Az életre keltett hagyományok továbbadói

10 éves a Kokas Banda

2017. január 25., 10:30 , 837. szám

A tiszapéterfalvai Kokas Banda 2006 szeptemberében alakult népzenei örökségünk, népdalkincsünk megőrzésének, népszerűsítésének és továbbadásának céljából. A banda alapítói Kokas Károly harmonikás és Szilágyi Csaba hegedűs. Rövidesen a tiszapéterfalvi művészeti iskola diákjai és tanárai is csatlakoztak a két muzsikushoz: énekesként Kokas Erzsébet, hegedűsként Szilágyi Gergely, brácsásként Botos Tamás és Király András, nagybőgősként Lakatos Dávid. Eleinte csak muzsikáltak, majd a többi Kokas ifjúval: Krisztinával és ifjabbik Károllyal kibővülve táncházakkal is kiegészítették repertoárjukat. A Kokas Banda szorgalmas munkával és hivatástudattal hatalmas népszerűségre tett szert Kárpátalján kívül is. Évente legalább 120 kulturális rendezvényen vesznek részt, amelyeken népzenei koncertekkel egybekötött táncházakat tartanak, ezzel is bemutatva őseink hagyatékát. Megalakulásuk óta 10 év telt el. Ezt a jubileumot a Kokas Banda a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet által szervezett nagykoncerttel ünnepelte.

Dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektor asszonya a jubileumi évfordulót ünneplő rendezvényen elmondott köszöntőjében rávilágított: egy olyan együttest ünnepelnek az egybegyűltek, amelynek a tagjai a közönség szerető szemei előtt nőttek fel, úgy, hogy mi csak örömöt leltünk az ő növekedésükben. A rektor asszony hangsúlyozta, a Kokas Banda eljutott oda, ahová minden pedagógus, minden szülő is szeretne eljutni: hogy hagyjon maga után valamit, amihez a legjobban ért, amit a legjobban tud, amit megörökölhetnek az utánuk következők. Orosz Ildikó beszédében kiemelte, hogy a Kokas Banda egy nagy lépést tett meg annak irányába, hogy amit eddig szeretetből csinált: zenélt és oktatott, azt hamarosan intézményes nevelésként megvalósítsa a Rákóczi-főiskolával karöltve. A rektor asszony beszéde végén további sikeres évtizedeket kívánt az együttesnek.

Bacskai József, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának helyettes államtitkára, az est fővédnöke beszédében rámutatott, hogy a természet törvényei szerint mesterségesből nem válhat semmi természetessé, ám Kárpátaljával mégis ez történt a történelem során. Mesterségesen jött létre, hiszen Kárpátalja mint földrajzi egység nem létezett egészen Trianonig. Létrejöttekor több nép és földrajzi egység darabjait foglalta magába, de nem alkotott egy egységet, nem volt olyan, hogy kárpátaljai népdal, népviselet, büszkeség. 1920-ban létrehoztak egy mesterséges tájegységet a benne élők pedig kényszerközösséget alkottak. A helyettes államtitkára rámutatott, a kárpátaljai magyarság élő példa arra, hogy a kényszer ellenére mégis sikerülhet saját, egyedi értéket, otthont teremteni egy olyan területen, amelyet azért hoztak létre, hogy ne legyen benne igazából otthonunk. A kárpátaljai magyarság belakta és létrehozta összetartó közösségét egy olyan területen, amelyet igazából azért hoztak létre, hogy ne legyen rajta közösség – fogalmazott Bacskai József. „Ennek a közösségnek minden bizonnyal az a legnagyobb érdeme, hogy hazát teremtett a hazátlanságból – mondta a helyettes államtitkára, majd hozzátette: – Ez úgy volt lehetséges, hogy voltak emberek, akik az új körülmények között is megkeresték az értékeket, és megteremtették az ezeket átörökítő csoportokat és intézményeket. Ennek a közösségnek az egyik zászlóshajója a főiskola és többek mellett a Kokas Banda.” Bacskai József elmondta, több éven keresztül élte a kárpátaljaiak életét, és határozottan kijelentheti: jobb kárpátaljainak lenni úgy, hogy van Kokas Banda és van Rákóczi-főiskola. „Mivel úgy alakult az életem, hogy sok helyen megfordultam a világban, így büszke lehetek arra, hogy a mi nemzetünknek van egy kárpátaljai része is, s jó egyetérteni azzal, hogy fantasztikus teljesítményt nyújt a világnak. Azt kívánom, hogy a megalakulásának évfordulóját ünneplő Kokas Banda sikerrel gyakorolja azt a misszióját, amelyet felvállalt” – fejezte be beszédét a helyettes államtitkár.

Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul köszöntőjében elmondta, hogy kárpátaljai munkája során módjában áll nyomon követni a Kokas Banda karrierjét, teljesítményét. „Emlékszem még a kis kamaszlány Kokas Erzsikére, aki immáron fiatalasszonyként kislányokat, ifjú legényeket tanít a népzene, a néptánc szeretetére” – fogalmazott a főkonzul, majd a beregszászi magyar konzulátus nevében díszoklevéllel díszoklevéllel köszönte meg a Kokas Bandának a kárpátaljai magyar népzene és néptánc magas szintű művelését és átörökítését.

Az ünnepi köszöntők után a Kokas Banda több mint egyórás koncertje következett. Játszottak szatmári muzsikát: botolót, csárdást, hallhattunk felvidéki népdalokat, szatmári rendet. Előadásuk végén az ifjú tanítványok (a következő generáció: a Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport) is helyet kaptak a színpadon.

A koncertet követően került bejelentésre, hogy a Rákóczi-főiskolával és a PCS civil szervezettel együttműködve, az együttes szakmai koordinálásával, a 2016–17-es tanévben elindult a főiskola falai között az I. Kárpátaljai Népi Zenede.

„Mi ebben az évben úgy gondoltuk, hogy érdemes ezt az örökséget továbbadni, érdemes elindulni közösen egy úton egy új generációt nevelni a hagyományok tiszteletére, a hagyományok szeretetére” – fogalmazott Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet igazgatónője.

Kokas Károly, a Kokas Banda alapító tagja lapunk kérdésére válaszolva elmondta: az elmúlt 10 év nagyon szép volt, szinte minden percét a muzsikálással töltötték, és éppen ezért nagyon hamar el is szállt. A legmegtisztelőbb pillanat az volt, amikor Brüsszelben képviselhették az egész magyarságot. Persze nem csak ezt az egy alkalmat emelte ki a muzsikus. A banda fellépett már Bécsben, de zenélt Kárpátalja legapróbb településén is. „Nagyon nagy megtiszteltetés, hogy muzsikálhatunk – fogalmazott Kokas Károly, majd hozzátette: – A következő 10 évben, ha a Jóisten engedi, a határ a csillagos ég. Remélem, a következő évtized már nem az építkezéssel, hanem a szépítkezéssel telik majd.”

A jubileumi koncert végéről nem hiányozhatott a születésnapi hagyományok tisztelete sem: érkezett a torta, legfőképpen a gyermekek nagy örömére. A tortát állófogadás követte, ahol dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, parlamenti képviselő mondott pohárköszöntőt. Az elnök elmondta, felemelő érzés látni azt, hogy mire képes a tehetség, az akarat és a kitartás.

Szaniszló Róbert