Az őszi paradicsom ápolási munkái

2018. augusztus 16., 10:17 , 917. szám

A paradicsom termesztése során a megfelelő növekedés érdekében számos ápolási munkát szükséges elvégezni, ilyen a kacsolás, a tekergetés, a levelezés, majd a tetejezés. E munkák elhanyagolása súlyos károkat okozhat a termésben.

Kacsolás

A felkötést követően hetente kell végezni a 3–6 cm-es oldalhajtások eltávolítását. Ha nagyobbra nőnek az oldalhajtások (az elkésett munka következtében), az sok energiát von el a növénytől, továbbá ilyenkor nagyobb a sebzési felület, ahol a gombás betegségek megtelepedhetnek. A kacsolást, levelezést érdemes a délelőtti órákban végezni a gyorsabb beszáradás érdekében, valamint ilyenkor sokkal könnyebb kipattintani az oldalhajtásokat. A folytonnövő fajták esetében az oldalhajtásokat egyszerűen kitörjük, és a főszár megy tovább. Viszont a féldeterminált fajták esetében előfordul, hogy a különböző erős környezeti hatások nyomán (túl alacsony hőmérséklet, elvénült palánta stb.) a főhajtás a 2-3. fürtnél lezár. Ekkor a legerősebb oldalhajtást kell meghagyni és a továbbiakban főhajtásként kezelni. A lezárt főhajtáson – a növekedés egyensúlya végett – csak egy fürt maradjon meg. A paradicsomtövön előfordulnak tőkacsok, amelyek a talajfelszín közelében jelennek meg. Ezektől a hajtásoktól szintén meg kell szabadítani a növényünket.

Tekergetés

Az ápolási munkák során folyamatos tevékenységet jelent a főszár hozzáigazítása a zsineghez. Tekergetés közben soha ne a zsineget a növényhez, hanem a növényt a zsineghez igazítsuk! Érdemes mindig azonos irányba végezni a tekergetést, amivel elkerülhető a szár letekeredése a zsinegről. Ha munka közben véletlenül megsérül, eltörik a főhajtás, úgy a legfelső levélnél kibújó oldalhajtást vezessük tovább mint főhajtást.

Levelezés

Két-három héttel az ültetést követően az alsó szinten már jelentkeznek a sárga, barna, funkcióképtelen, elszáradt levelek. Ezeket a főszárnál törjük le, vigyázva arra, hogy a szár külső részét csak kis felületen sértsük meg. Később, a bogyók érése előtt, a fürt alatt lévő leveleket is el kell távolítani. Ez javítja az állomány levegőzését, és megszabadulhatunk az idős, beteg levelektől. A fürt feletti leveleket csak akkor lehet eltávolítani, ha a bogyók már elérték a szedési méretet. Egy-egy alkalommal 2-3 levélnél többet ne szedjünk le. A levelezést követően csökkenteni kell a növény számára kijuttatott vízmennyiséget, mivel a levelek eltávolítása miatt megnő a növényben a víznyomás, ami a már meglévő bogyók felrepedéséhez vezethet.

Tetejezés

A tetejezés a növény hajtásvégének eltávolítását jelenti. Erre folytonnövő fajtáknál a kultúra tervezett befejezése előtt kb. 40 nappal kerülhet sor. A legfelső fürt felett 1-2 levelet kell meghagyni. A tetejezés elősegíti az utolsó bogyók gyorsabb érését. Ezenkívül megelőzhetjük, hogy a növény olyan termések kinevelésére fordítsa az erejét, amelyek a tenyészidőszak végéig már nem érnének be. A kacsolást és a levelezést a tetejezés után is folytatni kell. A tetejezést követően szintén csökkenteni szükséges az öntözővíz mennyiségét, elkerülve ezzel a bogyók esetleges felrepedését.

Tihor-Sárközi Mónika,
a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa