Mennyit fizetnek munkatársaiknak a pártok?
Választási kampány
Az elnökválasztási kampány kezdetéig már csak hetek-hónapok, a parlamenti választásokig nagyjából egy év van hátra. A pártok és kampánystábok ebben az időszakban növelik alkalmazottaik számát. A szakértők ennek kapcsán rámutatnak, hogy a pártok a finanszírozási szabályok megváltozását követően is részben borítékban folyósítják az alkalmazottaik bérét. A helyzetről a Cseszno civil szervezetnek a pártközpontok pénzügyi beszámolói alapján készült jelentése nyomán az Ukrajinszka Pravda ad képet.
„Számos politikai erő rendelkezik árnyékfinanszírozással” – állítja a portálnak nyilatkozva Szerhij Taran politológus, aki szerint könnyen meggyőződhetünk erről, ha egy pillantást vetünk az utak mentén sorakozó óriásplakátokra, amelyeknek a felállításáról a politikusok sokszor nem számolnak be hivatalosan. Mint rámutat, a pártoknak és a politikusoknak több lehetőségük is van az óriásplakátok kihelyezésével kapcsolatos költségeik elfedésére.
A Cseszno úgy tudja, hogy például az egyéni választókerületből megválasztott Vitalij Kuprij parlamenti képviselő azt állítja, plakátjait meg nem nevezett üzletemberek helyezik ki. Petro Porosenko plakátjait – ugyancsak a civilek szerint – a helyi állami adminisztrációk helyezik ki. Olyan is akad, aki egyáltalán nem nyújt be pénzügyi beszámolót a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökségnek (NAZK).
A politikai erők árnyék- és átlátható finanszírozása gyakorlatilag párhuzamosan létezik.
Egyfelől, 2014 után a választási kampányok finanszírozásának átláthatóbbá kellett válnia, hiszen a korrupcióellenes hatóságoknak jobb rálátásuk nyílt a pénzügyi tevékenységükre.
„A (pártfinanszírozási) reform kezdetekor a legtöbb pártnak egyetlen dolgozója sem volt, s ha jól emlékszem, néhány parlamenti párt apparátusa egy-egy munkatárssal rendelkezett, akiket minimálbérért foglalkoztattak… Ma azt feltételezzük, hogy a bérek egy része talán az árnyékban van, egy része viszont napvilágra került. Ezek a dolgozók és ezek a jövedelmek mind a reform eredményei” – biztosított Dmitro Kalmikov, a Politikai és Jogi Reformok Központjának szakértője.
Másfelől, a béreket döntően a pártoknak a költségvetésből származó forrásaiból finanszírozzák.
„Megváltozott annak a megítélése, hogy mit deklaráljanak hivatalosan a pártok és kampánystábok. Ha szigorúbb büntetés járna a pártfinanszírozás szabályainak megsértéséért, a pártalapok elosztásáért és felhasználásáért, s ha legalább többé-kevésbé működőképes lenne a NAZK, amelynek a célja valóban ezeknek a pártpénzeknek az ellenőrzése volna, megváltozna a hozzáállás is. … Így viszont a megítélés változott, hogy mit szabad deklarálni, és mit nem” – mondja Olekszandr Dmitrijev, akinek nyolcévi kampánytapasztalata van az ország keleti és déli részein.
Dmitrijev szerint az árnyékfizetések a hivatalos, bevallott béreknek akár az 5–10-szeresét is elérhetik. Főként a jogászok, titkárok és hivatali dolgozók kapnak „tiszta” fizetéseket. Rendszerint a helyiségbérleti díjakat is átláthatóan fizetik, s ezekről a kiadásokról a NAZK-nak és a Központi Választási Bizottságnak is beszámolnak.
A NAZK adataiból ítélve például a Petro Porosenko Blokkja „Szolidarnyiszty” párt vidéki irodáiban dolgozó 648 munkatárs átlagbére az első negyedévben valamivel meghaladta a hatezer hrivnyát, míg az Opozicijnij Blok (Ellenzéki Blokk) 121 alkalmazottjáé 2,9 ezer hrivnya volt. Megállapítható, hogy a két párt helyi szervezeteinek munkatársai feleannyit sem keresnek, mint a pártközpontokban dolgozók. Érdekes egyébként, hogy csupán a BPP „Szolidarnyiszty” és az Opozicijnij Blok központi apparátusában dolgozók hivatalos fizetése haladja meg az országos átlagbért. (Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint az idei első negyedévben az átlagbér 6,3 ezer hrivnyát, a másodikban 8,7 ezret tett ki.) A többi pártnál a bérek a minimálbér kétszeresének összegét sem érik el.
A pártfinanszírozás bevezetésével a pártok kiadásai között megjelentek az úgynevezett politikai technológusok szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos kiadások. Igaz, továbbra is akadnak pártok, amelyek váltig állítják, hogy nem veszik igénybe efféle szakemberek szolgáltatásait, mivel párton belül is vannak, akik értenek a politikához.
„Nem, nincs semmiféle arculatvesztés. Az emberek értik ezt az egész történetet (hogy a vállalatok Ukrajnában eltitkolják bevételeiket – a szerk.) … Az emberek végzik a munkájukat, és ezért a munkáért ugyanolyan fizetséget kapnak, mint más cégeknél. Mint az üzleti életben” – felelte Denisz Bohus politikai tanácsadó arra kérdésre, miként hatnak az árnyékkiadásokkal kapcsolatos vádak a pártok megítélésére.
Egyetért Bohussal Szerhij Taran is, aki szerint a választók nem igénylik a pártok átlátható és állami finanszírozását.
„Lényegében nincs különbség a hajdinaosztogatás és a politikusok finanszírozása között. Ez is, az is átláthatatlan finanszírozást jelent, amely rossz feltételeket teremt a minőségi ukrán politikához” – mutatott rá a politológus.
(pravda.com.ua/zzz)
