„Emlékek nélkül népeknek híre csak árnyék”

A magyar államalapítást és az új kenyeret ünnepelték Tiszaújhelyen

2018. augusztus 21., 09:47

Az erőszakos ukránosítás ellen küzdő nemzetrészünknek nagy szüksége van arra, hogy történelmünk dicsőséges fejezeteiből, köztük az államalapításból merítsünk erőt a fennmaradásért vívott harcunkhoz. Ezért fontos, hogy augusztus huszadikát, I. (Szent) István királyunk napját is minél több helyen megünnepeljük, s ezért örülhetünk annak is, hogy egy nappal korábban, augusztus 19-én, vasárnap, Tiszaújhelyen is megemlékeztek történelmünk e máig ható, hatalmas horderejű eseményéről. És éppígy fontos életünk számára a kenyér, amit életnek is neveztek eleink, hiszen a kenyér alapvető fontosságú élelmünk, így az államalapítás mellett az újkenyeret is megünnepelték és megszentelték a helyi művelődési házban lebonyolított ünnepségen.

A tiszaújhelyi KMKSZ-alapszervezet, illetve a helyi községi tanács által megszervezett, Zelik Renáta és Jánosik Gyula konferálása mellett lezajlott rendezvényen – az ukrán és a magyar himnusz elhangzása után – elsőként Boldog Ferenc, a KMKSZ-alapszervezet elnöke szólt a nagyszámú közönséghez.

„Emlékek nélkül népeknek híre csak árnyék” – indította beszédét a Vörösmarty Mihályi idézettel a felszólaló. Majd kitért rá, hogy amikor Szent István király keresztény államalapítására emlékezünk, akkor tudnunk kell, hogy az állam léte Isten gondviselő szeretetében gyökerezik. Isten adott hatalmat a hatóság kezébe, hogy a rosszat fékezze, és a jót védje, erősítse. Az önbíráskodás, az ököljog lehetetlenné tenné az emberi együttélést – fejtette ki annak kapcsán, milyennek is kell lennie Isten rendelése szerint az államnak. Ezt követően elmondta: azért szerveztek most szerényebb ünnepséget, mert nem tudják elfelejteni a két évvel ezelőtti falunap utáni tragédiát (a helybeli Csala Richárd és tiszaújlaki munkatársnője, Murzsa Ivett halálra gázolását, melynek elkövetőjét, a karácsfalvai Sebi Józsefet, azóta cserbenhagyásos gázolásért első fokon tíz év börtönbüntetésre ítélték – L. M.), és Isten kegyelmét kérte, hogy soha többé ne következzen be hasonló tragédia…

A kettős tragédiára való visszaemlékezést követően pozitívabb témára tért át a felszólaló. A KMKSZ-alapszervezet ugyanis elismerése jeléül emléklappal és mellette – a Tiszaújhelyről elszármazott Megyeri Márián Tünde zongoraművésznő és Gulyás Barbara fuvolaművésznő adományaként – szerény anyagi támogatásban részesítette a helyi művészeti iskola két tanulóját, Jana Esztert és Kapincu Lászlót a belföldi és nemzetközi zongoraversenyeken elért kitűnő eredményeikért, valamint a település hírnevének öregbítéséért, illetve felkészítő tanárnőjüket, Kolonics Leilát a tanítványaiért való felelősségvállalása, fáradhatatlan tehetséggondozása jutalmaként. Mint Boldog Ferenc kifejtette, a tiszaújhelyi KMKSZ-alapszervezet minden erejével azon van, hogy mindent megtegyen a falu magyarságáért, s el akarja érni, hogy kultúráját ne csak megőrizze, hanem szerény anyagi helyzete ellenére gyarapítsa is. Míg az anyagi segítséget nyújtó két zeneművésznő az adományozott csekély összeggel akart hozzájárulni a két tanuló és felkészítő tanárnőjük további sikereihez, mert nagyra értékelik, hogy szülőfalujuk hírét viszik szerte a világba.

Pintye László polgármester megemlékezett a magyar államalapításról és Ukrajna függetlenségének elnyeréséről. Majd kitért napjaink egyik komoly problémájára, arra, hogy sok helybeli fiatal is kénytelen külföldön munkát vállalni, mert az állam nem tud megfelelő munkahelyeket biztosítani számukra. Végezetül pedig szólt a művelődési ház felújítását célzó két, folyamatban lévő projektről, két mellékutca felújításáról, valamint arról, hogy a rendezvényen perselyt helyeztek ki Csala Richárd síremlékének az elkészítésére.

Viktor Trikur járási tanácsi képviselő is szólt az egybegyűltekhez. Majd Harangozó Miklós helyi görögkatolikus parochus megszentelte az újkenyeret. S kifejtette: ahogy Jézus a kenyerek megszaporításának csodájában megtörte, majd tanítványainak adta a kenyereket, hogy ők továbbadják az embereknek a kenyérdarabokat, úgy nekünk sem csak saját magunknak kell élnünk, hanem másokat szeretetve tovább adjuk azt a szeretetet, amit Istentől kapunk, és törődnünk kell egymással. Közösséget kell alkotnunk, és Isten áldása lesz életünkön, ha közösségben tudunk élni…

A felszólalásokat követően a helybeli óvoda aranyos kis apróságai szavaltak, illetve dalokat, táncokat mutattak be, esetenként édes kis bumfordisággal, a dalokat és a táncokat a közönség újra és újra felcsattanó ütemes tapsától kísérve. Jana Eszter és Kapincu László négykezes zongorajátékkal adta elő Ludwig van Beethowen I. indulóját, valamint Edvard Grieg I. norvég táncát, Kapincu László szólóban Edvard Griegtől A költő szívét, Jana Eszter pedig Mikola Fomenkótól a Lírikus poémát. S meglepően érett zongorajátékukat hallgatva – mely betöltötte a termet, valamint a hallgatóság szívét – igazoltnak bizonyult a nekik és felkészítő tanárnőjüknek átnyújtott emléklapok jogos volta. A komolyzene mellett az irodalom világába kalauzolta el a közönséget a Tiszaújhelyi Általános Iskola két tanulója, Buda Éva és Szidor Alex, Mentovics Éva Aranybúza – mezők éke, illetve Kányádi Sándor Nagyanyó kenyere című költeményeivel, valamint Jánosi Vivien, a Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatója, felolvasva a néhai Csala Richárd néhány versét. Bátori Lívia, a művelődési ház vezetője táncdalokat adott elő. Fellépett a művelődési ház tánccsoportja és a Tiszaújhelyi „Csalogány” Nyugdíjas Énekkar, valamint az ungvári Blanár Dávid és könnyűzenei együttese és az ugyancsak a megyeközpontból érkezett Pősze Attila, aki diszkózenei aláfestéssel szaxofonozott.

Az ünnepi műsorral pedig a tiszaújhelyi magyar közösség is megmutatta, hogy él, és élni akar.

Lajos Mihály