Klimkin nem zárta ki, hogy büntethetővé tegyék az orosz–ukrán kettős állampolgárságot Ukrajnában

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter nem zárja ki annak lehetőségét, hogy büntetőjogi felelősségre vonják azokat az ukrán állampolgárokat, akik orosz állampolgársággal is rendelkeznek, ellenzi viszont azt, hogy büntessék azokat is, akik más országok állampolgárságát is birtokolják az ukrán mellett – jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség.

Klimkin az UA: Harkiv tévének péntek este adott interjúban beszélt erről. Leszögezte: teljes mértékben kész fontolóra venni azt az elképzelést, hogy büntetőjogi felelősségre vonják azokat, akik titokban az „agresszor-ország” állampolgárságát, vagyis orosz állampolgárságot vesznek fel. Az elképzelést ésszerűnek minősítette, amelyet véleménye szerint vitára kell bocsájtani.

Az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az orosz állampolgárság felvételének minden esetét ki kell vizsgálnia az ukrán biztonsági szolgálatoknak, és kategorikusan elutasította az ukrán–orosz kettős állampolgárság törvényessé tételét. Hozzátette: ellenzi viszont azt, hogy büntessék azokat, akik más országok állampolgárságát is birtokolják az ukrán mellett. Mint fogalmazott: „... nem a legjobb opció azoknak a büntetőjogi felelősségre vonása és megvádolása, akik ilyen (nem orosz) állampolgárságot vesznek fel”.

Klimkin azt mondta: nem ismert, hogy hány ukránnak van orosz állampolgársága, és erről adatokat nem is tudnak beszerezni Moszkvától, hiszen – közlése szerint – az oroszok manipulálnák azokat.

Az ukrán politikában jelenleg nagy figyelmet tulajdonítanak a kettős állampolgárság kérdésének, vélhetően a Magyarországgal kirobbant diplomáciai viszály hatására. Szeptember 19-én az Ukrinform ukrán állami hírügynökség kiszivárogtatott egy rejtett kamerával készült felvételt, amely felkerült a YouTube videomegosztóra is. Ezen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Klimkin és számos ukrán politikus kijelentette: a magyar konzulátus alkalmazottai megsértették Ukrajna törvényeit, ezáltal a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt. Budapest szerint nem történt semmilyen törvénysértés.

Szakértők között vita van arról, hogy tiltják-e az ukrán jogszabályok a kettős állampolgárságot, vagy sem. Az ukrán alkotmány erre vonatkozó 4. cikke nem fogalmaz egyértelműen, amikor megállapítja, hogy Ukrajnában „egy (egységes)” állampolgárság van. Az állampolgárságról szóló törvény ezt úgy értelmezi, hogy az országon belüli egyes közigazgatási-területi egységekben nem létezhet más-más állampolgárság. Ugyanez a törvény kimondja, hogy ha egy ukrán állampolgár felveszi más ország állampolgárságát, vagy más állam polgára ukrán állampolgárságot szerez, akkor az Ukrajnához fűződő jogviszonyában kizárólag ukrán állampolgárnak tekintendő, viszont ez sem mondja ki a kettős állampolgárság kizárását. A jogszabály 19. cikke ugyan azt mondja, hogy elveszíti az ukrán állampolgárságot az, aki saját akaratából felveszi más állam állampolgárságát. Ez a cikk azonban ellentétben van az alkotmány 25. cikkével, amely szerint senki sem fosztható meg ukrán állampolgárságától és attól a jogától sem, hogy állampolgárságát szabadon megváltoztassa. Szakértők szerint éppen a különböző jogszabályok közötti ellentmondások miatt nem lehet szankcionálni a kettős állampolgárságot.

(MTI)