A BPP „az egyetlen ukrajnai politikai erő jelenleg, amelyet a kárpátaljai magyarok támogathatnak”

Interjú dr. Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével

2014. október 23., 06:30 , 719. szám

A parlamenti képviselői mandátum által lehet a kárpátaljai magyarságnak befolyása arra, hogy miként dőlnek el a nemzetiségek számára fontos kérdések az országban – adott hangot meggyőződésének Brenzovics László. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét a választási kampányról, illetve a Petro Porosenko Blokkjával (BPP) folytatott együttműködésről kérdeztük.

– Véleménye szerint mi határozza meg az idei választási kampányt?

– Napjaink két jellegzetessége is rányomja bélyegét az eseményekre. Az egyik ilyen tényező a háborús helyzet, hiszen minden embert, minden családot foglalkoztat a háború és a béke kérdése. Ugyancsak érezteti hatását az ukrán társadalom állapota, hangulata: az elmúlt hónapok eseményeinek hatására az emberek fásultak és bizonytalanok. Ennek tudható be egyebek mellett, hogy elmaradt a korábbi évek kampányait jellemző éles küzdelem és felfokozott érdeklődés. Különösen igaz ez Kárpátaljára, ahol a kampányt akár lagymatagnak is nevezhetnénk.

– Mit tapasztal, hogyan éli meg a pillanatnyi helyzetet a kárpátaljai magyarság?

– Magyarságunk körében alapvetően ugyanazoknak a tényezőknek a befolyása érvényesül, mint az ország más régióiban – a katonai konfliktus, a gazdasági válság, az általános bizonytalanság stb. –, s a hatásuk is sokban hasonló. Talán még kifejezettebben érzékelhető egyfajta passzivitás a parlamenti választások vonatkozásában, elmaradt az a lázas, felfokozott hangulat, amely a kampánynak ebben az időszakában általában tapasztalható a helyi magyarok között. Ebben nyilvánvalóan közrejátszik az is, hogy nincs „magyar” választókörzet, vagyis olyan egymandátumos körzet, amelyben a győzelem esélyével indulhatna el magyarságunk képviselője. A választási versengés így nem hat ki olyan mértékben a magyarlakta településekre, a magyar közösségekre, mint egyébként.

– Nincs „magyar” választókörzet Kárpátalján, önnek viszont a KMKSZ elnökeként felajánlották a biztos bejutónak tartott 62. helyet az államfőt támogató párt, a Petro Porosenko Blokkja választási listáján. Tekinthetjük a listás helyet egyfajta kárpótlásnak a választókörzetért?

– Meglehetősen sok a félreértés ezzel a kérdéssel kapcsolatban, ezért nem árt tisztázni néhány összefüggést. Ismeretes, hogy a Porosenko elnök úrral még tavasszal, az elnökválasztást megelőzően aláírt együttműködési nyilatkozatban nem szerepelt tételesen a magyar választókörzet ügye, csupán a magyar képviselet biztosítása az ukrán parlamentben, mivel akkor még nem tudhattuk, milyen választási rendszer lesz Ukrajnában, megmaradnak-e egyáltalán a választókörzetek. Amint bizonyossá vált, hogy maradnak az egyéni választókörzetek, természetesen azonnal megkerestük a Központi Választási Bizottságot (CVK), felvetettük a kárpátaljai magyar többségű választókörzet visszaállításának kérdését. Tudni kell azonban, hogy a CVK-t olyan személyek alkotják, akik még az előző hatalom idején kerültek pozícióba, tehát annak a Régiók Pártjának a képviselői alkotnak többséget a testületben, amely két évvel korábban szétszabdalta a magyar körzetet a saját jelöltjei kedvéért. Ezek az emberek végül elutasították a kezdeményezésünket azzal az indoklással, hogy mivel rendkívüli választásokról van szó igen szűk határidőkkel, a választókörzeteket nem lehet módosítani. Mi ezt a döntést sem jogszerűnek, sem méltányosnak nem tartjuk, hiszen a választási törvény előírja, hogy a körzetek kialakítása során figyelembe kell venni a nemzetiségi szempontokat. Ráadásul az sem igaz, hogy nem lehet módosítani a választókörzeteken, hiszen Kelet-Ukrajnában az ismert események hatására jelentősebb módosításokat hajtottak végre, mint amekkorát mi kértünk. Visszatérve a kérdésére, a lényeg az, hogy a 62. helyet a BPP választási listáján nem a „magyar” körzetért cserébe ajánlották fel, nem afféle kárpótlásként, hiszen erre semmi nem kötelezte az államfő pártját.

– Ennek fényében mit gondol arról, hogy Ihor Hrinyiv, az elnöki adminisztráció vezetőjének helyettese néhány napja egy ungvári sajtótájékoztatón azt találta mondani, hogy Kárpátalján nincs létjogosultsága a „magyar” választókörzetnek?

– Véleményem szerint Ukrajnának jogállamiságra kellene törekednie, nem pedig arra, hogy különböző, a jogtól független megfontolások alapján hozzanak döntéseket. Ha egyszer a törvény lehetővé tette a nemzetiségi szempontok figyelembe vételét a körzethatárok meghúzásakor, e szerint kellett volna eljárni. Ugyanakkor a tudósításokból kiderül, hogy a tisztviselő nem zárkózott el mereven a kérdés rendezésétől, mint mondta, léteznie kell egy mechanizmusnak az ukránok magyarországi és a magyarok ukrajnai jogainak biztosítására. Egyébként Hrinyiv úr egy Nyugat-Ukrajnából származó politikus, ahol köztudottan „másként” értelmezik a nemzetiségi kérdést. Látni kell, hogy mint minden jelentős ukrajnai politikai erő, a BPP is egy konglomerátum, amely különböző vonulatokat egyesít, ebbe a Hrinyiv úrhoz hasonló konzervatívabb gondolkodásúak is beleférnek. Összességében azonban egy mérsékelt, középutas, európai irányultságú pártról van szó, amely nem mellékesen nagy valószínűséggel megnyeri a választásokat.

– Ebből a megfontolásból döntött a KMKSZ a BPP-vel való együttműködés mellett?

– A KMKSZ választmányának legutóbbi ülésén arról kellett döntenie, hogy a Szövetség elindítja-e jelöltjeit az egyéni választókörzetekben, amint 2012-ben is tette, vállalva ezzel, hogy – akárcsak két évvel ezelőtt – most is igen csekélyek lesznek az esélyeink a győzelemre, vagy elfogadjuk a BPP által felajánlott bejutó listás helyet. Tekintettel az országban kialakult helyzetre, a magyar közösség érdekeire határozott úgy Szövetségünk, hogy él a felkínált lehetőséggel, elfogadja a listás helyet.

Köztudott, hogy a politika részben a kompromisszumok, részben a döntések befolyásolásának művészete, amit azonban csak az események résztvevőjeként lehet gyakorolni. A mostanihoz hasonló vészterhes időkben különösen fontos a lehetőségekhez mérten részt venni az események alakításában, s nem a partvonal mellől figyelni, miként döntenek rólunk mások. Meggyőződésünk, hogy a listás parlamenti képviselői mandátum által befolyásunk lehet arra, hogy miként dőlnek el a nemzetiségek számára fontos kérdések az országban. A KMKSZ ebből a megfontolásból ragadta meg az egyetlen kínálkozó lehetőséget a parlamentbe jutásra, hiszen ne feledjük: a BPP volt az egyetlen valamennyi ukrajnai párt közül, amely fontosnak tartotta, hogy választási listáján helyet biztosítson a magyarság képviselőjének.

– Mivel jár a KMKSZ számára a gyakorlatban a végéhez közeledő kampányban való részvétel?

– A mi feladatunk meggyőzni a kárpátaljai magyarokat arról, hogy október 26-án menjenek el szavazni, és a szavazatukat adják Petro Porosenko Blokkjára, miáltal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarságnak legyen parlamenti képviselete az elkövetkező időszakban.

– Említette a polgárok lanyha érdeklődését a politika, a választások iránt. Mivel tudják meggyőzni a szavazókat arról, hogy fontos az urnákhoz járulniuk?

– A legfontosabb jelenleg a béke kérdése. Ott lehettem szeptember elején a BPP kijevi jelölőkongresszusán, ahol több felszólaló szájából is elhangzott, hogy ez a béke pártja, amely arra törekszik, hogy mielőbb nyugalmat teremtsen Ukrajnában. Elmondható, hogy ma az országban ez az egyetlen jelentős politikai erő, amely ténylegesen a békére törekszik. Az államfő törekvését a békére a gyakorlatban is megtapasztalhattuk, hiszen tárgyalások útján, kompromisszumok árán elérte a fegyverszünetet Kelet-Ukrajnában, s azóta is a fegyvernyugvás megszilárdításán munkálkodik. Ha el akarjuk kerülni az újabb sorozásokat, hogy katonák, köztük magyarok haljanak meg egy ukrajnai háborúban, akkor a békére kell szavaznunk.

Nem mellékes az sem, hogy a BPP egy nyugati irányultságú párt, amely igyekszik közelíteni az országot az Európai Unióhoz. Programja tartalmaz olyan elemeket a hatalom decentralizációjára, a nemzetiségi kérdés rendezésére vonatkozóan, amelyek kézzelfogható előnyöket jelenthetnek számunkra a jövőben. Más pártok programjaiban nemigen tudtunk hasonló elemeket felfedezni, tehát pusztán kizárásos alapon is ez az egyetlen ukrajnai politikai erő jelenleg, amelyet a kárpátaljai magyarok támogathatnak.

A választások napja előtt fontos emlékeztetni, hogy a magyarság képviselőjének mozgásterét az ukrán politikában mindenkor az határozza meg, milyen egységesen és tudatosan szavaz a magyar közösség. Ha mi, magyarok egy európai nemzethez tartozónak tekintjük magunkat, akkor hinnünk kell a demokráciában, amely viszont a választásokon alapszik, tehát nekünk kétszeresen is fontos elmenni szavazni. Ha hiszünk a kárpátaljai magyarság megmaradásában, akkor hinnünk kell abban, hogy ezt kizárólag a választások útján érhetjük el. Így mutathatjuk meg, hogy mit akar közösségünk, mit tartunk jónak, és mit utasítunk el. Ha elmegyünk szavazni, jelezhetjük az egész ukrán társadalomnak, hogy nem adtuk fel, hogy továbbra is egy olyan közösség vagyunk, amelyet nem lehet bedarálni, amely képes kiállni a saját hosszú távú érdekei mellett, az ukrán napi politika kérészéletű törekvéseivel szemben.

hk