A fejes káposzta hajtatása

2018. december 5., 10:17 , 933. szám

A fejes káposzta hajtatása már elég régóta elterjedt Kárpátalján. Mivel a hidegtűrő növények közé tartozik, ezért korán termeszthető, s így azoknak a gazdáknak is van lehetőségük a korai hajtatásra, akiknek a fóliájából hiányzik a fűtési rendszer. Nem véletlen, hogy egyre több gazda gondolkodik a hajtatott fejes káposzta termesztésén, kihasználva a korai, fűtés nélküli termesztésre kínálkozó lehetőséget.

A fejes káposzta igényei

A növény hőmérsékleti optimuma 13±7 oC, a csírázásához a 18–20 oC-os hőmérséklet az optimális, a kelés után pedig, amíg a gyökérzete ki nem alakul, a 13–17 oC a megfelelő. A későbbiekben nappal a 15–17 oC, míg éjszaka a 12–14 oC előnyös. A fejes káposzta hidegtűrése jó, rövid ideig még palántakorban is elviseli a -1, -2 oC-ot. Hosszúnappalos növény, ezért hajtatása a téli fényszegény időszakban igen kockázatos. Mivel zöldtömegét rövid idő alatt fejleszti ki, ezért a fejes káposzta a nagy vízigényű növények közé tartozik. Gazdaságosan csak a megfelelő öntözés mellett termeszthető. A káposzta az enyhén savanyú, 6 pH-értékű talajt kedveli, ekkor a legintenzívebb a tápanyagfelvétele. Fejlődéséhez sok tápanyagra van szüksége. Tápanyaghiány esetén termése kicsi és késői lesz.

A fajtaválasztás szempontjai

Hajtatásra a rövid tenyészidejű, jól fejesedő, kis tenyészterület-igényű, világoszöld fejszínű fajták az alkalmasak. Fajtaválasztáskor figyelembe kel venni a fajták palántakori és fejesedés kori hőtűrését, a kórokozókkal szembeni ellenálló képességüket, az egyszerre érést, és azt is, hogy ne legyenek repedésre hajlamosak. Hajtatásra az ültetéstől számított 48–55 nap alatt szedhető hibridek alkalmasak. Legnépszerűbb fejes káposztafajták a Jetma F1, a Pandion F1, az Adema F1.

Termesztés

A magvetés időpontja attól függ, hogy enyhén fűtött vagy fűtés nélküli fóliasátorban szeretnénk termeszteni a növényt. A palántanevelés ideje a téli időszakban nyolc hét is lehet, ezért ennek tudatában vessük a magokat. A hajtatott fejes káposztát általában földlabdás palántával szaporítjuk, 4,5-5 cm-es tápkockába vetjük.

A palántanevelés során figyeljünk a megfelelő hőmérséklet biztosítására. Ha a hőmérséklet tartósan 15 oC fölé emelkedne, igyekezzünk szellőztetéssel csökkenteni, mivel a meleg hatására a palánták megnyúlhatnak, a száruk vékony lesz. Előfordul, hogy a helytakarékosság, valamint a kisebb fűtésköltség végett a gazdák úgynevezett melegágyba vetik és ott nevelik fel palántáikat, majd innen tápkockába kitűzdelve és továbbnevelve ültetik végleges helyükre azokat. Az ilyen nevelés során figyelni kell a melegágy helyes megrakására, elég takarófölddel kell borítani az istállótrágyát ahhoz, hogy a fiatal palántákat ne veszélyeztesse az ammóniaperzselés.

A fejes káposztát enyhe fűtés esetén február elején, vészfűtéssel február 20–25-én, fűtetlen fóliasátor esetén pedig február vége – március eleje (az időjárástól függően) tájékán ültethetjük. Fűtés nélküli hajtatásnál ügyeljünk arra, hogy kiültetés után a növények a hosszabb lehűlés (több mint 10 napig a nappali hőmérséklet 4-5 oC) hatására magszárat fejleszthetnek. Ilyenkor a kettős takarás lehet a megoldás.

A palánta akkor jó kiültetésre, ha a gyökere már teljesen átszőtte a földlabdát, lombja egészséges, sötétzöld színű.

Az ültetés a terület előkészítésével kezdődik. Az előzőleg elvégzett talajvizsgálat után a szükséges mennyiségű istállótrágya, valamint műtrágya kijuttatásával biztosíthatjuk a növényünk megfelelő kezdeti fejlődését. Közepes tápanyag-ellátottságú talajon alaptrágyaként érett istállótrágyából négyzetméterenként 5–8 kg, foszforból 4–7 g, káliumból 10–20 g szükséges. A nitrogént fejtrágyaként juttatjuk ki, négyzetméterenként 5–10 g-ot. Mivel a káposzta gyökérzete a talaj felső 20-30 cm-es rétegében helyezkedik el, ezért a tápanyag talajba juttatásakor, valamint az ápolási munkák mélységének megválasztásakor ezt figyelembe kell venni.

A fejes káposzta tenyészterülete a fóliasátorban a korai fajták esetében 35x30 cm, a későbbi (pl. 10 nappal) ültetésű fajtáknál 40x30 cm legyen. A túlságosan ritka ültetés korai és szép növényeket biztosít, de keveset, a túl nagy sűrűség viszont a tenyészidőt megnyújtva okoz majd bevételkiesést a gazdának.

Ápolási munkák

Az ápolási munkák során a klímaszabályozás, a növényvédelem, valamint a gyommentesség biztosítása az elsődleges feladatunk. Az idő előrehaladtával megnő az öntözési norma, illetve az eleinte heti egy alkalmat felváltja a két-három alkalommal való öntözés. Azonban a fejesedés megindulásakor már csökkenteni kell a vízmennyiséget, akárcsak a hőmérsékletet. Lehetőség szerint igyekezzünk a megfelelő hőmérsékletet biztosítani a növényünk számára a megfelelő fejlődés érdekében. A gyommentességet sekély kapálással, a gyomok sarabolásával tartsuk fenn.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa