Módosító indítványok az új választási törvénytervezethez

Interjú Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével

2015. június 24., 10:47 , 754. szám

Egy sor, a nemzeti ki­sebbségeket érintő kérdésről tárgyalt hétfői ülésén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Elnöksége. A tanácskozás után a testület döntéseiről Brenzovics Lász­ló parlamenti képviselőt, a Szövetség elnökét kérdeztük.

– Az Elnökség úgy határozott, hogy kezdeményezi és támogatja egy önálló kisebbségügyi hivatal létrehozását a kormányzaton belül. Miért vált éppen most aktuálissá ez a kérdés?

– Az ügy előzményei majdnem a rendszerváltásig nyúlnak vissza. Az 1992-ben módosított kisebbségi törvény kimondta, hogy a nemzeti kisebbségek ügyeivel önálló minisztériumnak kell foglalkoznia Ukrajnában. A minisztérium gondolata persze gyorsan a feledés homályába merült, s idővel ki is került ez a norma a jogszabályból. 1996-tól évekig egy állami bizottság foglalkozott a kérdéskörrel, majd 2010-ben azt is felszámolták. Végül egy 2012-es törvénymódosítás úgy rendelkezett, hogy az államfő jogosult kijelölni a kisebbségi ügyekben illetékes kormányzati szervet. Attól kezdve a kulturális minisztérium egyik osztálya felügyelte a területet az ukrán diaszpóra kérdésével együtt. Ezért tűnt előrelépésnek, amikor a legutóbbi Majdant követően, tavaly júniusban létrehozták a nemzetpolitikai kormánymegbízott tisztségét, illetve a Nemzetiségek Közötti Egyetértés Tanácsát. A megbízottá kinevezett Hennagyij Druzenko miniszterhelyettesi szinten látta el hivatalát, a bizottságban pedig Olekszandr Szics humánpolitikai kormányfőhelyettes elnökölt. Ezeket az előremutató határozatokat azonban a kormány egy 2015. áprilisi rendeletével egyszerűen eltörölte, semmissé tette, a kisebbségi kérdés visszakerült a Kulturális Minisztérium egyik főosztályvezető-helyetteséhez. Holott ez a lépés még a korábban hatályos jogszabályok értelmében is törvénytelen volt, hiszen – mint említettem – az államelnök feladata lenne kijelölni a kisebbségi ügyekben illetékes hatóságot vagy szervet. Arról nem is beszélve, hogy mindez a kérdéskör leminősítését jelenti egy olyan országban, ahol a lakosság mintegy 20 százaléka valamelyik nemzetiségi kisebbséghez tartozik.

Kezdeményezésemre a Legfelsőbb Tanács Emberi Jogi és Kisebbségügyi Bizottsága bekérette Vjacseszlav Kirilenko miniszterelnök-helyettest, hogy adjon magyarázatot a kormány eljárására, ő azonban a testület előző ülésén nem jelent meg. Mindazonáltal a bizottság változatlanul fenntartja véleményét, miszerint szükség van az egyeztetésre e kérdésben a kormány és a bizottság, a parlament között. Nekem meggyőződésem, hogy vissza kell térnünk a kiindulóponthoz, vagyis Ukrajnában önálló minisztériumnak vagy más, kellően magas rangú kormányzati szervnek kell felügyelnie a kisebbségi ügyeket. Véleményemet osztotta a KMKSZ Elnöksége, amely hétfői ülésén úgy határozott, hogy a kérdésben az államfőhöz fordulunk.

– Miért tűzte napirendjére a KMKSZ Elnöksége a készülő új helyhatósági választási törvény kérdését?

– A KMKSZ folyamatosan figyelemmel kíséri az új jogszabály elfogadását. Az Elnökség mostani ülésén mindenekelőtt leszögezte: nem felel meg az alapvető jogelveknek, hogy alig néhány hónappal az önkormányzati választások előtt módosítják a jogszabályt, amely alapján meg kellene azt rendezni. Erre a körülményre egyébként korábban a Velencei Bizottság is felhívta Ukrajna figyelmét, tudjuk azonban, hogy Ukrajnában vannak még problémák a jogállamisággal. A minap első olvasatban elfogadott törvénytervezet a koalíciós megállapodással összhangban nyílt listás választási rendszert ír elő a megyékben, a járásokban és a városokban. A meglehetősen bonyolult rendszer lényege, hogy a választóknak a pártok listáira kell szavazniuk, ugyanakkor a választó a pártnak az adott körzetben indított jelöltjére is leadja a voksát, így a pártlistákról a több szavazatot elnyert jelöltek jutnak be az önkormányzatokba. A KMKSZ Elnökségének felkérésére két módosító indítványt szándékozom benyújtani a jogszabály-tervezethez. Az első javaslatunk arra vonatkozik, hogy töröljék el a bejutási küszöböt, amely a pártok esetében 5, a választási tömörülésekében pedig 7 százalék. Ez a norma rendkívül hátrányos a kisebbségek számára, mivel sok esetben eleve lehetetlenné teszi a jelöltjeik bejuttatását az önkormányzatokba. Például esetünkben az olyan városokban, mint Ungvár vagy Munkács jelentős számban élnek ugyan magyarok, azonban igen valószínűtlen, hogy jelöltjeink elérjék az 5 százalékos támogatottságot, s így a magyarság egyáltalán nem lesz képviselve ezeknek a településeknek a tanácsaiban. Ezért tartanánk fontosnak, hogy ne legyen bejutási küszöb, ahogyan azt egyébként egy másik, utóbb nem támogatott törvénytervezet javasolta is. A második módosító indítványunk a kárpátaljai magyarságnak egy régi követelésére vonatkozik: előírná, hogy a választásokra készítsenek magyar nyelvű szavazólapokat.

– Vannak további kritikus törvénytervezetek is?

– Igen. Például nemrég a parlament elé került a mozgósítási törvény módosítása. Az első olvasatban elfogadott jogszabály mentesítené a főiskolai és egyetemi tanárokat a mobilizáció alól. A módosító indítvány viszont, amelyet benyújtani tervezek, kiterjesztené ezt a mentességet a közoktatási dolgozókra, az iskolai tanárokra, tanítókra is, hiszen a mozgósítás a kárpátaljai magyar oktatási rendszer egészét rendkívül hátrányosan érinti.

ntk