Külföldi regisztrációjú autók: roncstemetővé válik az ország?

Az elmúlt hetek-hónap talán egyik legtöbbet vitatott témája a külföldön regisztrált gépkocsik ukrajnai legalizálásának kérdése volt. Ennek ellenére a Legfelső Tanácsnak múlt csütörtökön sikerült két olyan törvényt elfogadnia ebben a témában, amelyekkel igazából senki nem lehet elégedett.

Az első törvény a külföldről származó, ott is regisztrált használt járművek megadóztatását szabályozza. Az eddigi rendszer nem változott alapvetően, csupán az adótételek csökkentek. A 3000 cm³ motortérfogat alatti benzinüzemű járművek esetében az adóalap 50 euróra, 3000 cm³ felett 100 euróra módosult. A dízelolaj-üzemű járműveknél 3500 cm³ motortérfogatig 75 euró, 3500 cm³ felett 150 euró az adóalap. Emellett két koefficienst, szorzót vesznek figyelembe az adó kiszámításakor: a jármű motortérfogatát és „életkorát”, tehát azt, hogy hány teljes naptári év telt el a gyártása napjától. Például egy benzinüzemű, 2000 cm³ motortérfogatú 10 éves járműért tulajdonosának előreláthatóan 1000 euró adót kell megfizetnie. Újdonság, hogy a jármű korát figyelembe vevő koefficiens értéke csak 15 éves korig növekszik, vagyis a 15 évesnél idősebb gépkocsik esetében nem emelkedik tovább.

A törvényhozók kedvezményeket léptettek életbe a már az ország területén található külföldi rendszámú gépkocsik tulajdonosai számára. Ezek szerint a jogszabály hatályba lépésétől számított 90 napig 50%-os kedvezmény lesz érvényben a megfizetendő adó összegére, a jogszabály hatályba lépését követő 180 napig pedig nem fogják bírságolni a külföldi rendszámú autók tulajdonosait. Vagyis, példánknál maradva, a gépkocsiért, amelyért egyébként 1000 euró adót kellene megfizetni a tulajdonosnak, a törvény hatályba lépése utáni első 90 napban csak 500-at kell leszurkolni.

A szakírók ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a kedvezményes adózásra biztosított 90 nap kevésnek bizonyulhat. A különböző becslések szerint mintegy 350–500 ezerre tehető az érintett gépkocsik száma az országban, vagyis előfordulhat, hogy nem boldogul valamennyi tulajdonos a rendelkezésére álló három hónap alatt a szükséges ügyintézéssel. Már csak azért sem, mert többségüknek külföldön kell megtalálniuk a járműveik tulajdonosát, hogy saját nevükre írathassák a gépkocsikat, hiszen csak tulajdonosként vámoltathatják el azokat.

A parlament által még ugyanaznap elfogadott másik jogszabály szigorítja a külföldi regisztrációjú járművek ukrajnai tartózkodását. A törvény értelmében az országba ideiglenesen vagy tranzit céljából behozott járműveket tilos lesz elidegeníteni, vagy más rendelkezésére bocsátani, használatba adni át. Ugyancsak tilos lesz az ilyen járművek alkalmazása üzleti célokra vagy jövedelemszerzésre. E szabályok megsértéséért 34 ezer hrivnya bírság szabható ki.

Emellett automatikus adatforgalmat létesítenek az adóhatóság, a határőrszolgálat és a nemzeti rendőrség között a külföldi rendszámú gépkocsik ellenőrzésére. Nőni fognak az ukrajnai tartózkodási idő túllépéséért kiszabható büntetések a vám és tranzit üzemmódban közlekedő gépkocsik esetében. A 10 és 20 nap közötti időtúllépésért 8500 hrivnya bírságot szabhatnak ki, 20 és 30 nap között a bírság 85 000 hrivnyára nő, a 30 napot meghaladó késedelem esetén (illetve a jármű elvesztésekor vagy megsemmisülésekor) 170 ezer hrivnya vagy a jármű elkobzása lehet a büntetés a bíróság határozata alapján. Mint már utaltunk rá, az új büntetési tételek a törvény hatályba lépését követő 180 nap leteltével lépnek hatályba.

A képviselők azt hitték, hogy e két jogszabály elfogadásával – különösen az adótételek mérséklése miatt – sikerül megoldaniuk a külföldről olcsóbban behozott autók problémáját, ám a végeredménnyel mindenki elégedetlen maradt. Oleh Jarosevics, a külföldi rendszámú autók tulajdonosainak jogait védő aktivisták vezetője közölte, követelik az elnöktől, hogy ne írja alá a törvényt, hanem küldje vissza azt a parlamentnek átdolgozásra. Kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben országos tiltakozásba kezdenek, melynek során lezárják a nemzetközi útvonalakat.

Eltökéltségét demonstrálandó Jarosevics felgyújtotta saját Land Roverét.

„Az emberek többsége számára, akik 1500 dollárért szerezték meg az európai regisztrációjú járművek használati jogát, olcsóbb elégetni az autójukat, mint megvásárolni azt, majd elvámoltatni a ma elfogadott törvények alapján” – mutatott rá.

Jarosevics érvelése nem alaptalan, hiszen elvámoláskor a gépkocsi tulajdonosának nemcsak az adót kell megfizetnie, hanem az áfát, a nyugdíjilletéket és a behozatali vámot is, ami az Ekonomicsna Pravda egy korábbi számítása szerint együttesen a gépkocsi árának 30%-át is megközelítheti.

Oleh Nazarenko, az Ukrajnai Autóimportőrök és Értékesítők Országos Szövetségének vezérigazgatója sem elégedett maradéktalanul a parlament munkájával, tudjuk meg az UNIAN hírügynökségtől. Mint rámutatott, az új szabályozással Ukrajna azt kockáztatja, hogy az autóroncsok temetőjévé változik, hiszen a törvények értelmében mostantól életkortól és a környezetvédelmi előírásoktól függetlenül bármilyen gépkocsit be lehet hozni Ukrajnába. Szerinte akadnak majd ügyes vállalkozók, akik megtalálják a módját, miként lehet tömegesen behozni az országba azokat a már használhatatlan európai járműveket, amelyekkel odaát nem tudnak mit kezdeni tulajdonosaik.

(ntk)