIAN hírügynökség által közölt becslését idéznénk itt, amely szerint a következő parlament összetétele legfeljebb egyharmad részben újulhat meg. Vagyis levonhatjuk a következtetést, hogy a honatyák kétharmada azok közül kerül majd ki, akik korábban így vagy úgy már megmutatták, hogy képtelenek az ország irányítására.

Ennek tudatában az sem csoda, ha a kampány nagyjából ugyanúgy zajlik, mint az elmúlt években, legfeljebb valamivel visszafogottabban és szegényesebben. Az nvua.net-nek nyilatkozó Szerhij Lescsenko újságíró szerint, aki maga is indul a választásokon Petro Porosenko Blokjának listáján, egyetlen egyéni képviselői hely megszerzése így is legalább 200 ezer dollárba kerül a kampány miatt. Ez lényegesen kevesebb annál, mint amennyire az elmúlt években taksáltak egy-egy parlamenti mandátumot, de még mindig túl sok ahhoz, hogy a nép egyszerű, ámde igaz fiai a hatalom közelébe juthassanak masszív párttámogatás nélkül.

A másik sajátossága napjaink történéseinek, hogy az országban a tűzszünet ellenére folytatódó háború mindenre rányomja a bélyegét. Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa például kedden úgy döntött, hogy Luhanszk megye egy sor települését a „terrorellenes műveletben” (ATO) részvevő kormányerők által ellenőrzött járásközpontoknak rendelik alá, módosítva négy járás közigazgatási határait. Ruszlan Knyazevics, az államfő parlamenti megbízottja az MTI beszámolója szerint kifejtette: a területek irányításához és életképességéhez szükséges, hogy megváltoztassák a közigazgatási határokat. Nehéz azonban elleplezni az intézkedésnek azt a tudatalatti üzenetét, miszerint a hatóságok belátható időn belül nem látnak esélyt a megszállt területek visszatérésére az irányításuk alá.

Ezzel párhuzamosan a Központi Választási Bizottság (CVK) megkönnyítette a Donyec-medence lakói számára a szavazási hely megváltoztatását. Ehhez a térségből elmenekülteknek csupán kérvényt kell benyújtaniuk a választási névjegyzéket vezető hivatalhoz jelenlegi tartózkodási helyükön, mellékelve személyigazolványukat és a menekült státuszukat igazoló dokumentumot. A hatóságok egyúttal emlékeztetnek, hogy az ilyen választók csupán a pártlistákra szavazhatnak, az egyéni jelöltekre nem.

ntk