Talajvizsgálat: a gyúrópróba

2018. december 27., 09:03 , 936. szám

Ha a talajvizsgálat kerül szóba, mindjárt a bonyolult műszerekre és érthetetlen számításokra, szakkifejezésekre gondolunk. Ez nem minden esetben igaz, talajvizsgálatot házilag, akár néhány perc alatt is végezhetünk.

A talaj fizikai állapota

A fizikai talajállapot azt mutatja meg a gazdának, hogy mennyire művelhető a föld, milyen gyakran kell öntözni, pótolni a tápanyagot, vagy akár azt, hogy mely növény termesztése lesz jövedelmező az adott a földterületen. Sokszor találkoztunk már a homok-, vályog-, agyagtalaj fogalmakkal a talaj tulajdonságaival összefüggésben. Ha gyümölcsöst tervezünk, akkor jó tisztában lenni a földterületünk tulajdonságaival, nehogy a végén meglepetés érjen bennünket. A talaj fizikai állapotának becslésére kidolgoztak egy egyszerű és jól működő próbát: a gyúrópróbát.

A gyúrópróba

E vizsgálat célja, hogy megállapítsuk talajunk fizikai tulajdonságait, azaz hogy mennyire kötött. A vizsgálat segít eldönteni, hogy mely növény termesztésébe érdemes belevágni, hiszen minden növény eltérő fizikai talajadottságokat kedvel.

A módszer leírása. A talajmintánkból egy evőkanálnyit tenyerünkre teszünk, megnedvesítjük és tésztává gyúrjuk. Két tenyerünk között golyót formálunk belőle, majd hengerré gyúrjuk és a hengeres sodratot megpróbáljuk gyűrűvé hajlítani.

• Amennyiben a golyó formálás közben szétesik, homoktalajjal van dolgunk. Ezen a talajon egy gyümölcsfaj sem képes minőségi termést hozni, mivel gyors vízáteresztő, illetve gyenge tápanyagmegtartó képessége miatt nem nyújt megfelelő életteret a gyümölcsfák számára. Lehetőség szerint kerüljük e talajokat, ha gyümölcsültetvény létesítése a cél.

• Ha golyót tudunk formálni, de sodratot nem, akkor homokos-vályogos talajról beszélünk. Ez már egy középkötött talaj, azaz a tápanyagokat többé-kevésbé megköti, továbbá a víztartó képessége is jobb, mint a homoktalajé. Ugyanakkor e talajok humusztartalma 0,5%-nál alacsonyabb, ami nem elegendő a gyümölcsök számára. Ha ilyen talajjal van dolgunk, akkor számítsunk rá, hogy a gyümölcstermesztés költséges lesz, egyrészt a kijuttatandó nagy mennyiségű szerves trágya okán, másrészt a tápelemek (nitrogén, foszfor, kálium) folyamatos és gyakori pótlása miatt. Egyik előnyös tulajdonsága az ilyen talajnak, hogy a gyümölcsfák gyorsan nőnek, viszont termésmennyiségben el fognak maradni az optimálistól, továbbá folyamatos öntözést igényelnek. Ültetvény telepítése előtt feltétlenül gondoljuk végig a terveinket, és a mélyen gyökerező fafajtákat válasszuk. Kárpátalján is találkozhatunk ilyen talajféleséggel.

• Ha a sodrat gyűrűvé hajlításkor darabokra esik vagy megrepedezik, akkor vályogtalajról beszélünk. A vályogtalaj kifejezetten ideális gyümölcstermesztésre. Hogy miért? Mert megfelelő a víztartó képessége, továbbá a tápanyagmegkötő képessége is kielégítő. A humusztartalma 1–3% között lehet, ami ideális minden kultúrnövényünk számára. Minden gyümölcs „jól érzi magát” a vályogtalajokon. Öntözés szempontjából a mélyen gyökerező (30 cm-nél mélyebben, mint pl. MM106, B9, MM117, mirabolán, vadkörte, őszi- és kajszibarack) alanyok esetében a csapadékot csak az első 2-3 évben szükséges mesterségesen pótolnunk. A sekélyen gyökerező alanyok esetében (M9, M26 sajmeggy, ribiszke stb.) az öntözés az ültetvény egész élete során szükséges. Kárpátalja talajainak többsége ebbe a kategóriába sorolható.

• Ha a gyűrű nem repedezett, akkor agyagtalajjal van dolgunk. Az agyagtalaj nem alkalmas a minőségi gyümölcstermesztésre. A víztartó képessége olyannyira „jó”, hogy a csapadékot alig engedi át, így a gyökerek megfulladnak, rothadnak. A tápanyagokat is „remekül” megköti, viszont annyira kötöttek, hogy a növény már nem tudja felvenni azokat. Az ilyen talaj humusztartalma 1% körüli, ami valójában csak félig van átalakulva humusszá. Ezen talajok esetében további kizáró ok a nehéz művelhetőség, illetve a magas pangó víz jelenléte. Agyagtalajra soha ne ültessünk gyümölcsöst!

Ha gyümölcsös telepítése előtt álluk, érdemes néhány percet szánni erre a próbára, hiszen nem mindegy, mennyibe fog kerülni az ültetvény fenntartása és mennyi hasznot fog hozni. (Folytatjuk.)

Molnár Ádám