Használd, hogy tovább éljen!

A magyar nyelv napja a Rákóczi-főiskolán

Sajátos és rendhagyó módon emlékezett és tisztelgett november 13-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanári kara és diáksága a magyar nyelv napja előtt. Az intézmény Filológia Tanszékének Magyar Szakcsoportja és Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontja által szervezett emléknapon nem mindennapi módon mutatták be, milyen sokszínű, szép, választékos, tréfás és érdekes anyanyelvünk.

Csernicskó István, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője az esemény kezdetén arra emlékeztetett, hogy a három évvel ezelőtt kitűzött dátum 1844. november 13-hoz kapcsolódik, amikor is a Magyar Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében a magyar nyelv az ország hivatalos nyelve lett. Ez alkalomból előadásokkal, koncertekkel, szavalóversenyekkel emlékeznek a világ különböző pontjain élő magyarok anyanyelvükre.

Az emléknap szervezői igyekeztek elkerülni a sablonos, sokszor tanórára vagy konferenciára emlékeztető formulákat, s gondoskodtak arról is, hogy az érdeklődők aktívan foglalkozzanak a nyelvünket érintő kérdésekkel. November 3-tól egy nyereményjáték zajlott, amelyben a játékosoknak minden nap meg kellett válaszolniuk egy-egy elektronikus üzenetben kapott, magyar nyelvhez vagy november 13-hoz kapcsolódó kérdést. A játék során összesen 241 válasz érkezett be, s azok, akik mindegyik kérdésre helyes választ küldtek be, a tanszéki csoport és a kutatóintézet munkatársainak kiadványaiból összeállított könyvcsomagot vehettek át. A játék következő fordulója a helyszínen zajlott, szintén értékes könyvcsomagokért.

A főiskola néhány diákja rövid jelenet által mutatta be és mondta el a közönségnek neves írók, költők, Vári Fábián László, William Shakespeare, Petri György, Bagu László szavaival, mégis egyedi módon, mi a nyelv, s mi mindent mondhatunk el általa. Beregszászi Anikó, a magyar tanszéki csoport docense ehhez kapcsolódóan kiemelte: ahhoz, hogy még sokáig ünnepelhessük a magyar nyelv napját, az kell, hogy a nyelv az életünk szerves része maradjon, s minél több színterén alkalmazzuk is, mert csak ez élteti azt.

Lapunk érdeklődésére Csernicskó István a magyar nyelv fontossága és alkalmazása kapcsán elmondta: „Nincs olyan nyelv a világon, amelyikben ne lennének más nyelvekből származó nyelvi elemek, szavak, szójelentések. – Maga az anyanyelv szavunk is egy német szó tükörfordítása. A magyar nyelv, ahogyan a világ összes nyelve, folyamatosan változik, különböző hatások érik más nyelvek felől. De mindeközben átadó nyelv is, hiszen rengeteg olyan szavunk van, amely más, a közvetlen közelünkben lévő vagy akár távolabb eső területek nyelvében gyökeresedett, honosodott meg, mint például a ’gulyás’ vagy a ’huszár’ szavak. Nekünk, magyar anyanyelvűeknek ez a legszebb és legédesebb nyelv. Arra buzdítanék mindenkit, hogy ahol csak lehet, használja is, mégpedig úgy, ahogyan az adott helyzet megköveteli. A helyzettől függően használhat az ember például szlenget, és ezzel nincs is baj. Viszont azt is tudnunk kell, hogy nyelvileg mikor hogyan illik viselkedni, beszélni, hogy ne tartsanak műveletlennek, illetlennek, s hogy ne rúgjuk fel a társalgási és társadalmi szabályokat. Tehát ha nyelvileg megtanulunk viselkedni, megválogatni a szavainkat, kifejezni az érzéseinket, akkor gondolataink kifejezése is pontosabb, jobb, logikusabb és hatásosabb lesz.”

Espán Margaréta