Rekordszámú módosító indítvány a Választási törvénykönyv tervezetéhez

2018. február 7., 16:57 , 890. szám

Kedden megkezdődött a VIII. Összehívású Legfelső Tanács nyolcadik ülésszaka.

Az ülésszakot Andrij Parubij házelnök nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitón jelen voltak többek között a kormány tagjai élükön Volodimir Hrojszman miniszterelnökkel, a központi kormányzati szervek vezetői és több külföldi diplomata is feltűnt a páholyban.

A parlament munkarendje értelmében a nyolcadik ülésszak július 20-ig tart majd. A képviselőknek elfogadásra javasolt e heti napirend kapcsán a házelnök sürgette a Legfelső Tanácsot és a Rada jogpolitikai bizottságát, hogy mielőbb készítsék elő és vitassák meg a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság megalakításához szükséges jogszabályokat és módosító indítványokat.

Andrij Parubij a képviselők előtt álló sürgős teendők között említette egyebek mellett az Ukrán Nemzeti Bank új elnökének, valamint a Központi Választási Bizottság tagjainak, az új ombudsmannak, illetve a számvevőszék elnökének a kinevezését. A házelnök emellett felhívta a figyelmet az ország európai uniós integrációjával összefüggő törvénytervezetek és a kormány által sürgetett gazdasági törvénycsomag mielőbbi elfogadásának fontosságára.

Ugyancsak napirendre kerülhet az elkövetkező hetekben a módosított Választási törvénykönyv tervezete. Parubij korábban egy tévéműsorban jelezte, a tervezethez rekordszámú, 4400 körüli módosító indítványt nyújtottak be. A házelnök emlékeztetett, hogy a független ukrán törvényhozás történetének eddigi leghosszabb parlamenti vitája az eljárási törvénykönyveknek a bírósági reform keretében végrehajtott módosítását előzte meg tavaly ősszel, amikor 3383 módosító indítvánnyal kellett megbirkózniuk a képviselőknek. Mint emlékezetes, a parlament 2017. november 7-én fogadta el első olvasatban az új Választási törvénykönyvet, amelynek értelmében a parlamenti képviselőket nyílt listák alapján, regionális választási körzetekben választanák meg.

A házelnök az ülésen bejelentette, hogy Viktor Krivenko és Pavlo Kiskar képviselők kiléptek a nagyobbik kormánypárt, a Petro Porosenko Blokk­ja frakciójából. A két honatya még tavaly decemberben jelezte, hogy elhagyja a frakciót, amennyiben nem teljesülnek a koalíciós megállapodásban rögzített vállalások.

A Rada egyik első teendője volt kedden felhívást intézni a lengyel honatyákhoz és Lengyelország elnökéhez a varsói törvényhozás által elfogadott, az ukrán nacionalista ideológiát tiltó jogszabály-módosítás miatt. Mint ismeretes, a lengyel Szejm (a parlament alsóháza) és a Sze­ná­tus (a felsőház) a napokban módosította a Nemzeti Emlékezet Intézetéről szóló törvényt, amely egyebek mellett tiltja az ukrán nacionalizmus propagálását az országban, illetve egyéb jogszabályokkal összhangban büntetőjogi felelősségre vonást helyez kilátásba az ukrán nacio­nalisták által elkövetett bűncselekmények tagadásáért, valamint a lengyeleknek a holocaustban, illetve a második világháború idején elkövetett egyéb bűncselekményekben való részességére vonatkozó, nyilvánosan hangoztatott és a tényeknek ellentmondó állításokért.

A 450 fős ukrán parlament által az időnként túlfűtött hangulatú vitát követően 242 igen szavazattal elfogadott dokumentumban a honatyák csalódottságuknak és aggodalmuknak adnak hangot a lengyel törvényhozás döntése miatt. A Legfelső Tanács elfogadhatatlannak tartja és visszautasítja a kettős mérce alkalmazását, az ukrán nép kollektív felelősségének elvét, valamint a lengyel fél azon kísérletét, hogy az Ukrajna függetlenségéért küzdők cselekedeteit a két XX. századi totalitarista rezsim, a kommunizmus és a fasizmus bűncselekményeihez viszonyítsa – áll egyebek mellett a dokumentumban. Az ukrán képviselők egyben arra is felhívják a figyelmet, hogy a szóban forgó jogszabályi változások ellentmondanak az Ukrajna és a Lengyel Köztársaság közötti stratégiai partnerség tartalmának és szellemének.

Nem sokkal lapzártánk előtt jelentette az MTI, hogy Andrzej Duda lengyel elnök kedden bejelentette: aláírja a Nemzeti Emlékezet Intézetéről szóló törvényt módosító jogszabályt, egyúttal azonban utólagos normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól. Duda a szólásszabadságra, valamint a bűncselekménynek minősülő tettek meghatározásának pontosságára vonatkozóan kéri ki az alkotmánybíróság véleményét. Kiemelte ugyanakkor: Lengyelországnak szüksége van arra, hogy a második világháború kapcsán megvédhesse jó hírnevét.

Az Ukrajinszka Pravda megjegyzi, hogy Duda beszédében egyetlen szóval sem említette Ukrajnát, amely korábban felszólította a lengyel államfőt, vétózza meg a törvényhozás által elfogadott módosításokat.

(pravda.com.ua/unian.ua/MTI/ntk)