Vasárnapi üzenet: 2017. június 4.

2017. június 4., 10:21 , 855. szám
Taracköziné Nemes Mónika

Nyilallás…

Hol itt, hol ott nyilallik olykor belénk. Irány a doktor, de néha elég a világháló mindentudó keresője! Ha elég ügyesek vagyunk, friss diagnózisunkkal máris futhatunk a kávézók-patikák páros táncát követve, de akár be is ülhetünk egy virtuális rendelőbe. Íme, egy orvos-páciens párbeszéd, szívideg, nyilallás témakörben:

„Kedves dr. X! Felébredve teljesen nyugodt vagyok. Aztán olyan szívidegem lesz, hogy elviselhetetlen! Megkérdezném, hogy mi okozza a szívideget? Tisztelettel, Z.

Kedves Z! Nem tudom, hogy mit ért „szívideg”- en; ezt az elnevezést régen arra a „nem szívbetegségre” használtuk, amely ugyan szívpanaszt okoz, de semmi köze a szívhez: idegi probléma, és nyugtatóra vagy sportra megszűnik. Tisztelettel, Dr. X.”

Nos, nem minden nyilallás végződik infarktussal, főleg, ha az „idegi” eredetű. Ám létezik „szív eredetű” szívszúrás, amelyik még nyugtatóra és sportra sem szűnik meg. Az emberi lélek betegsége ez, melynek közepe az Istent látó szív. Már ha az tiszta, s nem vakította meg egy egész élet hazugsága! Sokáig lehet a „nyilallás” fájdalmát csitítani úgy, hogy mindig másokat hibáztatunk. Pedig hányszor hallottuk már, „ki-ki közülünk a saját nyelvén, amelyen születtünk”, „az Istennek nagyságos dolgait”?

„Péter azonban előállván…, felemelé szavát és szóla” (ApCsel 2, 14.) Nem fél tőlünk, hogy kimondja: „…azt a Jézust, akit ti megfeszítettetek”. Szava átüti a szív hazugságból épített védfalát. Ezért van pünkösd, hogy Péter szava átszúrja a Szívedet! Hogy a gyógyíthatatlan fájdalom térdre kényszerítsen, s kimondd, amit eddig letagadtál: „Én feszítettem meg Jézust, minden visszatartott szeretetemmel és kiáradó gyűlöletemmel. Megfeszítettem őt önzésemmel, gondolattal és kezekkel, elhallgattatott lelkiismeretemmel, pusztító indulataimmal, irgalmatlanságommal.”

„Ezeket pedig mikor hallották, szívökben meg­ke­se­re­dének, és mondának Péternek és a többi apostoloknak: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak? Hát ezért van pün­kösd, hogy átütött szívvel, a teljes átszúratás fájdalmában megkérdezzük végre: „Akkor most mit tegyek?” S az Igazság Lelke leleplezi a hazugságot, amely végül valósággal szabaddá tesz! Nyilallástól és „idegtől”! A Lélek ajándéka nem holmi mesebeli képesség, attrakció, amit Simon mágus módjára hasznunkra fordíthatunk. A Szent Lélek ajándéka a szívünkben naponta megszólaló örömhír, a nyílnál is sebesebb igazság, és a gyümölcstermő emberlét záloga. A Szent Lélek ajándék!!! Miénk, gyermekeinké, s mindenkié, akinek ébredés után a szíve már szúr, már nyilallik, hogy is mondjam, „szívidege” van…

Taracköziné Nemes Mónika
lelkipásztor