Hagyományaiban is él a nemzet

Magyar népdalok csendültek fel Nevetlenfaluban

2018. december 3., 18:24 , 933. szám

November 30-án a Nevetlenfalui Községháza dísztermében a Nevetlenfalui Arany Alkony Nyugdíjas Népdalkör, a helyi községi tanács és a Tiszahát Ökológiája és Kulturális Hagyományai Közhasznú Egyesület szervezésében megrendezték az „Énekeljünk együtt!” I. Hagyományőrző Népdaltalálkozót.

Elsőként dr. Oroszi József helybeli polgármester köszöntötte a megjelenteket azt kívánva, hogy még nagyon sok hasonló rendezvényre kerüljön sor a jövőben.

Ezt követően Kosztya Margit, a Nevetlenfalui Arany Alkony Nyugdíjas Népdalkör vezetője Kodály Zoltánt idézte, aki szerint a magyar népdal együtt született meg a magyar nyelvvel. Majd visszaemlékezett azokra az időkre, amikor a hosszú téli estéken népdaloktól zengett a falu, népdalokat énekeltek a téli munkák, a fonás, a szövés közben. S bár – mint mondta – a népi hagyományok megőrzésével nem a régi életmódot kívánják visszahozni, de őseink kultúráját ápolni, csodálni kell. Népdalaink nekünk és rólunk szólnak, s mint kifejtette, az a céljuk, hogy minél több népdalt ismerjünk és énekeljünk.

Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul arról beszélt, hogy a népdal ugyanolyan fontos, mint az anyanyelv, a nemzeti önazonosság egyik legalapvetőbb megnyilvánulási formája. Vannak nemzetek, melyek körében a polgárosodás során szinte teljesen eltűnt a népdal, a magyarság esetében viszont Bartók Béla és Kodály Zoltán átmentette népdalkincsünket a modern korba, s jó, hogy ma is vannak emberek, akik továbbadják azt a felnövekvő nemzedékeknek.

Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke és a megyei tanács első elnökhelyettese leszögezte: azt akarjuk, hogy fennmaradjunk, és egy jobb jövőt építsünk a cudar jelenben. Ám sajnos, sok honfitársunkban ott munkálkodik a félelem, a csüggedés, sok fiatal külföldre távozik. Pedig ha elvándorol az értelmiség és az ifjúság, akkor nemzetrészünk veszélybe kerül – fejtette ki a szónok. Majd méltatta a Nevetlenfalui Művészeti Iskolát, az ott végzett színvonalas oktatást, ezen belül a magyar népzene-, népdal- és néptánckincs átadását a következő generáció számára.

A nevetlenfalui születésű Kész Margit, a beregszászi Rákóczi-főiskola tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak nyelvében él a nemzet, hanem hagyományaiban is. Felidézte szülőfalujához kötődő gyermekkori emlékeit, a hagyományos falusi élet jellegzetességeit: a kalákamunkákat, melyek közösségépítő erővel bírtak, hiszen az emberek együtt, egymást segítve dolgoztak, vagy éppen a karácsonyi kántálásokat, amikor a csendes téli estében még a szomszédos, Romániához tartozó Halmiból is áthallatszott a kántálók éneke. Végezetül pedig a néphagyományok megőrzésének fontosságát ecsetelte, kifejtve, miszerint a fa gyökerek nélkül nem él sokáig, s mi is a gyökereinkből meríthetünk kitartást, erőt.

A felszólalások után felléptek a Nevetlenfalui Középiskola 1–6. osztályos tanulói népdalokat adva elő, míg az 1. A osztály kisdiákjai népi gyermekjátékot mutattak be, a 6. A osztályosok pedig András-nap alkalmából népdalcsokorral köszöntötték a névnapjukat ülőket. Emellett fellépett a Nevetlenfalui Művészeti Iskola Pacsirtái énekkar, a helyi Nefelejcs Népdalkör, illetve a Nevetlenfalui Arany Alkony Nyugdíjas Népdalkör, mely utóbbi előadott egy I. világháborús katonanótát, valamint két, magyar nyelvre lefordított ruszin népdalt. A két népdalkör közösen is fellépett, három helybeli zenész, a harmonikán játszó Tóth Zsolt, a nagybőgős Pirók József és a helyi művészeti iskolában oktató, cimbalmon játszó Kosztya Anikó zenei kísérete mellett. Szólót énekelt Sáfi Barbara, Sztojka Ramóna, Jakab Eszter és az erdélyi Szék városból érkezett Vígh Emőke.

A rendezvényen megjelentek Nevetlenfalu testvértelepüléseinek – a magyarországi Törökszentmiklós és Kétpó, illetve az erdélyi Szék – képviselői. Markót Imre törökszentmiklósi polgármester, illetve Vaszil Juhasz, a Nagyszőlősi Járási Állami Adminisztráció művelődési osztályának a vezetője is köszöntötte a megjelenteket. A szervezők pedig okleveleket adtak át a fellépőknek.

Váradi Enikőnek, a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltsége képviselőjének a felajánlása által a Tiszapéterfalvai Népzene-, Néptánc- és Kézművestáborban való részvételre kaptak jogosultságot a következő énekesek: Sztojka Ramóna, Fudella József, Sáfi Barbara, Varga Szofija, Sztojka Anikó.

A programot támogatta Barta József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, a megyei tanács első elnökhelyettese, Rezes Károly megyei tanácsi képviselő, Kész Barnabás megyei tanácsi képviselő, valamint a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltsége, Bodnár Jolanda, a Kelet-európai Misszió nevetlenfalui képviselője, a Pasaréti Palló Imre Kórus tagjai és Egey Tibor, a Pasaréti Református Gyülekezet tagja, gróf Bethlen Farkas, a Julianus Alapítvány, Verőce község, valamint Német Miklós helyi vállalkozó.

Lajos Mihály