A kukorica is bő terméssel hálálja meg a Phylazonit alkalmazását (X)

2016. március 30., 09:35 , 794. szám

Március végét írunk, így alig néhány hét választ el bennünket a kukorica, az egyik legfontosabb mezőgazdasági kultúránk vetésétől. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalnám össze röviden.

A jó gazda előre tervez, igyekszik betartani a vetésforgót. A kukorica legjobb előveteménye például az őszi búza, míg utána őszi árpát, vagy tavaszi árpát, illetve búzát érdemes vetni. Ennek fényében érdemes megválasztani, hogy milyen hosszú tenyészidejű (háromjegyű, úgynevezett FAO számmal jelzik ezt) kukoricát válasszunk: aki például 250-300-ast használ, az akár még őszieket is vethet az adott területre az adott évben, ha viszont csak jövő tavasszal vetne ide, akkor a 400-as FAO-számú a megfelelőbb. Arról tájékoztatnám a termelőket, hogy vállalkozásunk forgalmazza a martonvásári kukoricahibridek vetőmagját, amelyek szárszelekció alapján vannak létrehozva, s a csövek gyors vízleadó képességének köszönhetően képesek szeptember 15–20-ig 14-15 százalékra lecsökkenteni a szem nedvességtartalmát. Tehát nincs szükség további szárításra. E kérdésben a 098 397 7552-es, vagy a 099 752 2616-os telefonszámokon érdeklődjenek.

Ami a vetés időpontját illeti, erre az április 20. és május 10. közötti időszak a legoptimálisabb. Ekkor megfelelő a talaj nedvességtartalma, illetve már kellően felmelegedtek a földjeink. Ez utóbbira külön érdemes odafigyelni, hiszen amennyiben a kárpátaljai talajok esetében leginkább bevált 5-7 centiméter vetési mélységben 10 foknál hidegebb a föld, akkor nehezebben indul be a mag csírázása, az a fejlődés helyett a hideggel való küzdelemre fordítja az energiáját. Még egyszer felhívnám a figyelmet a kukorica optimális vetési idejének betartására: a kísérletek, kutatások ugyanis azt bizonyítják, hogy május 10-e után minden egyes nap késedelem 1-2 mázsás veszteséget jelent a hektáronkénti hozamot tekintve!

Roppant fontos, hogy tápanyagokkal kellően ellátott legyen a talaj, mivel a kukorica az egyik leginkább igényes kultúra ebben a tekintetben. Ahhoz például, hogy 80 mázsás hozamot produkáljon, a következő mennyiségű tápanyagot kell felvennie hatóanyagban számítva hektáronként: nitrogén – 272 kg, foszfor – 96 kg, kálium 296 kg. A mai nehéz gazdasági helyzetben viszont nagy terhet jelent az ezt fedező szerves, illetve műtrágya biztosítása, illetve fontos szempont az is, hogy ne romoljon tovább a talaj szerkezete, ne csökkenjen a talajélet, a humusztartalom.

Ezért is optimális, s leginkább költséghatékony a növényi maradványokban rejlő tápanyagok feltárása, a talajban lévő, a növények számára nem elérhető formában lévő tápanyagok feltárása, sőt, a légköri nitrogén megkötése. Ebben segít a Phylazonit – a biotrágyában lévő baktériumcsoportok ugyanis képesek erre! Ezek a földbe juttatva a talajélet fokozásával, a felvehető tápanyagkészlet növelésével, a műtrágyák jobb hasznosulásának támogatásával és a talajszerkezet javításával növelik földjeink termőképességét, a minél jobb terméshozam, a magas beltartalmi érték elérését.

Ami a Phylazonitnak a kukorica vetése során történő alkalmazását illeti, a magágy előkészítésekor bármelyik talajmunka előtt ki lehet vinni a biotrágyát mezei permetezőgéppel az adott területre, mielőbb bedolgozva a földbe. A másik, ennél lényegesen hatékonyabb megoldás a speciális kijuttató szerkezet, a Phyller alkalmazása. E szerkezet könnyen felszerelhető a Kárpátalján használt vetőgépekre, s segítségével hatékonyan, a vetéssel egy menetben, célzottan, veszteségmentesen történik meg a biotrágya kivitele. Ezzel csökken az üzem- és kenőanyagok felhasználása, munkaerőt takarít meg a termelő, kevesebb erőgéppel, technológiai felszereléssel is elvégezheti e munkát. Nem kevésbé fontos szempont, hogy a kijuttató szerkezetet a továbbiakban, az aratást követően át lehet szerelni például tárcsára, hogy a tarlóbontás során használják azt a Phylazonit hatékony kiviteléhez.

Ami a baktériumtrágya mennyiségét illeti, az előveteménytől függően 10-15 liter javasolt hektáronként. Amennyiben viszont kukorica, napraforgó, vagy repce után vetjük a kukoricát, akkor a legjobb eredmény elérése érdekében akár 20 litert is használhatunk belőle.

Ez a talajcentrikus technológia biztosítja a talaj állapotának megőrzését és javítását, a terméshozam 20-30 százalékos növekedését.

Szabó István,
az Eliks Kun vállalat igazgatóhelyettese, agrármérnök