Támad a burgonya-fonalféreg?

2017. július 22., 13:53 , 862. szám

A napokban riasztó híreket olvashatunk, mely szerint Ivano-Frankivszk megye számos településén karantént vezettek be, mert nagy területen mutatták ki a burgonya-fonalféreg felszaporodását. Felkerestük a Kárpátaljai Megyei Növényegészségügyi Laboratóriumot, ahol Vera Terehova illetékes szakembert, helmintológust (féregtanszakértőt) kérdeztük, mi a helyzet nálunk, Kárpátalján.

– Nem újkeletű betegségről van szó. A burgonya cisztaképző fonálférgei, a közönséges burgonya-fonalféreg (Globodera rostochiensis Wollenweber) a burgonyatermelés első számú ellensége. A dél-amerikai Andokból származik. Valószínűleg az 1850-es években hurcolták be Európába a burgonyavész elleni rezisztencia nemesítéshez andoki burgonyagyűjteménnyel, de 1881-ig nem vették észre. Azóta a világ 65 országában terjedt el. Ukrajnába Lengyelországból hozták be és napjainkban 13 megyében mutatták ki: Vinnyica, Voliny, Zsitomir, Kijev, Lemberg, Rivne, Szumi, Ternopil, Hmelnickij, Cserkaszi, Csernyihiv, a már említett Ivano-Frankivszk megyében és Kárpátalján. Megyénkben először 1976-ban figyeltek fel rá. Azóta 6 járásban mutatták ki, ezek főleg hegyvidéki járások: Nagybereznai, Perecsenyi, Rahói, Ökörmezői, Szolyvai és Ilosvai.

– Hogyan terjed?

– A kártevő aktív terjedése igen korlátozott, mivel a lárva maximum 1 m távolságra képes eljutni a talajban. A fonálférgek elsősorban passzívan, az emberi tevékenységek, valamint a környezet egyéb élő és élettelen tényezői által terjednek. A ciszta – amely nemcsak átvészelő alak, hanem nagy szerepet játszik a károsító továbbterjedésében is – főleg a vetőburgonyára tapadt földdel terjed. A talajművelő eszközökre, betakarítógépekre, szállítóeszközökre, emberek, állatok lábára tapadt földdel, állati ürülékkel is terjedhet, de a szél és a víz is új területekre juttathatja.

– Milyen károkat okoz?

– A fonálférgek által okozott kár egyáltalán nem lebecsülendő. Felszaporodása ellehetetlenítheti a burgonya termesztését. Az alacsony szintű fonálféreg-fertőzést kedvező körülmények között a növény látható károsodás nélkül elviseli, de a súlyosan fertőzött táblákon akár 80%-os termésveszteséget is okozhat.

– Vannak látható jelei?

– A burgonya-fonálférgek fő gazdanövénye a burgonya, ezen kívül a paradicsomot és a padlizsánt károsítják, de Solanaceae családba tartozó gyomfajok gyökerein is megélnek, mint például a csucsorfélék, maszlag, nadragulya, beléndek.

Kártételük abban nyilvánul meg, hogy a lárvák és a kifejlett egyedek a burgonya gyökerein szívogatnak. Erős fertőzés esetén a növények satnyák, a lombozat sárgul, alulról felfelé fonnyad. A beteg tövek egyre kevesebb és kisebb gumót képeznek. A burgonyaföldön jól láthatók a kisebb, lassabban fejlődő növények gócai, idő előtt sárguló levelekkel. A táblán való előfordulása nem egyenletes. A legfertőzöttebb gócokban, a művelési iránynak megfelelő, általában ovális alakú ún. epicentrumokban a leggyengébb a növényállomány kondíciója. A legsúlyosabb esetben, a legfertőzöttebb foltokban kipusztul a burgonya.

– Az önök laboratóriumában végeznek ilyen vizsgálatot?

– Természetesen. Tervszerűen az egész megyében vizsgáljuk a kórt. A korábbi években légifelvételek is készültek a burgonyaföldekről. Magánszemély vagy farmer is kérhet vizsgálatot, de azt tudni kell, hogy amennyiben kimutatjuk a fertőzést, zárlatot rendelünk el az adott gazdaságot illetően. Ez azt jelenti, hogy nem értékesítheti a fertőzött területen termesztett burgonyát mindaddig, amíg az ismételt vizsgálat nem mutat fertőzéscsökkenést.

– Hogyan szabadulhatunk meg tőle?

– Ahol a kártevő már megtelepedett, onnan kiirtani nem lehetséges, ezért a megelőzés a legfontosabb! Ha már fertőzött a terület, a védekezés célja a talaj cisztafertőzöttségének a kimutatási szint alá csökkentése. A burgonya-fonálférgek ellen különböző védekezési eljárások komplex alkalmazása lehet eredményes: vetésforgó, a rezisztens fajták termesztése, csalogató növény termesztése. A vetésváltás a populációkat évente átlagosan 30%-kal csökkenti. Ajánlatos a burgonya legalább 4-éves forgóban való termesztése. A vetésváltás elsősorban a felszaporodás megelőzésére, illetve alacsony fonálféreg-egyedszám esetén elegendő. A vetőburgonya igényes kiválasztása, rezisztens fajták vásárlása, előkészítése, mosása nagyobb mértékben csökkentik a talaj fertőzöttségét. Ukrajnában vegyi védekezéshez nem állnak rendelkezésre engedélyezett szerek.

– A fertőzött burgonya fogyasztása veszélyes?

– Nem. A fonalféreg (ne­ma­tó­da) gazdaspecifikus parazita, az adott faj, a közönséges burgonya-fonálféreg kizárólag növényi élősködő és az emberi szervezetre nézve egyáltalán nem jelent semmilyen veszélyt.

Rehó Viktória