ENSZ-jelentés Ukrajnáról újabb jogsértésekkel (Frissítve)

2018. szeptember 20., 20:22 , 923. szám

Közzétették az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) huszonharmadik jelentését az emberi jogok ukrajnai helyzetéről. A dokumentum a 2018. május 16. és augusztus 15. közötti időszak eseményeit öleli fel. A jelentésben több mint 80 újabb jogsértés szerepel. Ezek közül 53-ért Ukrajna a felelős, a többiért a kelet-ukrajnai szakadár államképződményeket, illetve a Krím vonatkozásában Oroszországot terheli a felelősség – írja a strana.ua.

Ami a jogsértések egyes kategóriáit illeti, szintén azt tapasztalhatjuk, hogy az arányok nem Ukrajna javára alakulnak. Például a jelentésben szereplő 15 önkényes letartóztatással, hatósági erőszakkal és kínzással kapcsolatos esetből 10-ben az ukrán hatóságok felelőssége állapítható meg.

A dokumentumból egyebek mellett kitűnik, hogy az ENSZ a vizsgált időszakban bekövetkezett Donyec-medencei tüzérségi támadásokért inkább Ukrajnát tartja felelősnek, semmint a szeparatistákat. „Többségüket (a tüzérségi támadásokét – a szerk.) a fegyveres csoportosulások által ellenőrzött területeken rögzítették, és a kormányzat fellépésének eredményei lehetnek” – állítja az ENSZ.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága változatlanul számos esetben tapasztalta a tisztességes eljáráshoz való jog sérülését, különösen a kelet-ukrajnai helyzettel összefüggő eljárásokban. A jelentés szerint az ukrán igazságszolgáltatás túl gyakran alapoz a beismerő vallomásra, ami arra utalhat, hogy nyomást gyakorolnak a vizsgálat alá vont személyekre. A Donyec-medencei konfliktust érintő ügyekben született 72 ítéletből 44-et a vádlottak beismerő vallomása alapján hoztak meg.

Példaként az ENSZ-jelentés az egyik Luhanszk megyei bíróság eljárását hozza fel, amelyben az „LNR” fegyveres alakulataiban való szolgálatért ítéltek el egy férfit. A tárgyalás az állam által kirendelt ügyvéd távollétében folyt le, aki még az ítélethirdetésre sem ment el, csupán videokapcsolat segítségével „volt jelen” – derül ki egyebek mellett a jelentésből.

Nemegyszer előfordul, hogy a hatóságok nem veszik figyelembe, ha egy szeparatista önként feladja magát, holott ez mentesítené őt a felelősségre vonás alól. De még ha rögzítik is az „önkéntesség” tényét, a bíróság nem veszi figyelembe, ha az ügyész nem kezdeményezi ezt.

Az ENSZ-t ugyancsak aggasztják a szélsőjobboldali csoportosulások támadásai az ügyvédek ellen. Ezúttal három ilyen támadást rögzítettek, valamennyit a C14 csoportosulás követte el. Így például július 28-án a C14 tagjainak egy csoportja sértegetett és megpróbált bántalmazni egy ügyvédet, akit szeparatizmussal vádoltak, amiért egy a Donyec-medencei konfliktussal kapcsolatos ügy vádlottjait képviselte. Az incidens a bíróság épületében történt a rendőrség jelenlétében, amely nem reagált megfelelően az esetre. Augusztus 7-én a C14 három tagja fizikai erőszakhoz folyamodott egy másik ügyvéddel szemben azok után, hogy az illető kommentálta a szélsőségesek viselkedését a bíróságon. A rendőrség ezúttal is jelen volt, de nem avatkozott közbe.

Ami a polgári szabadságjogokat és a médiát illeti, a május–augusztus közötti időszakban jelentősen nőtt a törvénysértések száma. Összesen 30 alkalommal támadtak újságírókra és civil aktivistákra. Az Emberi Jogi Főbiztosságnál ezt az ukrajnai elnökválasztással hozzák összefüggésbe. A jelentés szerint Ukrajna kormány által ellenőrzött területein legkevesebb nyolc támadást követtek el a szélsőjobboldaliak, amelyek több esetben büntetlenek maradtak. Példaként hozzák fel, hogy július 5-én a Harkiv megyei Eszharban fel­akasztva találtak rá egy környezetvédőre és korrupcióellenes aktivistára. Június 21-én egy szélsőjobboldali szervezet tagjai ismeretlen folyadékkal öntötték le az újságírót, aki beszámolt kijevi tüntetésükről. Július 31-én Herszonban savval öntöttek le egy magas rangú városi vezetőt, aki korrupcióellenes nézeteiről ismert. A támadás következtében az áldozat súlyos égési sérüléseket szenvedett az arcán és a testén. A jelentés külön kitér „a vizsgálat hanyagságára” ebben az ügyben.

Az ENSZ-nél azt állítják, hogy Kijev halogatja a vizsgálatot az ilyen esetekben, vagy egyáltalán nem vizsgálja ki azokat. Külön kiemelik a meggyilkolt Oleszj Buzina író-újságíró és a merénylet áldozatává vált Pavlo Seremet szerkesztő ügyét.

Az ENSZ a vizsgált időszakban a diszkrimináció, a gyűlöletbeszéd és az erőszak nyolc esetét dokumentálta a kisebbségekhez tartozók vagy másként gondolkodók vonatkozásában. Négy incidensben szélsőjobboldali csoportosulások tagjai folyamodtak erőszakhoz – áll a jelentésben.

Az ENSZ-nél hangsúlyozták a romák elleni támadásokat, amelyekben nacionalisták is részt vettek. A kijevi, ternopili és lembergi (ez utóbbiban egy ember életét vesztette, egy gyermek pedig megsebesült) táborok elleni támadások következtében lakóikat kitelepítették otthonaikból.

Július 25-én három férfi kíméletlenül összevert egy roma férfit, autóját pedig megrongálták. Egy hónappal korábban kegyetlen támadás érte férfiak egy csoportja részéről azt az ügyvédet, aki a 2017. évi Harkiv megyei oljsani tábor elleni támadás áldozatait védte. A támadókat a helyi ügyész vezette.

Az ENSZ az ukrajnai vallási intoleranciáról is beszámol. Az Emberi Jogi Főbiztosság a moszkvai patriarchátus alá tartozó Ukrán Pravoszláv Egyház templomai ellen végrehajtott hat támadásról tesz említést. Például augusztus 5-én három templom ajtaján a következő felirat jelent meg: „Az FSZB osztálya”. A rendőrség két incidens miatt indított büntetőeljárást.

Ami a Donyec-medencei szakadár „köztársaságok” által felügyelt területeket illeti, a külföldi szakértők az emberi jogok 45 ízbeli megsértését és korlátozását rögzítették a szabad véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés szabadsága, a vallásszabadság gyakorlása és az egyenlő jogvédelem terén. Június 21-én például az MGB (Állambiztonsági Minisztérium) bezáratta Donyeck egyetlen működő mecsetjét. Említés történik egy esetről, amelyben két férfit előállítottak és kémkedéssel gyanúsítottak meg, egyebek mellett azért, mert a közösségi oldalakon meggyőződéses ukránságuknak adtak hangot.

Májusban a Krímben újabb három krími tatár férfit vettek őrizetbe radikális muzulmán szervezetekhez fűződő kapcsolataik miatt. A megszállás kezdete óta már legalább 33 személyt tartóztattak le ezzel az ürüggyel, eddig négyüket ítélték el – írja a strana.ua.

(strana.ua/ntk)