Hrojszman lehet az új kormányfő

Belpolitika

A lelkes, összefogásra, a politikai válság leküzdésére buzdító kinyilatkoztatások ellenére lapzártánkig, azaz keddig inkább távolodni, semmint közeledni látszott az új parlamenti koalíció létrehozásának, az új miniszterelnök és kormánya megszavazásának várva várt pillanata.

Oleh Ljasko, a nevét viselő Radikális Párt vezetője még múlt csütörtökön átadta Volodimir Hrojszman parlamenti elnöknek azt a dokumentumot, amellyel pártja parlamenti képviselői visszavonták aláírásukat a koalíciós megállapodás alól. Ezzel 226 alá csökkent a jelenlegi kormány mögött álló koalíció tagjainak a száma a 450 fős ukrán törvényhozásban, miáltal most már az ukrán politikai élet legmakacsabb képviselőiben is kétségek merültek fel a koalíció létezését illetően.

Segít megérteni, hogyan maradhatott hetekig „zavaros” a helyzete egy olyan koalíciónak, amely nem rendelkezik többséggel a parlamentben, s amelyet a világon szinte mindenütt feloszlattak volna már, ha elolvassuk, mit nyilatkozott a kialakult helyzetről Volodimir Hrojszman parlamenti elnök Ljaskóék kilépése után. Az Ukrajinszka Pravda szerint a honatya nemes egyszerűséggel kijelentette az újságíróknak: „Nem vagyok köteles bejelenteni a koalíció feloszlatását, mivel ez sehol sincs előírva.”

„A koalícióban ma (azaz múlt csütörtökön – a szerk.) gyakorlatilag 226 képviselőnél kevesebb van. Ez azt jelenti, hogy cselekvésképtelen” – tette hozzá ugyanakkor a házelnök, amivel talán azt szerette volna érzékeltetni, hogy a koalíció létezésének kérdése puszta formalitás.

Hrojszman megindokolta azt is, hogy mostanáig miért tekintették működőnek a koalíciót.

„Nézzék, ha nálam, a parlament apparátusában van egy névsor, amelyben több mint 230 név szerepel, nem mondhatom önöknek, hogy 225 van benne, mivel azt minden képviselő aláírta. Most ők (a radikálisok – a szerk.) visszavonják az aláírásukat, mi újraszámoljuk azokat, s ez mindenki számára abszolút hozzáférhető információ lesz” – jelezte.

Végül ugyan nem derült ki, mi lett az „újraszámolás” eredménye, mindenesetre Andrij Parubij, a parlament helyettes elnöke a keddi ülésnapon hivatalosan is bejelentette a radikálisok kilépését a koalícióból, így már semmilyen matematika szerint nem maradhatott 226 tagja a kormánykoalíciónak.

Miközben az előző koalíció még javában haldoklott, a színfalak mögött már zajlottak a tárgyalások egy újabb parlamenti többség létrehozásáról. Hosszas huzavona után Jurij Lucenko, a Petro Porosenko Blokkja (BPP), a parlament legnagyobb frakciójának vezetője még múlt csütörtökön bejelentette, hogy Volodimir Hrojszman jelenlegi házelnököt szándékozik jelölni a miniszterelnöki posztra. Jellemző a kijevi állapotokra, hogy bár a frakcióvezető jelezte: szerinte valamennyi koalíciós párt kész támogatni Hrojszman jelölését, ezt a pártok részéről utóbb senki nem erősítette meg, sőt Lucenko saját frakciójának tagjai is utaltak rá, hogy a BPP-frakció a bejelentést megelőzően nem tárgyalta a kérdést.

Utóbb mindez gyorsan a feledés áldásos homályába merült, miután egész hétvégén, majd hétfőn is sűrű egymásutánban érkeztek a hírek a parlament és a pártok háza tájáról a koalíció és a miniszterelnök személye körüli alkudozás pillanatnyi állásáról.

Hétfőre annyit tisztult az összkép, hogy a jelenlegi kormányfő, Arszenyij Jacenyuk vezette Narodnij Front frakciója, amely a második legnagyobb létszámú képviselőcsoport a jelenlegi törvényhozásban, tudtára adta országnak-világnak, miszerint kész ismét koalíciót alkotni a BPP-vel.

Egyik képviselőjük azt is „kikotyogta” később, hogy a belügyi, az igazságügyi és az oktatási tárcára tartanak igényt a létrehozandó kormányban. Elhangzott továbbá, hogy a belügyi tárcát az új kabinetben is a jelenlegi miniszterre, Arszen Avakovra bíznák, s maradna a hivatalában Pavlo Petrenko igazságügyi miniszter is.

Sokáig úgy tűnt, hogy a „nagyok” kettőséhez Ljasko radikálisai csatlakoznak a parlamenti többség eléréséhez nélkülözhetetlen harmadik politikai erőként, miután azonban egyértelművé vált, hogy a párt képviselői visszavonták aláírásaikat a koalíciós megállapodás alól, Julija Timosenko pártja került előtérbe a tárgyalásokon. Csakhogy a Batykivscsina kedden délelőtt némileg váratlanul egy újabb körülménytől tette függővé a koalícióban való részvételét. Maga Julija Timosenko jelentette be a parlamentben, hogy pártja csak abban az esetben hajlandó folytatni a tárgyalásokat a leendő miniszterelnökről és kormányáról, ha előbb a parlament megszavazza azokat a törvényeket, amelyeket koalíciós tagságuk feltételéül szabtak.

„Nem hiszünk egyetlen kormánynak, egyetlen képviselői frakciónak, az ország vezetői egyetlen szavának sem, mert sokszor mondták már, hogy minden meg lesz csinálva, aztán nem történt semmi” – fogalmazott a pártvezető egészen félreérthetetlenül.

Egyúttal megismételte a Batykivscsina követeléseit is: a kis- és közepes vállalkozások támogatása, a közüzemi díjak csökkentése és egy sor, az agrárszektort érintő kérdés, amelyek között a termőföld adásvételének tilalma, illetve a gazdálkodók támogatása is szerepel.

A BPP-nél láthatóan rábólintottak a követelésekre, mivel délben a parlament üléstermében összeültek a három frakció – a BPP, a Narodnij Front és a Batykivscsina–képviselői, hogy megalakítsák a koalíciót.

Az ülés három órával később eredménytelenül ért véget. A honatyák állítólag azt a mintegy 20 jogszabálytervezetet tekintették át, amelyeket a Batykivscsina koalíciós tagságának feltételéül szabott. A tervezetek kidolgozására munkacsoport alakult.

Szakértők lapzártánkkor ugyan nem tartották kizártnak, hogy a kormány még ezen a héten megalakuljon, ahogyan azt korábban Petro Porosenko elnök kérte a képviselőktől, ám rámutattak, hogy még nem készült el a koalíciós szerződés függeléke, amely rögzítené a partnerek elvárásait az új kormánnyal és programjával szemben, illetve a Batykivscsina törvényalkotási feltételeinek teljesítése is lelassíthatja valamelyest a folyamatot.

A Narodnij Front részéről közölték, hogy amennyiben sikerül megszövegezni és elfogadni a koalíciós szerződés függelékét, készek kezdeményezni a Legfelsőbb Tanács rendkívüli ülésének az összehívását akár már a hétvégén vagy hétfőn, ahol az államfő jelenlétében – személyéhez a pártnál láthatóan ragaszkodnak – szavazhatnak a koalíció tagjai a miniszterelnökről és a kormányról.

ntk