Folytatódik a küzdelem anyanyelvű oktatási rendszerünk megmentéséért

XXVII. KMPSZ-közgyűlés

2018. december 15., 15:50 , 935. szám

Az idei évben még mindig a 2017-ben elfogadott oktatási törvény 7. cikkelyével hadakozott a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség – állapította meg a szövetség idei tevékenységéről mérleget vonva Orosz Ildikó, a KMPSZ XXVII. közgyűlésén. A jelenleg 3193 kárpátaljai pedagógust tömörítő szakmai érdekképviseleti szervezet közgyűlésén a jelenlévő 318 küldött egyhangúlag elfogadta azt a nyilatkozatot, amelyben felszólítják Ukrajna vezetőit, hogy hajtsák végre az államelnök által vállalt kötelezettségüket, és a Velencei Bizottság állásfoglalásának megfelelően módosítsák a 2017-ben elfogadott oktatási törvény 7. cikkelyét.

Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke beszámolójában hangsúlyozta, hogy 2017 szeptemberében az ukrán oktatási törvény elfogadásával precedens értékű dolog történt, megszakadt az a természetes állapot, amely régiónkban a nemzetállamok kialakulása óta működött, hisz Kárpátalján mindig is természetes jog volt az anyanyelvű oktatás biztosítása. Az elnök asszony hangsúlyozta: „Sajnos annak ellenére, hogy a Velencei Bizottság megállapította a törvény jogsértéseit és az államelnök vállalta, hogy a Velencei Bizottság határozatait végrehajtja, ebben az irányban jelentős változás nem történt.”

A KMPSZ elnöke elmondta, hogy az Oktatási és Tudományos Minisztérium által a nyár folyamán szervezett egyeztető megbeszélések inkább leke­zelő, kioktató iszapbirkózásra emlékeztettek konstruktív párbeszéd helyett. Egyedül annyit sikerült a tárgyalásokon elérni, hogy csökkentették a nemzetiségi iskolák végzősei számára a felvételi ponthatárt ukrán nyelvből és irodalomból, viszont a kormányrendelet indoklásában sértő módon sajátos nevelési igényűeknek nevezték a nemzetiségi iskolák végzőseit. Orosz Ildikó hangsúlyozta: „Nem mondunk le jogainkról annak ellenére sem, hogy bizonyos politikai erők és tényezők – akik nyíltan nem fedik fel arcukat –, mindent elkövetnek, hogy megfélemlítsenek minket, elűzzenek szülőföldünkről, hogy ne vegyünk részt a közéletben, hanem meghúzva magunkat az ukrán állam marginális tényezőjévé váljunk.”

Orosz Ildikó arról is beszámolt, hogy a KMPSZ közreműködésével a kárpátaljai magyar pedagógusok javaslatai alapján kidolgozták a kárpátaljai magyar iskolák ukrán nyelvi követelményrendszerének megfelelő kerettantervet, amelyet a közgyűlés küldöttei megvitatás céljából megkaptak.

A KMPSZ vezetője elmondta, hogy Kárpátalján lezárult a magyar kormány által meghirdetett óvodafejlesztési program első üteme, melynek keretében közel 2,2 milliárd forint ráfordításával 50 oktatási-nevelési intézményt sikerült felújítani részlegesen vagy teljesen. A program részeként azokon a településeken, ahol megszűnt minden intézményes magyar oktatás, de a lakosság egy része magyar nemzetiségűnek vallja magát, új épületek vásárlásával magyar óvodákat szeretnének indítani. Az első ütem során sikerült épületeket vásárolni Szerednyén, Alsókerepecen, Bakosban, Akna­szlatinán, Terebesfejérpatakon. Orosz Ildikó emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy bár közvetlenül a kárpátaljai magyarokat támogatja az anyaország fejlesztési programjával, de ezáltal közvetve az ukrán államot is. Végül köszönetet mondott a magyar államnak, a magyar kormánynak és a magyar adófizetőknek a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatási rendszer fenntartásához és fejlesztéséhez nyújtott támogatásért.

Köszöntötte a közgyűlés küldötteit Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos, aki elmondta, hogy a magyar kormány mindig partnere lesz a KMPSZ-nek, hisz a jövőt az óvodákban és az iskolákban írják. Elmondta, hogy az óvodafejlesztési program három lépcsőjében kb. 6 milliárd forint magyar állami támogatás érkezik Kárpátaljára. Továbbá az itteni bérviszonyokat látván a magyar kormány a pedagógus-bérkiegészítéseket 2019-től megduplázza.

A miniszteri biztos olyan „lámpás embernek” nevezte az utóbbi időben ukrán részről sokat támadott Orosz Ildikót, akit óvni kell. Hangsúlyozta: „Amikor ég a ház, a sorokat össze kell zárni. Föl kell sorakozni mögötte és vigyázni kell rá.” Kijelentette, hogy a világban élő 15 millió magyar mögötte áll, és személyén keresztül minden kárpátaljai magyar pedagógus mögött.

Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul köszöntő beszédében kiemelte: „Magyarország számára meghatározó és elvi jelentősége van annak, hogy a kárpátaljai magyarság kisebbségi jogai, különösen az anyanyelv ápolásához, használatához, megtanulásához, és az anyanyelven való tanuláshoz fűződő, eddigiekben kivívott, elidegeníthetetlen jogai biztosítva legyenek csorbítatlan formában. E jogok maradéktalan érvényesítése a magyar nemzetpolitika, egyúttal a magyar kül- és szomszédságpolitika, valamint alkotmányos filozófiánk tengelyében lévő kardinális kérdés.”

Izsák Tibor, a 170 ezer magyarországi pedagógust tömörítő Nemzeti Pedagóguskar elnökhelyettese ígéretet tett arra, hogy minden fontos szakmai segítséget meg fognak adni a KMPSZ számára, a magyar nyelvű oktatás fejlesztése érdekében.

Köszöntötte a pedagógusokat Rezes József, a Kárpátaljai Állami Közigazgatási Hivatal Nemzetiségi és Vallásügyi Főosztályának vezetője, aki kijelentette, hogy a kárpátaljai magyarság fennmaradásáért folytatott küzdelem frontvonalában ott vannak a pedagógusok és az őket tömörítő KMPSZ, amely a kárpátaljai érdekvédelmi szervezetek közül a leghatásosabban és legaktívabban végzi munkáját. A szövetséghez fűződő személyes viszonya kapcsán elmondta, hogy ő is a KMPSZ most 25 éves Irka című gyermeklapján nőtt fel, sőt a napokban egy 1997-es, a KMPSZ által szervezett szavalóversenyen szerzett oklevelet is talált a fiókjában.

Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke ironikusan fogalmazva a kárpátaljai magyarság évének nevezte az idei esztendőt – ugyanis Ukrajna története során soha ennyit nem foglalkozott közösségünkkel az ukrán sajtó, soha ennyire híresek nem voltunk, mint jelenleg. Ebben csak az a sajnálatos, hogy nem pozitív a megközelítés, hanem egy kidolgozott magyarellenes kampány folyik évek óta, amely idén kicsúcsosodott – értékelte közösségünk nehéz helyzetét a KMKSZ elnöke. Az ukrajnai helyzetet vázolva Brenzovics László kifejtette: „A rendkívül súlyos gazdasági és szociális válság mellett az ukrán állam folyamatosan olyan intézkedéseket hozott és hoz, amelyek célja a kisebbségek nyelvi és oktatási jogainak a teljes fölszámolása.” Hangsúlyozta, hogy a média-, oktatási és nyelvtörvény alkotmányellenes, a kisebbségi jogok lebontása az Alkotmány módosítása nélkül zajlik, mert nincs elegendő szavazata a kormánynak az Alkotmány megváltoztatásához. A KMKSZ elnöke kijelentette, hogy a kárpátaljai magyarság küzdelmében egyedül az anyaországra számíthat.

Ugyanakkor pozitív eredményekről is be tudott számolni Brenzovics László: „Azt hiszem, az elmúlt száz évben aligha volt olyan év, amikor közel ötven óvoda került felújításra vagy felépítésre, és arról sem, hogy 16 iskolában történt fejlesztés, támogatás.” Az elnök végül kijelentette, hogy a kárpátaljai magyarságnak a magyar kormány támogatását maga mellett tudva minden esélye megvan arra, hogy túlélje a mostani nehéz időszakot.

A KMPSZ módszertani központjának munkájáról Fodor Éva irodavezető számolt be, majd Gabóda Béla, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Fiókintézetének igazgatója, a KMPSZ Ellenőrző Bizottságának elnöke részletesen beszámolt a szövetség pénzügyi forgalmáról és működési költségeiről. Vass Ilona programigazgató a Keleti Partnerség programjának keretében megvalósult intézményfelújítások menetéről és eredményeiről tájékoztatta a közgyűlést.

Csernicskó István nyelvészprofesszor, a Rákóczi-főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának igazgatója és Szilágyi Lajos, a KMPSZ elnökségének tagja ismertette a minisztérium által javasolt államnyelvoktatási koncepciók hibáit, valamint a szövetség által kidolgozott, kárpátaljai magyar szakemberek javaslatai alapján összeállított, a kárpátaljai magyar iskolák ukrán nyelvi követelményrendszerének megfelelő kerettantervet, amelyet kisebb módosításokkal a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyott.

A KMPSZ XXVII. közgyűlése végül nyilatkozat elfogadásával zárult.

Badó Zsolt