A Chron-betegség

2015. december 2., 13:32 , 777. szám

A gyomor- és bélrendszeri kórok, köztük a krónikus betegségek megannyi embertársunk életét megkeserítik, komoly fájdalmakat, egyéb kellemetlenségeket, rossz közérzetet okoznak, és rontják a betegek életminőségét. E megbetegedések egyike a Chron-betegség, melyet dr. Kovács Mihály, a Viski Nagyközségi Orvosi Rendelő belgyógyásza mutat be.

– A Chron-betegség a gyomor és a bélcsatorna ismeretlen eredetű gyulladásos megbetegedése, mely elsősorban a vékonybél alsó részét és a vastagbelet érinti, de az emésztőtraktus más részeit is megtámadhatja, és főleg fiatal korban jelentkezik – fejti ki a szakorvos. – Krónikus betegség, melynek kiváltó okát nem ismerjük. A jelenleg alkalmazott gyógyszerek mérsékelik a tüneteket, de nem nyújtanak gyógyulást.

– Milyen tünetei vannak a kórnak?

– A legkorábban jelentkező szimptómákhoz tartozik a hasi fájdalom és a hasmenés – jellemző a sürgető hasmenés –, s emellett véres és nyákos is lehet a széklet. A fájdalom elsősorban a köldöknél vagy a köldök alatt érződik. Ezek a tünetek pedig általában az étkezés után jelentkeznek. Gyakori panasz még az étvágytalanság, a testsúlycsökkenés, az ízületi fájdalom és a láz. A görcsös hasi fájdalom szűkületet, míg a társuló láz tályogot, végbéltájéki sipolyt vagy repedést jelezhet. A Chron-betegség komoly szimptómája lehet a végbél fájdalmassága. Általában kóros megnyúlás figyelhető meg a végbélnyíláshoz közeli bőrfelületen, melyen keresztül összeköttetés jön létre a bél és a külvilág között. A tünetek intenzitása az enyhétől a súlyosig terjedhet.

– Örökölhető-e a Chron-betegség?

– A kór hajlamos a családi halmozódásra. Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a kórban szenvedő betegek csaknem egynegyedének van egy Chron-betegséggel küszködő közeli rokona. Ám jelenleg nem lehet előre megmondani, hogy melyik családtagnál fog a betegség kifejlődni.

– Hogyan lehet diagnosztizálni a kórt?

– A diagnózis a fentebb leírt klinikai tüneteken alapszik. Legkorábban a hasmenés fertőzéses eredetét kell kizárni. Ezt követően kolonoszkópos vizsgálatot végzünk, melynek során a vizsgáló orvos mintát vesz a vastagbél nyálkahártyájából, amin szövettani elemzést hajtanak végre. Ha sikertelen a vastagbél kolonoszkópos áttekintése, akkor a vastag- és a vékonybél kontrasztanyaggal való feltöltése és az így végzett vizsgálata nyújthat segítséget. A hasi ultrahangvizsgálat a betegség intenzitásának a megítélésében segít, a komputertomográfos (CT) és a mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRT) pedig az első sipolyok és tályogok feltűnése után kerül alkalmazásra. Ezek a képalkotó eljárások nélkülözhetetlenek a felmerülő műtéti beavatkozások megtervezésében. Ugyanakkor a laboratóriumi vizsgálatoknak elsősorban a már felismert betegség intenzitásának megítélésében lehet szerepük, jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan speciális laboratóriumi diagnosztikai módszer, amelyik egyértelműen alátámasztaná vagy kizárná a betegség megjelenését.

– Miként kezelik a pácienseket?

– A ma alkalmazott gyógyszerek a következő csoportokba sorolhatók: aminoszalicilátok (aszpirinszerű orvosságok), kortikoszteroidok, immunmoduláns gyógyszerek, kisegítő orvosságok, úgymint antibiotikumok, vas- és vitaminkészítmények, biológiai hatóanyagok. A megfelelő táplálkozás alapvető fontosságú a krónikus betegségek esetén. Főleg azoknál a kóroknál, melyekre jellemző a hasmenés, az étvágytalanság, a tápanyagok bélből való felszívódásának a csökkenése. E tényezők hatására ugyanis a szervezet folyadékot, vitaminokat, tápanyagokat és ásványi anyagokat veszít. Javasolt a könnyű ételek fogyasztása, mert ezeknek az ételeknek a fogyasztása kevesebb kellemetlenséggel jár, mint a fűszeres, rostdús ételeké. Ajánlott a kiegyensúlyozott étrend, az ízletes, változatos, könnyen emészthető étkek magunkhoz vétele.

Lajos Mihály