Hrojszman: Nincs szükség ultimátumokra, az ukránok kellő tisztelettel bánnak partnereikkel

Az ukránok kellően toleránsak és udvariasak partnereikkel, ha velük is tisztelettel bánnak – jelentette ki Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök pénteken a 112.Ukrajina hírtelevízió műsorában, amiből a liga.net hírportál idézett.

A kormányfő – utalva a Budapest és Kijev között az új ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelye miatt kialakult feszültségre – hangsúlyozta, hogy nem szükséges ultimátumokat szabni Ukrajnának, mert tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségek nyelveit. Megjegyezte, hogy a nyelvi kérdést egyes magyar politikusok saját céljaik elérésére használják, ám – mint fogalmazott – „nem éri meg ezt tenni”.

„Kellemetlen hallanom ilyeneket, különösen egy velünk baráti ország részéről. Az ilyen kijelentések nem növelik senki tiszteletét” – tette hozzá.

Leszögezte, hogy Ukrajna fejleszteni és támogatni fogja az ukránt, mint államnyelvet, mivel ez „elvi kérdés bármely ország számára”, de ami a nemzeti kisebbségek anyanyelveit – a magyart, a románt, a szlovákot, a lengyelt és egyebeket – illeti, Kijev ugyancsak „nagyra becsüli és tiszteletben tartja” azokat, lehetőségeket teremt ezen nyelvek fejlesztésére is.

Hrojszman pénteken Lilija Hrinevics oktatási miniszterrel együtt munkalátogatást tett Kárpátalján, ahol elsőként az ungvári Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskolát kereste fel, hogy személyesen tájékozódjon az ottani oktatás helyzetéről.

A Novoje Vremja ukrán hetilap internetes kiadványában a látogatásról közölt beszámolójában a miniszterelnök szavait idézve kiemelte, hogy a régióban jelenleg több mint 20 ezer diák tanul nemzetiségi nyelven, közülük csaknem ötszázan ebben a magyar iskolában.

A kormányfő beszámolt arról, hogy Kárpátalja megyében négy éve indítottak el egy kísérleti programot, amelyben több magyar tannyelvű iskolában magasabb szinten oktatják az ukrán nyelvet, és amihez a tanulóknak új tankönyveket osztottak ki. Ebben a programban jelenleg több mint 2600 gyermek vesz részt 46 iskolából – fejtette ki.

Tavaly ukrán nyelvből és irodalomból a Dayka Gábor iskola 12 diákja tette le sikeresen a külső független vizsgát – emelte ki Hrojszman.

A magyar kormány és a kárpátaljai magyarság képviselői szerint a tavaly elfogadott új ukrán oktatási törvény szűkíti a kisebbségek már megszerzett nyelvhasználati jogát azzal, hogy a nemzetiségi iskolákban a 2020 szeptemberében első osztályba lépő általános iskolás tanulók számára – az ukrán nyelv oktatása mellett – az ötödik osztálytól bevezeti a tantárgyak többségének ukrán nyelven történő oktatását. Jelenleg a nemzetiségi iskolák diákjai az első osztálytól az érettségiig valamennyi tantárgyat anyanyelvükön tanulják, az ukránt pedig mint idegen nyelvet.

A kijevi kormány az Európa Tanács független jogi szakértőkből álló Velencei Bizottságának ajánlásának megfelelően már döntést hozott arról, hogy az átmeneti időszakot a jogszabályban szereplő két év helyett öt évvel meg kell hosszabbítani, azaz a törvény nyelvi cikkelyének alkalmazását ki kell tolni 2023-ig. Elfogadta a kabinet a nemzetközi testület azon javaslatát is, hogy a törvény ne vonatkozzon a magániskolákra. A jogszabály módosításáról szóló előterjesztés azonban még nem került az ukrán parlament elé.

(MTI)