Folyamatosan tiltakoztunk a nyelvhasználati jogaink szűkítése ellen

2017. október 11., 13:30 , 874. szám

Az ukrajnai nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait szűkítő új oktatási törvény elfogadása általános felháborodást váltott ki a kárpátaljai magyarságból. Néhányan ugyanakkor felvetik: miért csak utólag tiltakoznak közösségünk érdekvédelmi szervezetei a törvény ominózus rendelkezései ellen, miért nem hallatták a hangjukat még azelőtt, hogy a kijevi parlament szeptember 5-én megszavazta a jogszabályt. Alábbi összeállításunkban igyekszünk a teljesség igénye nélkül szemléltetni, hogy miként próbálta meg a kárpátaljai magyarság felhívni az ország vezetésének figyelmét a készülő jogszabály veszélyeire az elmúlt közel egy évben, tehát mióta ismertté vált, hogy a nemzeti kisebbségek számára hátrányosan módosítják a törvénytervezetnek az oktatás nyelvét szabályozó rendelkezéseit.

Néhány nappal azután, hogy Ukrajna Legfelső Tanácsa 2016. október 12-én első olvasatban elfogadta az új oktatási törvény tervezetét, Brenzovics László parlamenti képviselőnek, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének kezdeményezésére több ukrajnai nemzetiségi szervezet – köztük a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezetei –, valamint az ukrán parlament nemzetiségi képviselői közös beadványt intéztek Petro Porosenko elnökhöz.

„Úgy véljük, hogy ezzel (az első olvasatban elfogadott törvénytervezet 7. cikkelyének módosításával – a szerk.) az Oktatási és Tudományos Minisztérium tisztségviselői kísérletet tesznek Ukrajna nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárai alkotmányos jogainak megsértésére, hiszen tényszerűen javaslatot tesznek az Ukrajna Alkotmányának 10. cikkelye 3. részében rögzített, a nemzeti kisebbségek nyelveinek szabad fejlődésére és használatára vonatkozó garantált jogok törlésére és megsértésére, továbbá az Alkotmány 53. cikkelye 5. részében az anyanyelven folyó oktatás garantált jogának megszüntetésére. Javaslatuk ellentétes az Alkotmány 22. cikkelye 3. részével is, mely tiltja az etnikai származás és a nyelv alapján történő privilégiumokat és korlátozásokat. Megjegyezzük azt is, hogy az anyanyelvi oktatás joga Ukrajna számos nemzeti kisebbségi közössége (például a bolgárok, moldávok, románok, magyarok stb.) számára nem csupán a mai Ukrajna hatályos jogszabályaiból fakad, hanem évtizedek óta gyakorolt jogról van szó, amellyel más állami formációk keretében is élhettek, amikor településterületük ezen államokhoz tartozott. Olyan jogok megszüntetésének szándékáról van tehát szó, melyek az ezen nemzeti kisebbségekhez tartozók megszokott, hagyományos jogai közé sorolhatók” – fogalmaz egyebek mellett a 2016. októberi beadvány.

Tiltakozását fejezte ki ugyanakkor az ukrán oktatási törvény tervezetében az oktatás nyelvére vonatkozó cikkely módosítása ellen Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője is.

„Ukrajnának, mint uniós csatlakozásra törekvő országnak, biztosítania kell az ott élő nemzeti kisebbségek alkotmány adta jogait, beleértve a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeit, és a koppenhágai kritériumokat szem előtt tartva, inkább szélesítenie kellene azokat, nem pedig szűkíteni” – hangsúlyozta Strasbourgban kelt levelében Bocskor Andrea.

2016. november 5-én a KMKSZ Választmánya aknaszlatinai ülésén elfogadott nyilatkozatában szintén tiltakozott az oktatási tárca elképzelése ellen. „Felhívjuk az oktatási minisztérium és az érintettek figyelmét arra, hogy az anyanyelvi oktatás biztosítása alkotmányos kötelesség, ezért maradéktalanul biztosítani kell a nemzetiségi kisebbségek számára is. Meggyőződésünk, hogy a jogállamiság, a stabilitás és a béke megteremtésének alapvető feltétele az alkotmányos jogok biztosítása, a törvények megfelelő végrehajtása valamint a kisebbségek védelme és jogaik bővítése az európai normáknak megfelelően” – áll egyebek mellett a dokumentumban.

A 2016. november 24-én meghirdetett ukrán–magyar miniszterelnöki találkozó kapcsán a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet az ukrajnai kisebbségek problémáira.

„Az oktatási törvénytervezetben előirányzott módosítások, amelyekkel szemben a kárpátaljai magyarság szervezetei több ízben is tiltakozásukat fejezték ki, jelentős visszalépést jelentenének a nemzeti kisebbségek jogérvényesítése terén, súlyosan megsértve az anyanyelven történő oktatáshoz való alkotmányos alapjogot” – fogalmaztak.

December 15-én a Kárpátaljai Megyei Tanács a KMKSZ frakciójának kezdeményezésére felhívást intézett Petro Porosenko államfőhöz és Volodimir Hrojszman miniszterelnökhöz, amelyben arra kérték az állam és a kormány vezetőit, hogy ne engedjék meg a kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz fűződő alkotmányos jogainak szűkítését az oktatási törvény korszerűsítése során.

2017 februárjában a KMKSZ és az UMDSZ aláírásgyűjtést szervezett. „Jelezni akarjuk, hogy ellenezzük az ukrajnai nemzeti kisebbségek oktatási és nyelvhasználati jogai­nak szűkítésére irányuló kijevi törekvéseket” – közölte Brenzovics László KMKSZ-elnök. Az egy hónap alatt összegyűjtött közel 65 ezer aláírást a kárpátaljai magyar szervezetek vezetői és a történelmi egyházak képviselői március közepén Ungváron hivatalos külsőségek közepette átnyújtották Hennagyij Moszkalnak, Kárpátalja kormányzójának.

Május 26-án Kijevben ülésezett a Legfelső Tanács tudományos és oktatási bizottságában az oktatási törvény tervezetének parlamenti vitára történő előkészítésére létrehozott munkacsoport. A tanácskozáson Brenzovics László megengedhetetlennek nevezte, hogy sérüljön a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvű oktatáshoz való joga. A magyar képviselő javasolta, hogy kompromisszumos megoldásként a parlament második olvasatban fogadja el az oktatási törvény 7. cikkelyének első olvasatban megszavazott szövegváltozatát, mert bár, mint fogalmazott, az a változat is jelentősen szűkíti a kisebbségek oktatási jogait, de legalább nem ellentétes az ország alkotmányával és nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

A Kárpátaljai Megyei Tanács szeptember 21-i ülésén elfogadott folyamodványában arra kérte Petro Porosenko ukrán államfőt, hogy ne írja alá a Legfelső Tanács által szeptember ötödikén megszavazott, a nemzeti kisebbségek jogait szűkítő oktatási törvényt. Barta Józsefnek, az önkormányzat első alelnökének javaslatára a kérdést első napirendi pontként tárgyalta a testület. A tanács ülésén jelen volt Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja.

Összefoglalónk helyszűkében nem tér ki a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek (KMPSZ) a magyar oktatás védelme terén kifejtett áldozatos munkájára. Érdekérvényesítő tevékenységük illusztrálására álljon itt egyetlen idézet a KMPSZ 2017. október 7-i rendkívüli közgyűlésének nyilatkozatából:

„A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2006-tól, a külső független minősítés bevezetésétől több mint 40 ajánlott levelet küldött az Oktatási Minisztériumhoz, melyekben javaslatokat tett az ukrán nyelv oktatásának javítására. A javaslatainkat nem vették figyelembe, annak ellenére, hogy azokat több fórumon, konferencián hangoztattuk, kiadványokba foglaltuk. Ez egyértelmű semmibe vétele érdekeinknek, igényeinknek és a szakmai érveknek.”

Mint látható, a magyar érdekek megfogalmazásával nem volt gond, de minden tiltakozás és érv süket fülekre talált Kijevben.

(zzz)