Foglalkoztatási szolgálat: kik keresnek a legrosszabbul Ukrajnában?

Ukrajnában az ápolók, az orvosok és a nevelők vihetik haza a legalacsonyabb béreket – közölte Valerij Jarosenko, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat megbízott vezetője szerdai sajtótájékoztatóján, amelyről az Ukrajinszka Pravda számol be.

„Pillanatnyilag az ápolók, az orvosok és a nevelők bére a legalacsonyabb, az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint közel 3700 hrivnya” – jelentette ki.

Elmondása szerint az ország régiói közül Kijevben a legmagasabbak a bérek – az átlagbér 11 643 hrivnya –, majd Kijev, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja és Poltava megyék következnek a sorban, átlagosan 7400 hrivnyával.

Jarosenko kitért arra, hogy tavaly Odessza és Mikolajiv megyéket követően Kárpátalján is 6700 hrivnyára nőtt az átlagkereset.

„A bérek Kárpátalján azért kezdtek növekedni, mert a munkaadók meg kívánták tartani a szakképzett munkatársakat” – közölte, emlékeztetve, hogy miután a régió határos az Európai Unióval, jelentős migrációs folyamatok és munkaerő-elvándorlás tapasztalható ott.

Hozzátette: a munkaerő-migráció nagy problémája, hogy több ágazatban is alacsonyak a bérek. A tisztviselő szerint a vízummentesség miatt fennáll a veszélye annak, hogy az emberek elhagyják az országot, és külföldön keresnek méltó bérezést.

Szólt arról is, hogy ma a munkanélküli ukránok közel fele rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

„A szolgálatunk által nyilvántartott ukránok közel 45%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a nagyvárosokban, mint Kijev, Harkiv, Zaporizzsja ez a mutató meghaladja a 80%-ot. Harkivban a nyilvántartásba vett munkanélküliek 87%-a diplomás” – mondta el Jarosenko.

Rámutatott: a betölthető munkahelyek többségét szakmunkásoknak hirdetik meg, miközben a munkát keresőknek felsőfokú végzettségük van, s ez az aránytalanság nem teszi lehetővé a gyors elhelyezkedést.

Véleménye szerint ez a helyzet azért alakult ki, mert Ukrajnában az iskolák végzőseinek közel 80%-a felsőfokú oktatási intézményekben tanul tovább, s csupán 20% a szakképzésben, miközben Európában 70% nyer képesítést „szerszámos dolgozóként”, és 30% szerez diplomát a felsőoktatásban.

(pravda.com.ua/Kárpátalja)