Potápi: Eredményes a külhoni magyar szakképzés éve program

A nemzetpolitikai államtitkár szerint eredményes volt az idei évre meghirdetett külhoni magyar szakképzés éve program, a megkezdett fejlesztéseket folytatni kívánják, és jövőre a fiatal vállalkozókat szeretnék segíteni.

Potápi Árpád János a tematikus programot értékelő konferencián hétfőn Budapesten felidézte: tavaly a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) döntött arról, hogy a szakképzéssel folytatódjon a tematikus évek sora. Az elmúlt években az oktatáspolitika egyik kiemelt területe a szakképzés volt, és a döntéssel a magyarországi trendekhez is igazodtak – jelezte, hozzátéve: az oktatás és a gazdaság fejlesztése egyaránt a magyar nemzet gyarapodását szolgálja.

A programra 500 millió forint állt rendelkezésre, ami jelentős bővülés az előző évi tematikus évhez képest.

Kitért arra is, hogy mintegy 10 ezer diákot és pedagógust, tanárt értek el különböző kutatásokkal. A szakképzésben mintegy 30 ezer külhoni magyar diák érintett – mutatott rá.

Potápi Árpád János kiemelte: a gazdasági helyzet Kárpátalján a legnehezebb, a magyar kormány ugyanakkor igyekezett jelentős segítséget nyújtani, hogy a régió leszakadása megálljon.

A program során elsősorban a pedagógusszövetségekre igyekeztek támaszkodni. Tanműhelyeket, tangazdaságokat hoztak létre, Erdélyben e célra 126 millió forintot fordítottak, fordítanak. A Felvidéken 70 milliót, a Vajdaságban 60 milliót, Kárpátalján 50 milliót, Horvátországban 20 milliót, a Muravidéken 17, 5 milliót költöttek különböző fejlesztésekre – sorolta.

Közölte, hogy A szakma sztárja elnevezésű versenybe 150 külhoni diák és tanár kapcsolódott be. Szeretnék, ha jövőre már magán a versenyen is részt vennének a külhoni magyar fiatalok. Megkezdődött az átjárhatósági ösztöndíj megvalósítása, ami egy hónapos magyarországi szakmai gyakorlatot jelentett, 140 diák és tanár részvételével. Ezt is szeretnék folytatni a régiók átjárhatóságának megteremtésével – jelezte.

Szeretnék, ha a szakképzés továbbra is fókuszban maradna, a Máértnak és a kormánynak azt javasolják, hogy a jövő év tematikus programja a fiatal vállalkozók köré szerveződjön.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára arról beszélt, a nemzetpolitika minden lépésének célja, hogy a magyar közösség gyarapodó közösség legyen, és ennek fontos eszköze az oktatás. A szakképzés fejlesztésével azt szeretnék elérni, hogy a Kárpát-medence magyarsága az új kihívásokkal képes legyen megbirkózni. Ezt szolgálja az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér kialakítása és megerősítése is – közölte, és kitért arra: elengedhetetlenül szükség van a XXI. századi gazdasági és munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelni tudó, jól képzett magyar munkaerőre. Az államtitkár hozzátette: a tematikus év eseményei rávilágítottak a szakképzés és a felnőttképzés kiemelt jelentőségére.

Szólt arról, hogy szakmai adatbázist hoztak létre a Kárpát-medencei magyar tannyelvű intézményekről, ebben 122 iskola szerepel. Hozzájárultak tankönyvek és szakmai dokumentumok terjesztéséhez, az együttműködéseket a jövőben is folytatni kívánják.

Román István, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára rámutatott: az agrárágazat és az élelmiszergazdaság hangsúlyosan jelent meg a programban. 

Jelezte: „Gazda lennék!” mottóval továbbképzést szerveztek, amelynek célja az volt, hogy a gazdálkodás induló feladataival, nehézségeivel könnyebben meg lehessen birkózni. Az a cél, hogy gyakorlatias képzést kapjanak a fiatalok – mondta, és kitért a szakmai és emberi kapcsolatok kialakításának fontosságára is. 

Sikeres program zárul, számos olyan problémát oldottak meg, amelyet korábban más úton nem sikerült – összegzett a helyettes államtitkár.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a nemzetpolitikai államtitkárság által szervezett tanácskozáson együttműködési megállapodást írtak alá a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével a felvidéki szakképzés fejlesztése érdekében.

Az eseményen kárpátaljai részről jelen volt dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, Sari József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökségi tagja, valamint Soós Katalin, a beregszászi Rákóczi-főiskola Szakképzési Intézetének igazgatója.

Orosz Ildikó a tanácskozáson bemutatta a 2015 és 2025 közötti időszakra szóló kárpátaljai magyar szakképzési cselekvési tervet. Elmondta: a koncepció összeállításánál figyelembe vették térségünk gazdasági helyzetét.

A tervezet egyik alapelve, hogy a jelenlegi magyar tannyelvű képzéseket meg kell erősíteni. Így például a Jánosi Líceumot szakmailag kellene fejleszteni, s ezáltal magyar mezőgazdasági gépszerelői központtá válhatna. A Beregszászi Járási Kórház befejezetlen épületszárnyát átalakításokkal alkalmassá lehetne tenni a Beregszászi Egészségügyi College számára, miáltal gyakorló tankórház jöhetne létre – mondta el egyebek mellett dr. Orosz Ildikó.

(MTI/Kárpátalja.ma/ntk)