„A társadalmi fejlődést is elő akarjuk segíteni”

Egy lány a Békehadtestből

2018. május 12., 14:35

Az amerikai Békehadtestet (Peace Corpst) még 1962-ben hozta létre John Fitzgerald Kennedy akkori amerikai elnök és az USA kormánya. A szervezet amerikai önkénteseket küld külföldre, elsősorban a fejlődő országokba, a rendszerváltás óta pedig a volt európai szocialista országokba is, hogy szakmai és emberbaráti segítséget nyújtsanak az erre rászoruló államoknak és embercsoportoknak. A kétnapos nagyszőlősi borfesztivál első napján, a salánki történelmi Rákóczi-pincében megtartott borkóstoló során pedig módom nyílt találkozni a Békehadtest egyik, a Borút program során Salánkra látogató önkéntesével, Holly Nickersonnal is, akivel rövid interjút készítettem.

– Wisconsin államból érkeztem Ukrajnába, nyolc hónappal ezelőtt, még huszonhét hónapig maradok itt, és a Técsői járási Vonihovo községben különböző foglalkozásokat tartok a helybeli gyerekeknek, például angol nyelvklubot szerveztem számukra, az angol nyelv mind jobb elsajátíttatása végett. Egyébként jelenleg négy csoportban, összesen háromszáz békehadtesti önkéntes dolgozik Ukrajnában, s itt is – többek között – a társadalmi fejlődést akarjuk elősegíteni. Szervezetünknek három fő célja van. Támogatni akarjuk a tehetséges embereket tehetségük kibontakoztatásában, ezért foglalkozunk oktatással, ezen belül angol nyelvtanítással, mezőgazdasági, illetve egészségügyi ismeretek átadásával. A másik célunk az amerikai életforma megismertetése a célországok lakosságával, míg a harmadik célunk az, hogy az amerikaiakat is megismertessük a különböző nemzetek kultúrájával, s elősegítsük a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kialakulását.

– Mennyire vannak tisztában azzal, hogy Kárpátalja soknemzetiségű vidék, illetve mennyire ismerte már meg szülőföldünket, például annak építészeti örökségét?

– Természetesen látjuk, hogy különböző nemzetiségek élnek itt együtt. Én is román gyerekekkel foglalkozom, de van olyan önkéntes társam, aki oroszokat tanít, egy másik pedig magyar gyerekeket oktat Visken. Ami pedig a vidékkel való megismerkedésemet illeti, már megtekintettem több régi templomot, s a továbbiakban még jobban meg szeretném ismerni ezt a tájat.

– Milyen pozitívumokat, és milyen negatívumokat vett észre vidékünkön az eltelt hónapok alatt?

– Jó látnom, hogy az itteni emberek megértőek, szerető szívűek, és őrzik kultúrájukat, hagyományaikat. Rossz viszont, hogy sajnos, a tehetségesek sem tudják kibontakoztatni tehetségüket.

Lajos Mihály