A magyar kultúra napjai Kárpátalján – rendezvénysorozat

2015. január 28., 16:07 , 733. szám

KMKSZ A magyar kultúra napjai Kárpátalján elnevezéssel több járásra is kiterjedő többnapos rendezvénysorozattal méltatta a magyar kultúra napját. Rendezvényeket szervezett Ungváron, Nagyszőlősön, Beregszászban, Munkácson, Bátyúban.

Beregszász, Munkács

A KMKSZ, a Pro Cultura Subcar­pathica civil szervezet és a Rákóczi-főiskola közös szervezésében január 22–23-án négy különböző helyszínen lépett fel és tartott rendhagyó koncertet, irodalomórát a Kávészünet együttes A magyar kultúra napjai Kárpátalján rendezvénysorozat keretében.
A sorozat második állomásaként a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán lépett fel a négytagú formáció. Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcar­pathica igazgatója köszöntőjében kiemelte: a kultúra olyan, mint egy iránytű: irányt mutat az egyénnek a közösség felé és a közösségnek az identitás megtartása felé. Dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke örömét fejezte ki amiatt, hogy egyre több intézmény, civil szervezet tartja fontosnak, hogy méltassa e jeles eseményt. Hiszen a kultúra a mienk, akárhol éljünk is. A magyar kultúra a részünket képezi, s mi magunk is a kultúra részesei vagyunk. A kultúra az a közeg, amelyben jól érezhetjük magunkat, de ez csorbul akkor, ha idegen közegbe kerülünk – akárcsak mi, kisebbségben élők. Ha pedig mi magunk nem tiszteljük ezt a közeget, akkor nem várhatjuk el másoktól sem, hogy tisztelje azt. Mányi István, Magyarország beregszászi konzulja arra emlékeztetett, hogy 1985-ben ifj. Farsang Árpád zongoraművész kezdeményezte, hogy a Himnusz megírásának évfordulóját nyilvánítsák a magyar kultúra napjává. Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Városi Szervezetének elnöke a múltra emlékeztetett: amikor a magyarokat elnyomó hatalmak azt gondolták, elérték céljukat, nemzetünk újra és újra talpra állt, s ehhez kultúránk adott erőt. S ez nekünk is erőt adhat ma, a háborús fenyegetettség közepette.
Végezetül Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Kiemelte, hogy a ’90-es évek eleje a kárpátaljai magyarság nemzeti öntudatra ébredésének időszaka volt. Ma ugyan nehéz időket élünk, de, míg a politika csak „átvonul” fölöttünk, addig a kultúra örökké összetart bennünket.
A Kávészünet magyar költőink, többek között Petőfi Sándor, József Attila, Juhász Magda, Vörösmarty Mihály, Móra Ferenc, Weöres Sándor, Ady Endre verseit adta elő megzenésített formában, pop-rock stílusban. Mindezzel pedig a gyakorlatban bizonyították a közönség megmozgatásával, bevonásával, hogy a zene eszköz lehet a versek könnyebb megtanulásához, és azt is, hogy ezek az alkotások, melyeken magyarok nemzedékei nőttek fel, nemcsak mondanivalójuk, hanem az általuk nyújtott élmény tekintetében is maradandóak, s ez is segít abban, hogy a magyar szó, a magyar kultúra még sokáig fennmaradjon.

em

Nagyszőlős

Nagyszőlősön a Perényi Zsigmond Középiskolában január 23-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rongypokrócszövő felnőttképzése anyagainak kiállításával, népzenei és néptáncműsorral, valamint megzenésített versek koncertjével várta az érdeklődőket.
A rendezvényen jelen volt Kész Géza, a KMKSZ kulturális titkára, Simon Gyöngyi, a járási tanügyi osztály vezetőhelyettese, valamint Homoki Gabriella, a Perényi Zsigmond középiskola igazgatónője.
Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke köszöntőjében így fogalmazott: a magyar kultúra napjának ünnepe nem tartozik a naptárunkban piros betűvel jelölt ünnepeink közé, de hosszú évek óta eredményesen hívja fel a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi értékekre, melyeket magunkénak érzünk. Ezen a napon emlékeztetnek minket a különböző rendezvények hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra, egyszóval kultúránkra. „Meg kell köszönnünk a magyar kultúráért, a magyar nyelvért, a magyar zenéért dolgozó emberek, közösségek helytállását, mindennapi elhivatottságát és erőfeszítéseiket. A kultúra ápolásával, újrateremtésével a legtöbbet ők teszik azért, hogy mi, magyarok képesek legyünk a jövőben is magyar módon élni, leküzdeni az új kihívásokat és értékrendeket teremteni, melyek boldogabbá teszik életünket, mindennapjainkat.”
A köszöntőbeszédeket követően az ungvári székhelyű Sodró népzenei együttes műsora következett, amely őseink ránk hagyományozott szellemi és kulturális örökségeit, a magyar autentikus népzenei, néptánc- és népdalkincs sokszínű, változatos világát mutatta be. Az együttes repertoárjában a Kárpát-medencei magyarság színes folklóranyagából kapott kóstolót a nagyérdemű. A hagyományos autentikus táncokat, és muzsikát követően a modern kultúra világa tárulkozott a jelenlévők elé. A budapesti Kávészünet együttes a modern zene segítségével dolgozza fel irodalmi nagyjaink kimagasló alkotásait. Összeállításukban Ady, Juhász Gyula, Radnóti verseit és még sok más igazán lélekemelő alkotást hallhattunk.  A változatos és igen színvonalas műsor a magyar kultúra sokoldalúságát is megmutatta a közönségnek.

Váradi Enikő

Bátyú

A KMKSZ Bátyúi Alapszervezete idén is megszervezte a mára hagyománnyá vált magyar kultúra napi ünnepségét. A rendezvényre a helyi középiskolában került sor január 25-én.
Szántó Edit, a KMKSZ Bátyúi Alapszervezetének elnöke köszöntőjében kiemelte: Magyarország minden talpalatnyi földje, a haza minden egyes pontja azonos értékű. A Himnuszban, amelynek születésnapja lett a magyar kultúra napja, egy sokat szenvedett nép hite, vágya, Isten trónusáig felható fohászkodása szólal meg, s ennek üzenetéből mindannyian őrzünk magunkban egy darabkát. A Himnusz emlékezete azt az akaratot sugározza, amely őrzi az egész magyarságot. S akkor válik igazi ünneppé, ha számot vetünk a ránk hagyott kulturális örökségről, s arról, hogyan adhatjuk azt át utódainknak. Ezzel népünket, nemzetünket, jövőnket szolgáljuk, hiszen „kultúra nélkül sem emberek, sem magyarok nem vagyunk”. Mányi István beregszászi magyar konzul az emléknap fontosságát hangsúlyozta, amely megmutatja, hogy igenis van mire büszkének lennünk. Ennek okán pedig kulturális értékeinket minél szélesebb körben kell ismertté tennünk, hogy a következő nemzedékek is megismerhessék. Ez pedig Kárpátalján igen eredményesen működik. A nemzeti kultúra az a kapocs, amely összetart minket, nemzetünket, s ezt a határvonalak sem gátolhatják meg. Ez lehet a záloga annak, hogy ne csak jelenünk, de jövőnk is legyen. Végezetül Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke arról szólt, hogy a bennünket összetartó nemzeti kultúrának „mi, kárpátaljaiak is egy ága vagyunk”, s kisebbségben élőkként kétszeresen fontos, hogy megtartsuk, megbecsüljük azokat, akik kultúránkért dolgoznak, akik értéket teremtettek, teremtenek.
Hogy a meghívott előadók, s persze, a bátyúiak hogyan gondoskodnak kultúránk ápolásáról, továbbadásáról, arról bizonyságot szerezhettek az érdeklődők és a környező alapszervezetek jelenlévő képviselői. A nagymuzsalyi Jakab Dániel, a bátyúi Nyeste Gabriella és Séra Dániel versmondással, az Újbátyúi–Bátyúi Református Vegyes Kar Istent dicsőítő énekekkel, a Himnusszal és a Szózattal, a bátyúi Együtt Nyugdíjasklub Őrzői vagyunk mi ezeréves lángnak címet viselő zenés-verses összeállítással, a helyi iskola és kultúrház növendékei pedig táncokkal emelték a rendezvény színvonalát.
Végezetül a Kokas Banda lépett színpadra, amely állandó résztvevője e rendezvénynek. A banda nemcsak különböző tájegységek dalaival és táncaival, hanem Rúzsa Magdi egy dalának és József Attila Születésnapomra című versének feldolgozásával is megörvendeztette a lelkes közönséget.
A rendezvény a Kokas Banda által tartott táncházzal zárult.
Munkácson a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség járási székházában is fellépett a Kávészünet. A január 23-ai előadás kezdetén Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke, a KMKSZ alelnöke köszöntötte és üdvözölte az érdeklődőket és a négytagú együttest, amely a magyar irodalom megzenésített remekeit bemutató előadásával ezen a helyszínen sem okozott csalódást az irodalom- és zenekedvelő közönségnek.

Espán Margaréta