Szilveszteri garázdálkodás Kölnben

2016. január 13., 11:45 , 783. szám

2015 szilveszter éjjelén, a németországi Köln városának vasútállomása és a kölni dóm melletti tér a jókedvű újévköszöntőből a garázdálkodás és szexuális zaklatás színhelyévé vált. Ugyanis a szemtanúk leírása szerint a megközelítőleg 1000 fős, többségében arabokból és észak-afrikaiakból álló csoportból több fiatalember megtámadta az ott ünneplő német nőket és férfiakat. A rendőrség tehetetlennek bizonyult, és az esetet több napig szőnyeg alatt tartotta a német sajtó, ám egy olyan szellemet próbált palackban marasztalni, amelynek az volta a sorsa, hogy kitörjön onnan.

A dóm külterén tartózkodó, túlnyomórészt arab nemzetiségű férfiak nagyobb csoportja komolyabb indok nélkül kezdetben tűzijátékkal és petárdával zavarta a békés ünneplőket, majd később szexuálisan zaklatta az ott tartózkodó nőket 2015 szilveszterén. Az eset óta már több mint 500 panasz érkezett a helyi rendőri szervekhez, amelyeknek 40%-a szexuális zaklatás, és két eset nemi erőszak volt. Több sértett számolt be arról, hogyan erőszakoskodtak: fogdosták és tapogatták őket a rendbontók.

A rendőrség képtelen volt még idejében felszámolni a garázdálkodó tömeget, nem lépett fel teljes erővel. Az esettel és a rendőri impotenciával kapcsolatban Ralf Jaeger német belügyminiszter sajtótájékoztatójában arról beszélt, hogy a rendvédelmi szerveknek „alkalmazkodniuk” kell az ilyen típusú tömeges bűncselekményekhez, a rendőri taktika átgondolása szükséges. Első „alkalmazkodó” lépésként a kölni rendőrkapitányság főparancsnokát nyugdíjazták véglegesen, mondván „vissza kell állítani a lakosság körében a bizalmat”.

A helyi rendőrségnek eddig 31 gyanúsítottja van, akik közül feltehetőleg – rendőrségi információk szerint – 18 menedékkérő személy, tehát friss migráns vagy menekült. 21 személy után indítottak nyomozást, kettőt pedig letartóztattak.

Az esetre reagálva Köln polgármester asszonya, Henriette Reker elmondta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az elkövetők között valóban lennének menedékkérők. A polgármester asszony az esettel kapcsolatban már egyszer felhívta magára a figyelmet „viselkedési kódexével”. A német közvéleményben nagy felháborodást keltő kijelentésében azt tanácsolta a német nőknek, hogy egy karhossznyi távolságot tartsanak az idegenektől, valamint csoportba verődve közlekedjenek az utcán, hogy ha támadás éri őket, tudjanak egymáson segíteni. A polgármester asszony – a német állampolgárok nagy része szerint – mintha azt mondta volna, hogy nem az arabok, hanem a német nők hibája az, hogy szexuálisan zaklatták őket. Itt még az is megjegyzendő, hogy a polgármester asszony ezzel mintha arra szólította volna fel a német nőket, hogy alkalmazkodjanak a szilveszter éjjelén kialakult szituációhoz, ahelyett, hogy az arab és afrikai bevándorlókat szólította volna fel arra, hogy alkalmazkodjanak a német törvényekhez.

A kölni garázdálkodás egy újabb stigmát nyomott a német wilkommenskultur és „mindenkit befogadunk” politikára. Így a polgármester asszony után a német kormánypárt, a CDU és a német kancellár, Angela Merkel is reagált a Kölnben történtekre. Sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy azokat a migránsokat, menekülteket, akik megsértik a német törvényeket, menedékjog-megvonással és deportálással szankcionálnák. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, törvénymódosításra van szükség, így Angela Merkel javaslatát még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, de annyi biztos, itt az idő, hogy a német politikai elit átértékelje a migránspolitikáját, és meghúzza a német tolerancia határait. Az elmúlt időszakban Németországba több mint egymillió migráns érkezett, ami többek között a kancellár asszony nyílt meghívásának köszönhető. A több mint ezerfős kölni elkövetői csoport esetében a több mint 500 bejelentéshez képest vajmi keveset haladt előre a tettesek felelősségre vonása. Joggal tehetjük fel kérdésként, hogy mi történik abban az esetben, ha az említett egymilliónak „csak” a 40 százaléka nem hajlandó eleget tenni a német törvényeknek kulturális vagy vallási okokból? Hogyan fogják megtalálni a „hőbörgőket” egy ilyen mennyiségben, ha az ezerfős csoport tagjait sem tudják hatékonyan kézre keríteni?

Miközben a német vezetés törvényi megoldásokon dolgozik, addig a német szélsőjobboldali szervezet, a migránsellenes Pegida tüntetéseket szervez. Németország utcáin megjelentek a gyűlölettel átitatott transparensek, az utcák megteltek az utálat hangjaival: „Az iszlám rák, és a Pegida a gyógymód.” A legutóbbi ilyen alkalommal a német hatóságok kénytelen voltak vízágyúval nyugtatni a radikális világnézetű tüntetőket, akik majdnem összecsaptak az ellentüntetőkkel.

Heiko Maas igazságügy-miniszter eközben arról beszélt, hogy a szilveszteri zavargás meg volt szervezve. Elmondása szerint, ha egy ilyen méretű „horda” egyszerre garázdálkodik, akkor biztos, hogy azt valaki megszervezte.

De nem csak Kölnben történt garázdálkodás. A kölni esethez hasonlóan Stuttgartban, Hamburgban, Bielefeldben, a finnországi Helsinkiben, a svájci Zürichben is történtek támadások. Jelen pillanatban még kérdéses, hogy a kölni garázdálkodás pontot tesz-e majd a migránskérdés ügyére, de előre láthatólag, ha a német és az uniós vezető elit továbbra is az elmúlt időszak politikája mentén próbálja megoldani a problémát, előfordulhat, hogy a szélsőjobboldal radikális megoldásokban hívő aktivistái veszik kezükbe az ügyet, és akkor mindenki veszíteni fog.

Szaniszló Róbert