Szélsőséges felvonulók és kettős állampolgárság

2017. július 5., 10:45 , 860. szám

Bocskor Andrea, az Európai parlament kárpátaljai képviselője, valamint hozzá csatlakozva az Európai Néppárt további kilenc képviselője két Ukrajnával kapcsolatos írásbeli választ igénylő kérdéssel fordultak az Európai Bizottsághoz.

Az egyik írásban feltett kérdésben a Porosenko ukrán elnök által sürgősségi eljárással benyújtott, a kettős állampolgárság büntetésére vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatosan kérik a Bizottság álláspontját és tájékoztatását. Ukrajna Legfelső Tanácsa első olvasatban elfogadta már a törvényt, melynek értelmében azoktól vennék el az ukrán állampolgárságot, akik önként vették fel egy másik ország állampolgárságát. A jogszabály nem vonatkozik az Oroszország által megszállt Krím félszigeten élőkre, sem a donyecki és luhanszki lakosokra, akik orosz állampolgárságot kaptak. Ukrajna alkotmánya egyetlen állampolgárságot ismer el, ugyanakkor jelenleg a törvények nem tiltják és nem szankcionálják a több állampolgárságot. Kivétel ez alól a Közszolgálati törvény 19. cikkelye, amely szerint nem jelölhetik hivatali pozícióba azokat, akik az ukránon kívül más ország állampolgárságával is rendelkeznek. Az Alkotmány 25. cikkelye kimondja, hogy senkinek nincs joga az állampolgárokat akaratukon kívül megfosztani állampolgárságuktól. Így Bocskor Andrea és képviselőtársainak véleménye szerint a beterjesztett törvénytervezet mindamellett, hogy több százezer polgárt fosztana meg ukrán állampolgárságától, alkotmányellenes is.

A beadványban a képviselő asszony a következő konkrét kérdéseket fogalmazta meg:

„Megengedhető-e, hogy Ukrajnában több százezer ember váljon hontalanná akaratán kívül? Hogyan tudná az Európai Bizottság a feszültségek enyhítése irányába befolyásolni az eseményeket?”

A feltett kérdésre Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a következő választ adta: „Az EU arra ösztönzi Ukrajnát – éppúgy, mint minden más partnerét –, hogy teljesítse nemzetközi kötelezettségvállalásait. Az EU továbbá arra is ösztönzi Ukrajnát, hogy a jogszabályok kidolgozása során folytasson széles körű, átlátható és inkluzív konzultációt.

Az Európa Tanács által elfogadott, állampolgárságról szóló európai egyezmény, amelynek Ukrajna is tagja, kimondja, hogy minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az állampolgárai. Kitér a követendő elvekre és szabályokra, beleértve az állampolgárság elvesztésére alapot szolgáltató tényezők felsorolását is. A szabályok nem lehetnek diszkriminatívak, és magukban kell foglalniuk a hontalanság esetei elkerülésének elvét.

Ukrajna alkotmányának 4. cikke értelmében Ukrajna az egyetlen állampolgárság elvét alkalmazza, és az állampolgárság megszerzésére és elvesztésére alapot szolgáltató tényezőket egyaránt jogszabályok határozzák meg. Az Alkotmány 25. cikke értelmében az állampolgárok nem foszthatók meg állampolgárságuktól vagy állampolgárságuk megváltoztatásának jogától. Az állampolgárságról szóló törvény 19. cikke az ukrán állampolgárság elvesztésére alapot szolgáltató tényezők között sorolja fel azt, ha egy felnőtt személy önkéntesen megszerzi egy másik ország állampolgárságát. Ugyanakkor a jogszabály nem rendelkezik ezen rendelkezések végrehajtási mechanizmusáról. Az ukrán elnök által az ukrán Verhovna Rada elé terjesztett jogalkotási kezdeményezés még bizottsági szintű vizsgálat tárgyát képezi, és első olvasatban még nem hagyták jóvá.”

Ugyancsak írásbeli választ igénylő kérdésben kérte ki a bizottság álláspontját Bocskor Andrea képviselő és kilenc frakciótársa azzal kapcsolatban, hogy 2017. március 18-án Ungváron a Karpatszka Szics szélsőjobboldali alakulat a tavalyihoz hasonlóan megfélemlítő fáklyás menetet rendezett, mely során magyar- és EU-ellenes jelszavakat skandálva vonultak végig a városon. A szélsőjobboldali szervezet vezetője a médiában elismerte, hogy a felvonulás célja az Európai Unió elutasítása és a Kárpátalján élő magyarság ukránosítása.

Az ezzel kapcsolatos írásbeli kérdésekre Federica Mog­he­ri­ni alelnök asszony a következő választ adta: „Amint azt az E-002408/2016. számú írásbeli kérdésre adott válasz is tartalmazza, az emberi jogok és alapvető szabadságok – ideértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait – alapvető elemeit képezik az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodásnak. Az EU és egyéb nemzetközi szervezetek, úgymint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzeti kisebbségi főbiztosa, szorosan nyomon követik az e jogokkal kapcsolatos fejleményeket.

A kisebbségekhez tartozó személyek jogaival kapcsolatos kérdések tavaly az EU–Ukrajna menetrend folyamatosan érintett témái voltak, többek között az EU–Ukrajna Társulási Tanács keretében. 2017. június 1-jén és 2-án tett ukrajnai látogatása alkalmából a bővítésért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztos, Johannes Hahn találkozott az Ukrajnában élő magyar kisebbség képviselőivel.

Az EU továbbá ösztönzi Ukrajnát, hogy tegyen eleget a békés gyülekezés szabadságára vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásainak. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a menetet a helyi jognak megfelelően – azaz a hatóságok engedélyével – szervezték, akik a bűnüldöző hatóság tagjainak kiküldése által biztosították a menet erőszakmentességét. Az Unió küldöttségét Kijevben nem keresték fel az Ukrajnában élő magyar kisebbség tagjai e legutóbbi menetet illetően.”

dózsa