Aszaljunk gyümölcsöt és zöldséget!

2017. szeptember 10., 12:56 , 869. szám

Napjainkban felértékelődtek a vegyszermentes, természetes ételek. S vajon mi lehetne természetesebb az aszalásnál?

Ha az aszalás vagy a szárítás kerül szóba, akkor egy teljesen környezetkímélő és vegyszermentes eljárásról beszélünk. Nincsenek kémiai hozzávalók, nincsenek tartósítószerek. Aki betartja az aszalás szabályait, az a legtermészetesebb formában veheti magához a szükséges tápanyagokat! A boltokban általában az ipari mennyiségben készített aszalt gyümölcsöket forgalmazzák. Ezeket kénnel kezelik, amit azért használnak, hogy az aszalvány megtarthassa színét, illetve puhább legyen. A kén egészségtelenül hat a szervezetünkre, ezért ajánlott a saját aszalás.

Otthon aszalni nem bonyolult feladat. Aszalhatunk a hagyományos módszerekkel, amikor a Nap vagy a kemence melegét használjuk fel. De elektromos aszalógépeket is használhatunk az időjárástól függetlenül, bármikor. Sokan törekednek arra, hogy minél inkább megőrizzék a gyümölcsök színét, formáját, holott az aszalás varázsa épp abban rejlik, hogy míg megváltozik az gyümölcs vagy zöldség állaga és színe, felhasználásának egészen új kapui nyílnak meg előttünk! Előnye, hogy költségkímélő, vitaminban, rostokban és ásványi anyagokban gazdag gyümölcsöket és zöldségeket kapunk, melyek házilag készítve mentesek a tartósítószerektől. Ízük és állaguk megváltozása miatt a gyümölcsök és zöldségek új módon illeszthetők az étrendbe, s így apró trükkökkel különleges ízvilágot varázsolhatunk az asztalra. Szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe, hogy próbálja ki. Betartva az eljárásokat garantáltan pozitív élményben lesz részük!

Aszalási technikák

Attól függően, hogy mit és milyen körülmények között szeretnénk aszalni, számos technika közül választhatunk. Például aszalhatunk szabad levegőn. Ez a legegyszerűbb módszer. Az előkészített gyümölcsöt vagy zöldséget egy szárítószitán (pl. fakeretre erősített szúnyoghálón), papíron, vagy rozsdamentes dróthálón szétterítjük. De egy erős cérnára (almát, babot, gombákat) felfűzve is felaggathatjuk az aszalnivalót. A szabad levegőn való aszalás titka az egyenletes levegőáramlás, pormentes környezet és az alacsony páratartalom. Szárítás közben naponta figyelni kell a terményeket, célszerű megforgatni azokat a penészedés elkerülése érdekében.

Aszalás sütőben és szárítószekrényben. A szárítandó gyümölcs- és zöldségkarikákat egyszerűen rátehetjük a sütőrácsra. A sütőajtót résnyire hagyjuk nyitva, hogy a nedves levegő távozhasson.

Szárítószekrényben nagy mennyiséget aszalnak általában, és az év folyamán többször. A szárítószekrény nem más, mint egy egyszerű fából készült szekrény. Elöl van rajta egy ajtó, ott tudjuk kihúzni és betolni a szárítószitákat. Belső oldalaira lécek vannak erősítve, ezek tartják a szitákat. Fontos, hogy a meleg levegő a szekrény tetején el tudjon illanni, ezért a tetőt vagy résnyire nyitva kell hagyni, vagy támasztékokkal 5 cm magasra emelni. A szárítószekrényt összeköthetjük a nap­energia felhasználásával. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a szekrényt 50 cm-es lábakra állítjuk. A szekrény hátoldalán alul hagyunk egy 20 cm-es nyílást, ehhez erősítjük majd hozzá saját készítésű napelemünket. Ez a következőképpen néz ki: sötét fóliával bevonunk egy kb. 1 méter hosszú, a szekrénnyel azonos szélességű falemezt. A lemez széleire 20 cm széles faléceket szögelünk (lényegében kapunk egy keretet), majd lefedjük egy üveglappal. Ha a nap az üveglapra süt, belül (az üveglap és a fóliás lemez között) a levegő felmelegszik, és a 20 cm-es résen beáramlik a szekrénybe.

Szárítás elektromos eszközökkel. Aki nem szeretne szárítószekrényt építeni, és igazodni az időjárási viszonyokhoz, az sokféle elektromos készülék közül válogathat. Ezek fűtőszállal és légpropellerrel működnek, melyek felfelé irányítják a meleg levegőt, és egyenletes légáramlást biztosítanak. Mindegyik gépen van termosztát, amellyel a kívánt hőmérsékletet beállíthatjuk. A gyümölcsök forgatására a szárítószitákon ilyenkor is figyelnünk kell.

Aszalási idők. Pontos időt nehéz megállapítani, hiszen ez az érettségtől, mérettől, nedvességtartalomtól és az aszalási módtól is nagyban függ. Ebben egy táblázat lehet segítségünkre, melyben a megadott idő elektromos gépi aszalásra vonatkozik.

 

Gyümölcsök

Szárítási idő/óra

Előkészítés

alma

8

1 cm vastag szeletekben

körte

10

negyedelve

kajszibarack

12

felezve

őszibarack

10

vékony szeletekben

meggy

11

egészben

szilva

12

felezve

banán

8

fél cm vastag szeletekben

áfonya

10

egészben

málna/szeder

12

egészben

eper

14

felezve

bodza

12

egészben

csipkebogyó

6

negyedelve

 

Zöldségek

Szárítási idő/óra

Előkészítés

répa

6

kis szeletekben

paprika

6

1 cm vastag csíkokra vágva

paradicsom

8

szeletelve

karfiol

6

kis rózsákra tépve

bab

5

kis szeletekben

hagymás zöldségek

5

kis darabokban

 

Aszalt paradicsom. Nálunk ez még újdonságnak számít, de az olaszos ízek kedvelőinek mindenképp érdemes kipróbálni az aszalt paradicsommal való ételkészítést, ami egyre divatosabbá válik. Az érett paradicsomban hemzsegnek a vitaminok és az ízanyagok. Mivel a paradicsomnak magas a víztartalma, ezért csak a teljes érettségben lévő paradicsomok alkalmasak erre a célra. A paradicsomot alaposan megtisztítva, félbe, negyedekbe vágva, esetleg szeletelve, héjával lefelé fordítva tegyük a szárítórácsra, így a tápanyagok és az íz nem vész el. Kb. 70oC-on gyorsan aszaljuk. A szárítás akkor tekinthető befejezettnek, ha a darabok bőrszerűvé, s nyújthatóvá válnak. Ha tovább szárítjuk, egészen keményre, törékenyre, akkor összemorzsolva igazán ízletes fűszert kapunk. Kiváló levesekhez, spagettihez, szószokhoz!

Aszalt szilva. Az aszalt szilva leginkább ősszel és télen kerül terítékre. A sütemények és vadételek elmaradhatatlan kiegészítője. Ha magunk szeretnénk aszalni a szilvát, hagyjuk addig a fán, míg elkezd ráncosodni. Csak hibátlan gyümölcsöt aszaljunk. Igen magas víztartalma van, így egészben aszalva nagyon sok időt igényel a szárítása. Helyes hőmérsékleten 12 óráig tart az aszalás, mialatt a sötétlila szilva átváltozik fekete, ráncos, ám annál ízletesebb aszalvánnyá. Aszalógépben vagy sütőben kb. 70-80oC-on aszaljuk. 1 kg aszalt szilvához 3-4 kg friss gyümölcsre van szükség. Ha nincs elektromos készülékünk, melyben egészben lehet aszalni, felezzük vagy negyedeljük a gyümölcsöket és gyümölcshússal lefelé fordítva tegyük a szárítószitára.

Balog Nóra,
a „Pro Agricultura Carpatika”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági
Alapítvány munkatársa