Egy nagyon veszélyes bőrbetegség

2015. november 18., 09:05 , 775. szám

Késő ősszel több betegség is veszélyezteti egészségünket, kezdve a viszonylag enyhébbnek számító „egyszerű” meghűléstől a nagyon komoly, akár halálhoz is vezető, veszélyes kórokig. Az utóbbiak közé tartozik az egyik legsúlyosabb bőrbetegség, a szőrtüszőgyulladás (furunkulózis), melyről dr. Pauk Vladimir, a Beregszászi Járási Bőr- és Nemibeteg-gondozó főorvosa tájékoztatja az olvasókat.

– Ősszel növekvő tendenciát mutat a furunkulózis előfordulása, hetente többen is fordulnak orvoshoz e betegség tüneteivel – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – A kór gyakoribbá válása összefügg a késő őszi vitaminhiánnyal, valamint a megfázással, a meghűléssel, melyek az immunrendszer meggyengüléséhez vezetnek. Ugyancsak összefügg a kór a rossz idegállapottal, a hiányos, illetve rendszertelen étkezéssel, az elégtelen mennyiségű pihenéssel. Ha az ember elegendő vitamint vesz magához, mindig kipiheni magát, elejét lehet venni a betegség kialakulásának. Egy felnőtt embernek legalább 6-8 óra pihenésre van szüksége, amibe belefoglaltatik az alvás és legalább 30 percnyi kocogás.

– Miként fejlődik ki a kór?

– Furunkulózis esetén gyulladásba esnek a szőrtüszők, a zsírmirigyek, valamint az azokat körülvevő kötőszövet. A betegség kialakulását a Staphylococcus-baktériumoknak a szervezetbe való behatolása okozza. A megbetegedés folyamata bármelyik testrészen lezajlódhat, de leggyakrabban a nyak hátsó részén, az alkaron, a combon és az arcon jelentkezik. A folyamat során az érintett testrészen egy vagy több gyulladási góc képződik. A dudor átmérője 20-30 mm, de lehet nagyobb is, a színe pedig vöröses-pirosas. Megjelenését fájdalomérzet kíséri, és az érintése is időnként meg-megnövekvő fájdalommal jár. 3-5 napon belül bekövetkezik a nekrózis (elhalás), mármint a szövetek elhalása, melynek hatására a szövetek puhábbakká válnak. A dudor közepén egy lyuk képződik, melyen keresztül gennyes váladék folyik ki a furunkulusból. Egy nyúlvány ágazik ki a dudorból, a duzzanat növekedni kezd, a fájdalom erősödik. A beteg általános rosszullétre panaszkodik. A dudor melletti nyirokmirigyek megnövekednek, és fájdalmasabbakká válnak. 3-5 nap múlva a furunkulustól elválik a gyökere, és a lyukon keresztül, a gennyes-véres váladékkal együtt, távozik a duzzanatból. A furunkulus helyén gömbölyeg keletkezik, recés szélekkel, a dudor sima fenekén pedig fekély képződik, véres-gennyes mázzal a felületén. A gömbölyeg később gyógyulni kezd, és a helyén egy atrofikus (sima) heg jelenik meg.

– Miért lehet veszélyes a szőrtüszőgyulladás?

– A szervezet általános állapota a furunkulusok mennyiségétől, a dudor nagyságától és elhelyezkedésétől függ. Ha a furunkulózis a törzsön vagy az alsó végtagokon bukkan fel, limfodenitisz (nyirokmirigy-gyulladás) alakul ki, és láz jelentkezik. Ha pedig az arcot támadja meg, bőrpír tűnik fel, az arcbőr duzzadttá, míg a szempillatájék nagyon duzzadttá válik. Ha a beteg nem kap kezelést, vagy nem megfelelő terápiában részesül, akkor a betegség erős fájdalommal jár. A bőr az érintett területeken, általában az arcon megkeményedik, lilás színt kap, és akár +40 Celsius-fokra is felszökhet a láz. A fájdalom növekedése mellett emelkedik a véralvadás szintje, ami komolyabb következményekkel is járhat. Ha a gennyes váladék bekerül a vérkeringésbe, előidézheti a felső- (más kifejezéssel: mély)vénás trombózist, de szepszist is kiválthat, vagy – ha bejut az agyba – meningitiszhez (agyhártyagyulladáshoz) vezethet, a következmény pedig – sajnos – nem ritkán halál…

– Miként kezelik a beteget?

– A terápia a lokalizációtól (fej, arc, nyak) függ, és ha már a nyirokmirigy is gyulladásba kerül, okvetlenül adni kell a betegnek antibiotokumot, antihisztaminokat, immunprotektorokat (az immunitást növelő gyógyszereket), vitaminokat. A páciensnek kevesebb szénhidrátot és sót kell fogyasztania. Kompressziós kötést is lehet alkalmazni: a gyógyszert felhelyezzük a gézre, majd a gyógyszeres részével lefelé a gézt ráhelyezzük a dudorra, végül pedig kívülről leragasztjuk, hogy a furunkulus ne kapjon levegőt. Ha viszont a duzzanat intenzíven kezd növekedni, akkor a beteget – állapotától függően – altatás vagy helyi érzéstelenítés mellett megműtik, hogy eltávolítsák a furunkulust.

Ha nem megfelelő a kezelés, vagy nem kezelik a betegséget, több furunkulus képződik, melyek egy helyen csoportosulnak, még el sem tűntek a korábbiak, amikor már újak is képződnek, majd több furunkulus is egybeolvad. Ebben az esetben is antibiotikumot, kompressziós kötést, illetve vitaminterápiát alkalmazunk. Ha pedig mindez nem segít, szükségessé válik a sebészi beavatkozás.

Függetlenül attól, hol jelentkezik a furunkulózis, szakorvoshoz kell fordulni. Ha az orr tájékán, a száj tájékán, az orron vagy az orrban tűnik fel a furunkulus, akkor fül-orr-gégészhez, ha pedig a többi testrészt támadja meg a betegség, akkor bőrgyó­gyászhoz vagy sebészhez kell fordulni. A betegek ne próbálkozzanak öngyógyítással!

Lajos Mihály