Miért fontos a talajvizsgálat?

2018. december 3., 11:14 , 932. szám

A talajvizsgálatok segítségével megismerhetjük termőföldünk tulajdonságait. A vizsgálat eredményeként számszerűsített adatokat kapunk földünk minőségéről. A zöldség-, illetve gyümölcstermesztésben eltérő tápanyag-gazdálkodást kell alkalmaznunk, ezért a talajadottságok ismerete nélkülözhetetlen az eredményes termesztéshez.

A korszerű mezőgazdaság elengedhetetlen eleme a rendszeres talajvizsgálat. A fóliás, illetve a szabadföldi zöldségtermesztésben a rendszeres talajvizsgálatok egyaránt jelentős előnyt biztosítanak a termelő számára. A vizsgálati eredményeket akár egy mezőgazdasági pályázat esetében is kiválóan lehet hasznosítani, hiszen méréssel tudja bizonyítani a pályázó, hogy termőföldje alkalmas az adott növény ter­mesztésére, vagy – bár nem igazán alkalmas erre a célra – már tudja, hogyan javíthat rajta.

A mezőgazdaságban a fajtaválasztás és az agrotechnika mellet a talaj tápelemtartalma és a növény tápanyagigénye befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét. Termőtalajunk tápanyagszintje a termesztés alatt folyamatosan változik: a zöldségtermesztésben akár órák alatt is változhat, míg a gyümölcstermesztésben ez jóval lassabban zajlik le. Éppen ezért intenzív termesztésben, hajtatásban évente többször, minden kultúra előtt érdemes elvégezni a talajvizsgálatokat, míg gyümölcster­mesztésben telepítés előtt, majd minden 2-3 évben ajánlatos a tápanyagszint felmérése.

Felmerül a kérdés, hogy miért érdemes megfelelő táp­anyagszintet fenntartani? Mert a tápanyaggal jól ellátott növények fejlettek, erősebbek, ellenállóbbak a betegségekkel, de a kártevőkkel szemben is. A károsítást könnyebben elviselik, kiheverik, kevesebbszer kell őket vegyszeres védelemben részesíteni, mint a gyengén fejlődő, satnya, magas sótartalmú és pH-értékű talajban nevelkedett növényeket.

A talajvizsgálatok elvégzése során kétféle – fizikai és kémiai – tulajdonságokat vehetünk szemügyre.

• Mindenekelőtt a termőtalaj kémiai tulajdonságait határozzuk meg. A kémiai tulajdonságok vizsgálatokkor a legfontosabb a pH-, illetve az EC-érték vizsgálata, az utóbbi mérését egy egyszerű kézi mérőműszerrel is elvégezhetjük. A pH-érték a talaj savasságát vagy lúgosságát határozza meg egy 1 és 14 közötti skálán, ahol 1-től 7-ig terjedő érték esetén savas jelegű, míg 7-től 14-ig lúgos jellegű talajról beszélhetünk. Különböző növények eltérő pH-értékű talajban érzik jól magukat. Például az áfonya számára a savas környezet (pH: 3–4,5 között) a megfelelő, a csonthéjasoknak főként a 7 fölötti gyengén lúgos talaj az optimális, míg a legtöbb zöldségünk az enyhén savanyú (pH: 5,5–6,5 között) talajadottságokat kedveli. Az EC-érték a talaj összes sótartalmát határozza meg, ami a talaj vezetőképességéből számítható ki. Az EC-érték azonban nem mutatja ki számunkra az egyes tápanyagok mennyiségét. A kémiai vizsgálatok során a táp­anyagszinteket már egy komolyabb mérőműszerrel mérhetjük, így meghatározhatjuk a talaj legfontosabb tápelemeinek – a nitrogénnek, a foszfornak, a káliumnak, a magnéziumnak és a kalciumnak – a mennyiségét. E talajtulajdonságok szerint lehetnek alkalmasak különféle növények termesztésére a termőföldjeink.

• Ami a talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálatát illeti, elsősorban a fizikai állapot szerint, azaz a szemcseméret alapján sorolhatók csoportokba a talajok. A fizikai talajvizsgálatokat egyszerűen elvégezhetjük, bonyolultabb műszerek nélkül. Ezeket a módszereteket a következő írásunkban foglaljuk össze. (Folytatjuk.)

Molnár Ádám