Rekordszámú módosító indítvány a Választási törvénykönyv tervezetéhez
Kedden megkezdődött a VIII. Összehívású Legfelső Tanács nyolcadik ülésszaka.
Az ülésszakot Andrij Parubij házelnök nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitón jelen voltak többek között a kormány tagjai élükön Volodimir Hrojszman miniszterelnökkel, a központi kormányzati szervek vezetői és több külföldi diplomata is feltűnt a páholyban.
A parlament munkarendje értelmében a nyolcadik ülésszak július 20-ig tart majd. A képviselőknek elfogadásra javasolt e heti napirend kapcsán a házelnök sürgette a Legfelső Tanácsot és a Rada jogpolitikai bizottságát, hogy mielőbb készítsék elő és vitassák meg a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság megalakításához szükséges jogszabályokat és módosító indítványokat.
Andrij Parubij a képviselők előtt álló sürgős teendők között említette egyebek mellett az Ukrán Nemzeti Bank új elnökének, valamint a Központi Választási Bizottság tagjainak, az új ombudsmannak, illetve a számvevőszék elnökének a kinevezését. A házelnök emellett felhívta a figyelmet az ország európai uniós integrációjával összefüggő törvénytervezetek és a kormány által sürgetett gazdasági törvénycsomag mielőbbi elfogadásának fontosságára.
Ugyancsak napirendre kerülhet az elkövetkező hetekben a módosított Választási törvénykönyv tervezete. Parubij korábban egy tévéműsorban jelezte, a tervezethez rekordszámú, 4400 körüli módosító indítványt nyújtottak be. A házelnök emlékeztetett, hogy a független ukrán törvényhozás történetének eddigi leghosszabb parlamenti vitája az eljárási törvénykönyveknek a bírósági reform keretében végrehajtott módosítását előzte meg tavaly ősszel, amikor 3383 módosító indítvánnyal kellett megbirkózniuk a képviselőknek. Mint emlékezetes, a parlament 2017. november 7-én fogadta el első olvasatban az új Választási törvénykönyvet, amelynek értelmében a parlamenti képviselőket nyílt listák alapján, regionális választási körzetekben választanák meg.
A házelnök az ülésen bejelentette, hogy Viktor Krivenko és Pavlo Kiskar képviselők kiléptek a nagyobbik kormánypárt, a Petro Porosenko Blokkja frakciójából. A két honatya még tavaly decemberben jelezte, hogy elhagyja a frakciót, amennyiben nem teljesülnek a koalíciós megállapodásban rögzített vállalások.
A Rada egyik első teendője volt kedden felhívást intézni a lengyel honatyákhoz és Lengyelország elnökéhez a varsói törvényhozás által elfogadott, az ukrán nacionalista ideológiát tiltó jogszabály-módosítás miatt. Mint ismeretes, a lengyel Szejm (a parlament alsóháza) és a Szenátus (a felsőház) a napokban módosította a Nemzeti Emlékezet Intézetéről szóló törvényt, amely egyebek mellett tiltja az ukrán nacionalizmus propagálását az országban, illetve egyéb jogszabályokkal összhangban büntetőjogi felelősségre vonást helyez kilátásba az ukrán nacionalisták által elkövetett bűncselekmények tagadásáért, valamint a lengyeleknek a holocaustban, illetve a második világháború idején elkövetett egyéb bűncselekményekben való részességére vonatkozó, nyilvánosan hangoztatott és a tényeknek ellentmondó állításokért.
A 450 fős ukrán parlament által az időnként túlfűtött hangulatú vitát követően 242 igen szavazattal elfogadott dokumentumban a honatyák csalódottságuknak és aggodalmuknak adnak hangot a lengyel törvényhozás döntése miatt. A Legfelső Tanács elfogadhatatlannak tartja és visszautasítja a kettős mérce alkalmazását, az ukrán nép kollektív felelősségének elvét, valamint a lengyel fél azon kísérletét, hogy az Ukrajna függetlenségéért küzdők cselekedeteit a két XX. századi totalitarista rezsim, a kommunizmus és a fasizmus bűncselekményeihez viszonyítsa – áll egyebek mellett a dokumentumban. Az ukrán képviselők egyben arra is felhívják a figyelmet, hogy a szóban forgó jogszabályi változások ellentmondanak az Ukrajna és a Lengyel Köztársaság közötti stratégiai partnerség tartalmának és szellemének.
Nem sokkal lapzártánk előtt jelentette az MTI, hogy Andrzej Duda lengyel elnök kedden bejelentette: aláírja a Nemzeti Emlékezet Intézetéről szóló törvényt módosító jogszabályt, egyúttal azonban utólagos normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól. Duda a szólásszabadságra, valamint a bűncselekménynek minősülő tettek meghatározásának pontosságára vonatkozóan kéri ki az alkotmánybíróság véleményét. Kiemelte ugyanakkor: Lengyelországnak szüksége van arra, hogy a második világháború kapcsán megvédhesse jó hírnevét.
Az Ukrajinszka Pravda megjegyzi, hogy Duda beszédében egyetlen szóval sem említette Ukrajnát, amely korábban felszólította a lengyel államfőt, vétózza meg a törvényhozás által elfogadott módosításokat.
(pravda.com.ua/unian.ua/MTI/ntk)