Nőtt a kercsi iskolai ámokfutás halottjainak száma

2018. október 18., 12:06

A megtámadott műszaki szakiskola átkutatása során a helyszínelők újabb holttestre bukkantak, majd egy sebesült csütörtökön belehalt sérüléseibe.

Vlagyiszlav Roszljakov, az iskola 18 éves, negyedikes, vegyész szakos tanulója 20 embert – 15 diákot és öt felnőttet – agyonlőtt, majd magával is végzett a tanintézményben.

Az áldozatok közül hatan még nem töltötték be a 18. életévüket. A hozzátartozók csütörtök reggelre valamennyi halottat azonosítottak, a sebesültek közül viszont kettőt még ismeretlenként kezelnek.

A támadó működésbe hozott egy fémdarabokkal megtöltött, házilagos készítésű robbanószerkezetet, majd egy karabéllyal lövöldözni kezdett. A több mint félszáz sebesült közül tízet intenzív osztályon ápolnak. Őket Moszkvába és más orosz nagyvárosokba szállítják át további kezelésre. Csütörtök délelőtt 44-en szorultak további orvosi ellátásra.

A Rosszija 24 televízió beszámolója szerint a bombából kirobbant fémrészecskék többeknél végzetes végtagsérüléseket, valamint súlyos izom- és belső szervi roncsolást okoztak. Az áldozatok hozzátartozóival és az amputációt elszenvedett sérültekkel pszichológusok foglalkoznak.

Roszljakovnál a híradások szerint nagy mennyiségű lőszert, valamint további robbanó- és több gyújtószerkezeteket találtak. A támadó a nyomozás megszellőztetett eddigi eredményei szerint egy lövészklub tagja volt, vallási szektához, szélsőséges csoporthoz nem tartozott. A Kommerszant című lap értesülése szerint viszont továbbra is vizsgálják, hogy nem állt-e kapcsolatban ukrán szélsőségesekkel.

A lőfegyverhez – egy Bekasz típusú, csőtáras vadászpuskához –, amelyet a támadás előtt mintegy egy hónappal szerzett be, törvényesen jutott hozzá. A történtek miatt az orosz parlament alsóháza napirendjére tűzte a lőfegyverhez jutás megszigorítását.

Sajtóértesülések szerint egyébként az elkövető társai előtt eldicsekedett azzal, hogy képes robbanószerkezetek előállítására. Az ehhez szükséges ismereteket a világhálóról szerezte be. A támadásra mintegy két hónapig készülhetett.

A történteket a kiemelt bűnügyekben eljáró orosz hatóság, a Nyomozó Bizottság (SZK) szerdán előbb terrortámadásnak, majd közveszélyes módszerrel elkövetett, többszörös emberölésnek minősítette. A hatóság posztumusz pszichológusi és pszichiátriai szakértői vizsgálatot rendelt el az elkövetővel kapcsolatban.

A Komszomolszkaja Pravda című bulvárlap azt írta, hogy mintegy egy hónappal a tragédiát megelőzően Roszljakov elvitte a nagyanyjától az összes családi fotót, arra hivatkozva, hogy azokról másolatokat akar készíteni. A tizenévessel kapcsolatban olyan, meg nem erősített értesülés is megjelent az orosz médiában, amely szerint érdeklődött a mániákus bűnelkövetők iránt.

Az Interfax hírügynökség egy névtelenül nyilatkozó, jól értesült forrásra hivatkozva azt írta, hogy az ámokfutásnak a nyomozás nem végleges verziója szerint személyes indítéka lehetett, a diák konfliktusban állhatott tanáraival. Az indítékkal kapcsolatban hivatalos nyilatkozat nem hangzott el.

Szergej Akszjonov, a Krím Köztársaság vezetője közölte: a hatóságok igyekeznek megállapítani, hogy ki segédkezhetett Roszljakovnak a tömeggyilkosság előkészítésében. Mint mondta, a helyszínen a támadó egyedül lépett fel, de kétségbe vonta, hogy maga készített volna elő mindent.

Roszljakovot, aki elvált szülők gyermeke volt, az iskolában hallgatag diákként ismerték, s bár nem mutatott fel kiváló tanulmányi eredményt, jó véleménnyel voltak róla. A Kommerszant úgy tudja, hogy volt már dolga a rendőrséggel egy olyan esetben, amikor a barátaival alkoholt fogyasztott.

A történtek miatt a Krímben háromnapos gyászt rendeltek el. Csütörtöktől a félszigeten minden iskola és óvoda mellé fegyveres őrt állítanak. A helyi kormányzat az életüket vesztett áldozatok hozzátartozóinak 1 millió rubel (4,26 millió forint), a sebesültekének pedig 500 ezer rubel fájdalomdíjat fizet ki, és állja a temetés költségeit is.

A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben – népszavazásra hivatkozva – elcsatolta Ukrajnától, de azt a lépését az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége nem ismerte el.

(MTI)