Parlament: Populista törvény a valutahitelekről, itt az új rendőrség, módosult a mozgósítási törvény

2015. július 8., 10:39 , 756. szám

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa múlt héten második nekifutásra elfogadta azt a jogszabályt, amely kötelezővé tette a bankok számára a valutában felvett lakossági hiteleknek a ténylegesnél alacsonyabb, 5,05–8 hrivnya/dollár árfolyamon történő átváltását. Megszülettek ezenkívül a belügyi szervek tevékenységét szabályozó, ezen belül a nemzeti rendőrséget létrehozó jogszabályok, valamint módosult a mozgósítási és az ügyészségi törvény is.

Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint a valutahitelek átváltására vonatkozó jogszabályra 229 képviselő szavazott igennel. A törvény értelmében a valutában felvett hiteleik után „teljesítetlen kötelezettségekkel” rendelkező polgárok kérvénye nyomán valamennyi bank köteles egy hónapon belül elvégezni a hiteleik „átstrukturálását”, vagyis átváltását hrivnyára a hitelszerződés megkötésének napján érvényes nemzeti banki árfolyamon. A törvény azt javasolja, hogy az árfolyamkülönbséget a bankok könyveljék el veszteségként, és ne emeljék a hitel fejében megállapított kamatot.

Korábban az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) jelezte, hogy a jogszabály elfogadása esetén az ország pénzintézetei mintegy 100 milliárd hrivnyát veszíthetnek, ami meghaladja a GDP 5 százalékát. Az Ukrajnában valutában felvett jelzáloghitelek összege a jegybank szerint 3,28 milliárd dollárt tesz ki. A teljes lakossági valutahitel-állomány a június 3-i állapotok szerint 5,86 milliárd dollár volt.

A törvény heves reakciókat váltott ki. Natalija Jareszko pénzügyminiszter jelezte, hogy a jogszabállyal a képviselők csupán a lakosság egy szűk rétegének kedveztek, annak következményeit viszont a társadalom egészének viselnie kell, mivel a valutahitelek átváltása rontja a bankrendszer helyzetét, újabb pénzintézetek mehetnek tönkre, elveszíthetik betétjeiket olyan polgárok, akik semmiről sem tehetnek.

„Ez populizmus, amelynek semmi köze az igazságossághoz” – hangoztatta a tárcavezető, aki szerint a jogszabály összeegyeztethetetlen az országnak a legnagyobb hitelezőjével, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben vállalt kötelezettségeivel is.

Petro Porosenko elnök ugyanakkor kijelentette, hogy kiábrándította a parlament döntése a valutahitelek átváltásáról, s „nyugtalanságot keltett benne a koalíció és a törvényhozás jövőjét illetően”.

„Populista politikusokat láttam, akik igyekezvén elnyerni a lakosság egyik vagy másik csoportjának a tetszését, veszélybe sodorják az ország pénzügyi és bankrendszerét, a gazdaság stabilitását, megvalósíthatatlan ígéreteket tesznek, miközben pontosan tudják, hogy nem lesz igazságos minden adófizető terhére kielégíteni 65 ezer ember szükségleteit, akik kevesebb, mint egytized százalékát teszik ki azoknak, akik nem akarnak, vagy soha nem is lesznek képesek valutahitelszerződést kötni” – mondta az államfő.

A Petro Porosenko Blokkja (BPP) parlamenti frakciójának néhány tagja mindjárt határozattervezetet nyújtott be a Legfelsőbb Tanácsban az ominózus törvény újraszavazásáról. Erre legközelebb a törvényhozás jövő heti ülésén kerülhet sor.

Hosszas vita előzte meg az ügyészségi törvény módosítását. A változások mindenekelőtt a Legfőbb Ügyészség (GPU) struktúráját érintik, amelyben önálló szerkezeti egységként működik tovább a katonai ügyészség, élén a legfőbb ügyész helyettesének rangjára emelt legfőbb katonai ügyésszel. Ugyancsak önálló szervezeti egységként jön létre a GPU-n belül a szakosított korrupcióellenes ügyészség. A törvény az ügyészségi szervek munkatársainak számát 15 ezer főben állapítja meg, hozzátéve, hogy ezt a létszámot 2018. január 1-jétől 10 ezer főre csökkentik.

Módosította a parlament A mozgósítási felkészülésről és mozgósításról című törvényt is. A jogszabály 23. paragrafusának 2. része mostantól úgy rendelkezik, hogy mentesülnek a mozgósítás alól a „különleges időszakban” többek között a nappali tagozatos diákok, aspiránsok és doktoranduszok; a felsőoktatási és tudományos intézmények, szervezetek tudományos címmel és/vagy fokozattal rendelkező tudományos munkatársai, tudományos-oktatói dolgozói, valamint az általános (iskolai) oktatási intézmények oktatói, amennyiben a jelzett oktatási, tudományos intézmények és szervezetek számítanak a főmunkahelyüknek, ahol legalább háromnegyed (0,75) állásban dolgoznak. A törvény záró és végrehajtási rendelkezései rögzítik, hogy a jogszabály 23. paragrafusa 2. részének 3. bekezdésében jelzett kategóriához tartozó, a különleges időszakra a jelen törvénymódosítás elfogadását megelőzően mozgósított katonák leszerelendők, hacsak nem nyilatkoznak úgy, hogy folytatni kívánják a katonai szolgálatot.

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a tudományos dolgozóknak és oktatóknak a mozgósítás alóli felmentéséről a parlament elé került jogszabályhoz Brenzovics László képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke módosító indítványt nyújtott be, amely valamennyi tudósra és tanárra kiterjesztette volna a mentességet, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgoznak-e a törvény hatálya alá eső tudományos és oktatási intézményekben. A parlament azonban végül egy másik, az érintettek körét szűkebben meghatározó indítványt szavazott meg.

A Legfelsőbb Tanács gyakorlatilag egyszerre fogadta el a múlt heti ülésszakon a belügyi szervekről és a nemzeti rendőrség létrehozásáról rendelkező jogszabályokat. A törvény értelmében a nemzeti rendőrség a bűnügyi rendőrségből és rendőrségi járőrszolgálatból, a rendőrségi őrszolgálatból, a speciális rendőrségből és a KORD (Operatív Gyorsreagálású Különítmény) különleges rendeltetésű rendőrségből áll majd. A testület vezetője a politikától és a belügyminisztertől független rendőrfőnök lesz. A jogszabály értelmében a rendőrség ezentúl nemcsak a kormánynak tartozik elszámolással, hanem a közvéleménynek is, amennyiben a helyi önkormányzatok bizalmatlansági indítvánnyal élhetnek a helyi rendőrségi vezetők vonatkozásában.

ntk