Újabb környezetszennyezés a láthatáron?

2016. szeptember 7., 10:51 , 817. szám

Hivatalos találkozóra került sor az Ukrán Állami Földtani és Ásványi Erőforrások Szolgálata (Derzsgeonadra), valamint az első ukrajnai ipari felszín alatti ércbányászati projekt megvalósítására készülő Avelana Gold amerikai vállalat képviselői között – jelentette a Derzsgeonadra sajtószolgálata nyomán az Ekonomicsna Pravda. A mukachevo.net szerint a hír körül nincs minden rendben.

„A projekt sikere esetén további 2-3 versenyképes projekt beindítására számítunk Ukrajnában, melyek analógiái Kanadában, Ausztráliában, Afrikában is megtalálhatók. Ez egyike azoknak a rendkívül fontos projekteknek, amelyek megvalósítására a Szolgálat hónapok óta törekszik. Egyik feladatunk törvényhozási szinten is az irányadó projektek közé sorolni a tervezetet” – jelezte Mikola Bojarkin, a Derzsgeonadra vezetője.

Az Avelana Gold ásványi lelőhelyek megvásárlásával, feltérképezésével és kitermelésével foglalkozik Kelet-Európában, s máris megszerzett három különleges engedélyt polimetallikus ércek bányászatára Kárpátalján – írja az Ekonomicsna Pravda.

A portál emlékeztet, hogy ez lesz az első „ilyen magas szintű felszín alatti érckitermelési ipari projekt” az országban. Különlegességét az adja, hogy a cég nem igényel pénzügyi garanciákat Ukrajnától. Az Avelana kész magántőkét befektetni, de törvényhozási garanciákat vár a kedvező befektetési klíma hosszú távú fenntartására.

A mukachevo.net viszont összeállításában úgy reagált a hírre, hogy a befektetés által ismét veszélybe kerülhet Kárpátalja környezetbiztonsága. A portál azt írja, hogy sajtóhírek szerint az Avelana Gold valójában egy Cipruson bejegyzett cég. A vállalat ukrajnai képviseletét az a Mikola Hozsik irányítja, aki korábban a nagymuzsalyi aranykitermelést végző Zakarpatpolimetali Kft. főmérnöke, a Szauljak vállalat igazgatója volt, részt vett a nagymuzsalyi arany- és színesfém-, a tereselpataki (taraszivkai) titán-cirkónium- és a szauljaki (Rahói járás) aranylelőhely érctartalékainak feltérképezésében.

A Kárpátalján polimetallikus érceket bányászó korábbi befektetők is sokat beszéltek a környezetbiztonságról, a környezetvédelmi infrastruktúrába történő beruházásokról, ám mindössze egy sor máig megoldatlan problémát hagytak maguk után – emlékeztet a portál a nagymuzsalyi lelőhely sorsára, ahol a hátrahagyott meddőhányók máig szennyezik a talajvizet, miközben a régió gazdaságának egyik húzóágazata a turizmus.

Viktor Baloga kárpátaljai parlamenti képviselő a portál által közölt írásában egyenesen azt állítja, hogy csalásra utaló jelek miatt szándékában áll megkeresést intézni az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökséghez (NABU) és a Legfőbb Ügyészséghez, hogy tisztázzák, kiknek,  milyen alapon „osztogatja” az állam az ásványi kincseket, s egyben a vétkesek felelősségre vonását kérje.

Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke érdeklődésünkre szintén jelezte, hogy el kíván járni az ügyben az illetékes hatóságoknál.

Információink szerint a lelőhelyek kiaknázásához a Kárpátaljai Megyei Tanácsnak is hozzá kell járulnia, az engedélyek kiadásának kérdése azonban egyelőre nem szerepel a testület napirendjén.

zzz