Lehet utat építeni magántulajdonban lévő földterületen keresztül?

2017. június 18., 12:56 , 857. szám

„Van egy privatizált földrészlegem. A szomszédok szeretnének utat építeni azon keresztül, hogy traktorral is elérhessék a saját földjeiket. Már össze is gyűjtöttek vagy két tucat kérvényt és elvitték azokat a községi tanácsra. Joguk van az útépítéshez a hozzájárulásom nélkül? Megépítheti az utat a tanács, esetleg elvehetik a földemet?”

– Ha jól értem levelét, a szomszédai megfelelő hozzáférést szeretnének biztosítani a földjeikhez. A hasonló helyzetek kezelésére vezeti be a Földtörvénykönyv 16. fejezete a szolgalmi jog (пра­во земельного сервітуту) fogalmát. A szolgalmi jog alkalmazása egyebek mellett lehetőséget biztosít földterületek tulajdonosai vagy használói számára, hogy jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján korlátozottan, fizetség ellenében vagy ingyenesen használják mások földrészlegeit (lásd a 98. cikkelyt!). A szolgalom különféle célokat szolgálhat. Például biztosíthatja a szomszédos földrészlegen való átjárást, a vízellátást, vízelvezetést, vezetékek kiépítését stb.

A szolgalom lehet ideiglenes és állandó. A törvény úgy rendelkezik, hogy a szolgalmat oly módon kell megállapítani, hogy az a lehető legkevésbé legyen terhelő azon földterület tulajdonosa számára, amelyre vonatkozóan bevezetik. A tulajdonos nem csak fizetséget kérhet a szolgalomért adott esetben, de a szolgalomból származó kárának megtérítésére is igényt tarthat.

A Földtörvénykönyv 99. cikkelye a szolgalom számos formáját sorolja fel. Ezek között szerepel a közlekedési eszközzel való áthaladás a területen a már meglévő úton, útépítésről azonban nem esik szó. Ugyanakkor a lehetőségeket soroló cikkely utolsó pontja így fogalmaz: „egyéb szolgalmak”, ami meglehetősen tág teret enged a jogalkalmazónak.

Tudni kell azonban, hogy a szolgalomról az abban érdekelteknek a földrészleg tulajdonosával, tehát önnel kell megállapodniuk. Ha nem sikerül megegyezniük, szomszédai a bíróságtól is kérhetik a szolgalom megállapítását, amint ön is kérheti a bíróságtól utóbb a szolgalmi jog megszüntetését azon az alapon, hogy 1. annak bevezetése indokolatlan, vagy 2. lehetetlenné teszi a földrészlege rendeltetésszerű használatát.

Nem zárható ki ugyanakkor az sem, hogy szomszédai a községi tanács elé viszik az ügyet. A községi tanács ugyanis határozhat úgy, hogy társadalmi igények vagy szükségletek kielégítésére elidegeníti az ön tulajdonában lévő földterületet. Igaz, ezt csak abban az esetben teheti meg, ha az elidegenítés és az útépítés összhangban van a település elfogadott területrendezési tervével.

A földek és egyéb ingatlanok elidegenítéséről rendelkező törvény (Про відчуження земельних ді­ля­нок, ін­ших об’єк­тів не­ру­хо­мо­го май­на, що на них роз­мі­ще­ні, які пе­ре­бу­вають у при­ват­ній влас­нос­ті, для сус­піль­них пот­реб чи з мо­ти­вів сус­піль­ної необ­хід­нос­ті) a magántulajdonban lévő földterület kivásárlására, illetve kivételes esetekben a kisajátítására is lehetőséget ad. Leegyszerűsítve a dolgot, a földtulajdonos szempontjából a kivásárlás egy közönséges földügylet, melynek során valamely állam- vagy közigazgatási szerv, esetleg önkormányzat megvásárolja a természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő földet, egyéb ingatlant. Ugyanakkor a kisajátítás, melynek során térítés ellenében ugyan, de akarata ellenére is megfoszthatják a természetes vagy jogi személyt a tulajdonától, szigorú feltételekhez és szabályokhoz kötött eljárás.

Így például, a kisajátítást mindig meg kell előznie a kivásárlásra tett kísérletnek. Kisajátításra csak a földterület értékének előzetes kompenzációja után kerülhet sor. Amennyiben a közösségi célokra a szóban forgó földrészlegnek csupán egy bizonyos részére volna szükség, ám a kisajátítás vagy kivásárlás következtében fennmaradó részének rendeltetésszerű használata lehetetlenné válik, a tulajdonosnak jogában áll követelni, hogy a kisajátító a teljes földrészleget vásárolja meg. Ha a földrészlegen építmények, többéves ültetvények találhatók, a kivásárlási árnak azok értékét is tartalmaznia kell. A kisajátítónak a tulajdonos kérésére a kisajátítandóval egyenértékű földterületet kell felajánlania.

Kisajátításra kizárólag bírósági határozat alapján kerülhet sor. Más szóval, a kisajátításról döntő hatóságnak vagy önkormányzatnak a bíróság előtt szükséges bizonyítania, miért elkerülhetetlen a kisajátítás. Az eljárás során a kisajátítandó földterület tulajdonosának is módjában áll előadni az érveit a bíróság előtt. Amennyiben a bíróság elrendeli a kisajátítást, egyben a tulajdonosnak fizetendő kompenzáció összegéről is határoz. A kisajátított földrészleg állami vagy önkormányzati tulajdonjogának bejegyzésére csak azután kerülhet sor, hogy a tulajdonos teljes egészében megkapta a kompenzáció összegét, vagy be lett jegyezve tulajdonaként a csereföld.

Összefoglalva, valóban van rá mód, hogy adott esetben a tulajdonát képező földterületen át út épüljön, ám akár szolgalom megállapítására, akár kivásárlásra vagy kisajátításra kerül sor, a tulajdonosnak mindig van rá lehetősége, hogy a bíróság előtt ismertesse álláspontját és szerezzen érvényt jogainak.

hk