Potápi: Minden vegyes házasságban született gyermeknek kell magyar oktatás

2018. február 17., 15:56

A kormány célja, hogy minden vegyes házasságban született gyermek járhasson magyar bölcsődébe, óvodába, különben „elvesznek” a magyarság számára – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Budapesten, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által szervezett családi naphoz kapcsolódó konferencián.

Az Országházban tartott konferencián a magyar kisebbség helyzetét és a megmaradás lehetőségeit vitatták meg határon túli szervezetek vezetői.
Potápi Árpád János hangsúlyozta, a fogyás ellenére 15-16 milliós magyar nemzetről beszélhetünk, ebből az országhatáron túl, a Kárpát-medencében él 2-2,5 millió magyar, és ugyanennyi a világ más tájain.
Hozzátette, a kormány számára fontos, hogy a határon túli magyarok megőrizzék magyarságukat, ezért támogatják a határon túli magyar régiók egészségügyi intézményeit, többek között szeretnék kiterjeszteni a védőnői hálózatot az egész Kárpát-medencére. Az óvodafejlesztési programról azt mondta, az első átadások megtörténtek, a „nagy bumm” 2018-2019-ben várható.
Az államtitkár elmondta, támogatják a magyar vállalkozásokat is. Egy átlagos határon túli magyar kisvállalkozó ugyanis 90 százalékban magyar embereket foglalkoztat, környékbeli magyar üzletemberekkel alakít ki üzleti kapcsolatot, és elsősorban magyar cégekkel üzletel. 
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a népesedésért és a családokért (KINCS) vezetője arról beszélt, január 1-je óta igényelhetik a határon túliak is az anyasági támogatást és a babakötvényt. Az anyasági támogatás egyszeri, 64 125 forintos támogatás, amelyet az eltelt másfél hónapban több mint ezren igényeltek, ez felülmúlja várakozásaikat – mondta.
Hozzátette: a legtöbb, 823 igénylés a Kárpát-medencei magyar területekről érkezett – ebből 605 Romániából –, de igényelték Iránból és Új-Zélandról is. A babakötvény egyszeri összege 42 500 forint, amely az infláció felett 3 százalékkal kamatozik. 
Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke arról beszélt, ez a nemzetrész van a legnagyobb veszélyben, a kelet-ukrajnai konfliktus után megerősödtek az asszimilációs törekvések az országban. Rámutatott: a múlt ősszel elfogadott oktatási törvény a kárpátaljai magyar közoktatás kivégzéséről szól. Véleménye szerint ez pedagógiai kérdés, amelyre politikai választ adtak Ukrajnában, és megköszönte a magyar kormány fellépését az ügyben.
Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, 17-18 ezer kárpátaljai magyar dolgozik és 2000-2500 diák tanul külföldön. A munkaerő-migráció 50 százaléka Magyarországot tekinti célországnak, 30 százalék indul Csehországba.
Felhívta a figyelmet arra, az erős anyaországi nemzetpolitika a határon túli nemzetrészekben is erős identitást eredményez, a gyenge pedig gyengét. Szavai szerint az anyaország nem csak morálisan, de anyagilag is segíti a kinti magyarokat. Magyarországtól oktatási-nevelési támogatást 21 ezer család kap a magyar iskolába beiskolázott gyermekek után, gyermekétkeztetési támogatásban csaknem ötezer gyermek részesül.

(MTI)