Szűcs Sándor állomásfőnöknek avattak emléktáblát Csapon

1956-ban tíz napig feltartotta a szovjet hadsereget

2017. február 9., 16:31 , 840. szám

Gulyás Gergely, a Magyar Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke leplezte le az 1956-ban hőssé vált vasutas emléktábláját, szülővárosa magyar iskolájának falán. Szűcs Sándor nem mindennapi bátorságáról tanúságot téve, 1956 novemberében tíz napon át tudta feltartóztatni a magyar forradalom vérbefojtására készülő szovjet hadsereget.

A Csapi Széchenyi István Középiskolában tartott avatóünnepségen Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket, diákokat és tanárokat, majd Maha László iskolaigazgató beszélt Szűcs Sándorról, aki 1919-ben született Csapon vasutas családban. Az 1956-os események után menekülnie kellett Magyarországról, végül Norvégiában telepedett le. Később az Oslói Magyar Nagykövetségen az MTI-nek a következőket mondta '56-os szerepéről: „Kelet-Magyarországon 1956-ban sehol nem volt fegyveres forradalom. A budapesti helyzet alakulásáról a vonatkísérőktől értesültünk, akik hozták a híreket, már leszaggatva a kommunista sapkarózsát, és kokárdát viselve a helyén. A munkástanács elnökeként kezdtem szervezni az ellenállást az oroszok ellen, hogy lezárjuk a határt, és ez sikerült is: a szovjet csapatok soha nem kaptak utánpótlást vasúton. […] Olyan tervünk is volt, hogy ha másként nem tudjuk megállítani őket, felrobbantjuk a vasúti Tisza-hidat. […] Tíz napig ellenálltunk, s ez Maléter Pálnak nagy segítségére szolgált: megnyerhetett két páncéloscsatát, mert az oroszok nem tudtak tankokat átküldeni a Tisza-hídon. Pontonhidat kellett verniük a folyó fölött, s ezzel csak november elsején-másodikán készültek el.”

Gulyás Gergely, a Magyar Országgyűlés alelnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: 1956 magyar forradalmának erejét azok a bátor hétköznapi emberek adták, akik az azokban a napokban véghezvitt bátor tetteik által váltak a nemzet hőseivé. E bátor emberek egyike volt Szűcs Sándor – tette hozzá, rámutatva: „Miként 1956 megmutatta az egész világ számára, hogy mi a nemzetek Dávidja vagyunk, akként Szűcs Sándor helytállása tanúbizonysága annak, hogy a magyar egyben a Dávidok nemzete is. Jobb hasonlatot keresve sem lehet találni az egykori záhonyi állomásfőnök cselekedetére, arra, hogy 60 évvel ezelőtt, hol a sínek felszedésével, hol torlaszok állításával tíz napon át tudta feltartóztatni a szovjet csapatok Magyarországra való benyomulását.” Mint mondta, Szűcs Sándornak, miközben vakmerő bátorsággal próbálta megakadályozni, hogy a szovjet hadsereg eltiporja a magyar szabadságot, egészen biztosan eszébe jutottak azok a rokonok, barátok, osztálytársak, akiket Csapról deportáltak a szovjet hatóságok Szolyvára, a XX. század egyik legnagyobb magyar vesztőhelyére, ahonnan legtöbbjük soha nem térhetett vissza.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a magyar nemzetrészek közül a kárpátaljai magyarságnak kell ma a legkitartóbban és a legelszántabban küzdeni a megmaradásért. Az elnyomás és a mindennapi megélhetési gondok közepette ez rendkívül nagy feladat – mondta, hozzáfűzve, hogy a kommunista rezsimek bukása sok országban csak részlegesen hozta el a magyar közösségek számára a teljes szabadságot. Azt a teljes szabadságot, amelyben minden ember méltóságát egyaránt tisztelik, amelyben minden ember, legyen bármely nemzet fia is, nyelvével és kultúrájával szabadon élhet, nemzeti önazonossága szerint, melyet egy államnak nem elég tiszteletben tartani, hanem alapvető kötelességeként védelmeznie kell – hangoztatta. „Éppen ezért egyértelműen rögzíteni szükséges, hogy elítélendő minden olyan állami magatartás, amely ezt az önazonosságot nem tartja tiszteletben, és tűrhetetlen minden olyan intézkedés, jogszabály, de még annak tervezete is, amelyik egy nemzetiségnek a jogait korlátozni akarja” – fejtette ki.

Ennek kapcsán Gulyás Gergely a többi között kijelentette: „Minden olyan intézkedés, törvényjavaslat, amely felveti a magyar kisebbségek jogkorlátozásának akár csak a lehetőségét is, teljességgel elfogadhatatlan, azt Magyarország minden esetben, így az ukrán soviniszta nyelvtörvényjavaslatok esetében is a leghatározottabban elítéli.” Hangsúlyozta: „A kárpátaljai magyarokkal szembeni minden nemzetközi jogi és európai normát felrúgó és semmibe vevő törvények elfogadása esetén Ukrajna elveszít minden erkölcsi alapot arra, hogy bármilyen vonatkozásban – akár területi integritását is ideértve – a nemzetközi jogra hivatkozhasson.”

A Debreceni Anikó magyartanár által felkészített tanulók ünnepi műsorukban felidézték az 1956-os magyar forradalom eseményeit és Szűcs Sándor bátor helytállását.

Az iskola külső falán, a bejárat mellett elhelyezett emléktáblát dr. Gulyás Gergely és Balogh Lívia leplezte le. A leleplezéskor Maha László iskolaigazgató elmondta, hogy az emlékjelállítás ötletét Gáspár János, a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány kuratóriumának elnöke, és Csap szülötte, Hegedűs Imre kezdeményezte, akik lelkesedése miatt végül sokak szívügye lett a kezdeményezés.

A tábla megkoszorúzása után Messik Miklós, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület elnöke kutatásaik eredményeit tartalmazó könyvvel ajándékozta meg az iskolát.

Az emléktábla felállítását kezdeményező Gáspár János lapunknak elmondta, hogy Szűcs Sándor létezéséről Csárádi Jánostól, a MÁV korábbi vezérigazgatójától értesült. Csárádi János volt egy nyugat-európai konferencián, ahol ott volt Európa összes vasúttársaságának vezetője, ott gratulált neki a Norvég Vasutak vezérigazgatója a kitűnő magyar szakemberképzéshez, hisz Szűcs Sándor, aki a Norvég Vasutak fejlesztési intézetének igazgatójaként vonult nyugdíjba, a MÁV mintájára átszervezte a Norvég Vasutat, ő tervezte az oslói pályaudvart, és sok más fontos vasúti beruházást kezdeményezett Norvégiában. Csárádi később kinevezte Szűcs Sándort a MÁV skandináviai megbízottjává, így haláláig a MÁV-val szoros kapcsolatban volt. De Szűcs Sándor szervezte meg a Norvégiai Magyar Egyesületet, saját pénzén meghívta Oslóba a Budapesti Műszaki Egyetem vasútgépészeti tanszékének hallgatóit szakmai gyakorlatra. Szűcs Sándor 2005-ben hunyt el Oslóban.

Dr. Gulyás Gergely a sajtónak elárulta, hogy mostani kárpátaljai látogatása során a csapi emléktábla leleplezése mellett egy jótékonysági bálon gyűjtött adományokat juttatott el a ráti és nagydobronyi árvaházak számára. Majd közös munkavacsora keretében tekintették át a kárpátaljai magyarságot érintő legfontosabb kérdéseket a KMKSZ vezetőivel. A kétnapos kárpátaljai útjára elkísérték szülei is, továbbá dr. Juhász Hajnalka, az Igazságügyi Minisztérium kabinetfőnöke.

A táblaavató ünnepségen az említetteken túl jelen volt Buhajla József ungvári és Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul, Bátori József, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Helmeci László, Záhony és Valerij Szamardak, Csap polgármestere, Balogh Oszkár, Csap alpolgármestere, valamint a városi tanács több vezető beosztású munkatársa.

Badó Zsolt/mti