Hidak, korok, Budapest

Kárpátalján ülésezett a Magyar Művészeti Akadémia Határon Túli Bizottsága

2015. június 17., 10:08 , 753. szám

Június 15-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Gross Arnold kiállítótermében nyitották meg az Európai Utas Alapítvány Hidak, korok, Budapest c. vándorkiállítását a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet szervezésében.

A Hidak, korok, Budapest c. kiállítást 2011-ben állította össze az Európai Utas Alapítvány. A tárlatot bemutatták már Szabadkán, Párkányban, Strasbourgban, Rómában és Brüsszelben is. A fényképeket, történelmi adatokat felvonultató tablók a Pestet és Budát összekötő hidak látszögéből mutatják be Budapest létrejöttét, a Dunát, amelynek nagy szerepe volt a város kialakulása során, az ’56-os forradalomnak a város utcáin zajló eseményeit, s természetesen a két partot összekötő hidakat és azok történetét is.

Dr. Orosz Ildikó, a kiállítás beregszászi állomásának helyet adó Rákóczi-főiskola elnöke köszöntőjében kiemelte: A hidak nemcsak fizikális értelemben, gazdaságilag és kulturálisan fontosak, hanem több szempontból is, hiszen összekötnek egymással két partot. Egyfajta hidat jelent a diákjait oktató pedagógus is, aki összeköttetést teremt a múlttal, a meglévő, felhalmozott tudást adja át az új generációknak. A XX. század fájdalmait kifejezhetjük, szemléltethetjük továbbá hidakkal. Gondoljunk csak azokra a Tiszán és Dunán átívelő hidakra, amelyeket a háborús időkben leromboltak. Olyan hidakat, amelyek természetes régiókat kötöttek össze egymással. És egyfajta hidat jelentenek a kisebbségek is, hisz annak képviselői a kultúrák között próbálnak összeköttetést teremteni azzal, hogy megkísérelik átadni mindkét „part”, kultúra legjavát. A kiállítás felidézi, s helyreállítani igyekszik mindezen, kisebbségek, gazdaságok, kultúrák közötti hidakat.

Dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a híd, bár szellemi és fizikális értelemben is összekötő szerepe van, ugyanakkor a különbözőségekre is felhívja a figyelmet: a két part, a két szerves egész közötti különbségekre. A magyar nemzet több mint egy évezrede bizonyítja, hogy bárhol is legyenek fiai, a köztük lévő tényleges hidak, külső segítség hiánya ellenére is képesek egységként gondolkodni. Mert „mi magunk is egy híd vagyunk”. A kiállítás anyaga 250 évet tekint át, s megmutatja, hogy fejlődött szerves egésszé az egész nemzet akarata szerint Magyarország fővárosa. Megmutatja, hogy a magyarság, a magyar nemzet hogyan tudott változó körülmények között, különböző korokban újra és újra megújulni, úgy, hogy megmaradt a réginek, ugyanakkor újított is. A tárlat komoly múltra tekint vissza, hisz szinte egész Nyugat-Európát bejárta, s minden helyszínen hirdette Budapest természeti és épített környezetének szépségét.

A kiállítás megnyitóját követően kerekasztal-beszélgetésre került sor a főiskola épületében, amelyen bemutatkozott a Magyar Művészeti Akadémia, továbbá részt vettek, bemutatkoztak a kárpátaljai, kulturális és művészeti tevékenységet is folytató civil szervezetek, egyesületek, több művészeti iskola képviselői és fiatal tehetségei is. A megbeszélés keretében Kucsera Tamás Gergely adta át jelképesen azt az 1 200 000 forint értékű adományt Vass Ilonának, Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány titkárának, amelyet az akadémia által néhány nappal korábban szervezett jótékonysági gálaesten gyűjtöttek a kárpátaljai művészeti iskolák számára.

A kiállítás július 1-ig tekinthető meg a főiskola Gross Arnold kiállítótermében.

em