Nyárvégi gyorsmérleg zöldségtermesztésben

2016. augusztus 24., 08:01 , 815. szám

A hajtatásos zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák eddigi tapasztalatairól, illetve a még előttünk álló őszi termesztési forduló sajátosságairól Őrhidi Lászlót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.

– Hogyan alakult mostanáig a hajtatásban zöldséget termesztő kárpátaljai gazdák idénye?

– Eddig érdekes kettősséget mutat az idény, elsősorban az árak alakulását illetően. Tavasszal túltermelés mutatkozott a friss zöldségek piacán, ami vélhetően a vásárlóképes kereslet csökkenésével is összefüggésben lehet. A visszafogott kereslet elkerülhetetlenül lenyomta az árakat, így az elmúlt évek egyik legrosszabb árszínvonalát produkálta az idei esztendő. Emlékezhetünk még a kilónként 50 kopijkás korai káposztára, vagy a kéthrivnyás újkrumplira, de sorolhatnám még azokat a kultúrákat, amelyek nem váltották be a gazdák reményeit. Ugyanakkor a dömpingárak időszakában, azaz nyár közepén igen erőteljes áremelkedést tapasztalhattunk, ami egyfelől nyilvánvalóan a termelési kedv csökkenésével függött össze, másfelől azzal magyarázható, hogy nem indultak be a helyi konzervgyárak, ami szintén visszafogta a termelést.

– Éreztették hatásukat az időjárás viszontagságai?

– Igen. Nagyon meleg és esős nyáron leszünk túl hamarosan. Ráadásul vidékünk egyes részein olyan jégeső vonult át, amely feleslegessé tette a termés betakarítását. A szokatlanul nagyméretű jégdarabok egész termesztőkörzetekben lyuggatták szitává a fóliasátrakat. Ahol nem a jég pusztított, ott a lezúduló esővíz árasztotta el és tette tönkre a növényállományt. Mindez keresleti piacot eredményezett, minek következtében az uborka és a paradicsom ára is jócskán megemelkedett. A paprikánál a természeti csapások árnövelő hatása nem jelentkezett, a piac ellátása folyamatos volt, s így egy viszonylag alacsony, kilogrammonként 4–4,50 hrivnya körüli árszinten folyt-folyik a kereskedés, ami nagyjából megegyezik a tavalyi és a tavalyelőtti árszinttel. Talán mondanom sem kell, hogy a hrivnyának a dollárhoz viszonyított gyengülése miatt ez is bevételkiesést jelentett a gazdáknak.

– A nyár krónikájához tartozik, hogy az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány júliusban pályázatot hirdetett meg egyéni vállalkozók, valamint mikro- és kisvállalkozások kapacitásbővítési, innovációs támogatására a mezőgazdaság területén. Milyen hatással lehet ez a termesztőkre?

– Remélem, gazdatársaimnak a pályázat segítségével sikerül végrehajtaniuk a sok-sok éve tervezett, de forrás hiányában egyre csak halogatott befektetéseket. Szívből kívánom, hogy minél többen felismerjék a támogatási program jelentőségét, s éljenek vele. Felhívnám a figyelmet arra az elmúlt napokban bejelentett könnyítésre, hogy csak a nyertes pályázóknak kell magukat vállalkozóként regisztrálni. Jó volna, ha a pályázatok nyomán létrejövő új munkahelyekben azon kárpátaljai magyar honfitársaink közül is minél többen lehetőséget látnának a szülőföldön való boldogulásra, akik jelenleg a határon túl keresik a kenyerüket. A tömeges elvándorlás miatt máris tapasztalható a munkaigényes melegházi zöldségtermesztésben a munkaerőhiány, amely megjósolhatóan a munkabérek emelkedéséhez és ezáltal a termesztés jövedelmezőségének a csökkenéséhez vezet majd.

– Milyen ősz elé néznek a gazdák?

– A mostani magasabb uborkaárak eredményeként előfordulhat, hogy őszre az is az uborkaültetés mellett dönt, aki eredetileg nem tervezte. A termelőknél valószínűleg már javában fejlődnek az uborka- és a paradicsompalánták, hiszen a palántákat még augusztus elsejéig el kellett ültetni. Az időjárás jelenleg kedvez az uborkának, hiszen egy trópusi növényről van szó, amely kedveli a magas páratartalmat és a meleget, amiben mostanában bőven lehet részük. Miután az uborka melegben van, bőségesen ellátják vízzel, tápanyagban gazdag talajba lett kiültetve, ráadásul a gazdák még tápszerezik is, rendkívül gyorsan növekszik, s a termesztők rövidesen szembesülnek a ténnyel, hogy megjelentek az első termések. Fajtától függően minden ízközben megjelenik 1–3 uborka, azonban az erőteljes fejlődés miatt az ízközök hosszabbak, így összességében kevesebb termés rakódik be. Ezért – a tavaszi termesztéstől eltérően – ilyenkor szabályszerűen „el kell rontani” az uborka nevelését. Ez jelentheti azt is, hogy mesterségesen „öregített” palántákat ültetünk ki, vagy azt, hogy a helybe vetett magokat a víz ec-től függően nagyobb műtrágyaadaggal megemelt, 2,2-2,5 ec-jű öntözővízzel locsoljuk, s a magas sótartalom segít kordában tartani a növényeinket. Tavasszal azt szoktuk javasolni, hogy a növény első három hónaljából távolítsuk el a kis uborkakezdeményeket, hogy a növény ne az uborkanevelésre fordítsa az erejét, hanem a növekedésre, a megfelelő lombozat kinevelésére. Most viszont az a feladatunk, hogy minél erőteljesebben „leköttessük” az uborkánkat, azaz a növekedés helyett a termésérlelésre ösztönözzük. Ezt magasabb káliumszinttel érhetjük el.

– Milyen teendők várnak ránk a növényvédelem terén?

– Ebben az időszakban különösen oda kell figyelni a tripszek kártételére. Tavasszal a tripsz nem szokott különösebben sok gondot okozni az uborkatermesztőknek, hiszen mire a léghőmérséklet kielégítené a kártevők igényeit, az uborka már „kinő a foguk alól”. Ilyenkor viszont, az általuk kedvelt meleg időjárásban akár teljesen tönkre tudják tenni a kikelt palántákat. Ezért amint megjelennek a kártevők, azonnal védekeznünk kell a rendelkezésre álló szerek valamelyikével. Emellett a párás meleg miatt a peronoszpóra megjelenésére is számítani kell. Mindenképpen tartsuk be a javasolt 7-10 napos permetezési fordulókat! Felszívódó és kontakt hatású szerekkel egyaránt védekezzünk!

– Mi a véleménye arról, hogy sokan fontolgatják, az uborka helyett karfiolt ültetnek a hajtató létesítménybe őszre?

– Számolniuk kell azzal, hogy előfordulhat, a karfiol növekedésnek indul ugyan, a fejek mégsem nőnek meg a kívánt méretűre. A jelenség oka, hogy a növény a kiültetés után egy hideg periódust igényel, ezt azonban augusztusban nemigen tudjuk biztosítani a számára. Így a fejesedés helyett a növénynek hatalmas lombja fejlődik. Nem biztos tehát, hogy a karfiol termesztése a fóliában a legjobb megoldás az őszi időszakban Kárpátalján.

pszv