A talaj kémiai tulajdonságai: pH-érték és mésztartalom
Egy modern gazda számára a termőtalaj adottságainak ismerete elengedhetetlen. Korábbi írásainkban a fizikai tulajdonságokkal kapcsolatos tudnivalókat foglaltuk össze, most a házilag elvégezhető kémiai talajvizsgálatokat szeretnénk ismertetni, melyek ugyancsak szükségesek a hatékony gazdálkodáshoz.
Termőtalajunk megfelelő ismerete nélkül sosem lesz jövedelmező vállalkozásunk, legyen szó akár zöldség-, akár gyümölcstermesztésről. Gyümölcstermesztésben különösen fontos a talajadottságok ismerete, mivel hosszú távú és költséges befektetés, amelynél előfordulhat, hogy a problémák csak több év múlva fognak megmutatkozni. Gondoljuk végig: ha egy mészben gazdag (5% fölött) talajba például birsültetvényt telepítünk, az minőségben és termésmennyiségben is elmarad a várttól, s a probléma csak a termőre fordulás után fog jelentkezni, ami 2-3 év, vagyis az addigi munkánkat kidobtuk az ablakon. Az ilyen területekre inkább csonthéjasok, vagy alma ültetése javasolható.
A talaj pH-értéke
A talaj egyik fontos kémiai tulajdonsága a pH-érték. A pH-érték azt határozza meg, hogy milyen mértékben savas vagy lúgos a termőföldünk. A gyümölcsfajoknál, akárcsak a zöldségek esetében, eltérőek a növények igényei a talaj pH-értékét illetően. Táblázatunk a talajnak a gyümölcsök számára ideális pH-értékeit foglalja össze.
A talaj ideális pH-értékei az egyes gyümölcsfajok esetében | |||
---|---|---|---|
Gyümölcsfaj | pH-érték | Gyümölcsfaj | pH-érték |
Alma | 5,5–7,5 | Dió | 6,0–8,0 |
Körte | 6,2–8,2 | Mogyoró | 6,0–7,0 |
Birs | 6,5–7,5 | Csipkebogyó | 6,0–6,5 |
Szilva | 5,5–8,5 | Fekete ribizli | 4,8–7,0 |
Őszibarack | 6,3–8,3 | Piros ribizli | 5,5–7,0 |
Kajszibarack | 6,2–8,2 | Köszméte | 6,0–6,5 |
Cseresznye | 5,5–7,5 | Szeder | 6,5–7,5 |
Meggy | 5,5–6,5 | Szamóca | 5,8–6,5 |
A talaj pH-értékének megállapításához ma már könnyen beszerezhetők a különféle kézi, hígításos módszerrel működő mérőműszerek. Ezen műszerek használata a gyümölcstermesztésben is javasolt. A pH-érték hígításos mérését az alábbi módon végezhetjük el.
1. A vizsgált termőtalajból mintát veszünk legalább 6-8 helyről, majd alaposan összekeverjük a mintákat.
2. Fogunk egy tiszta, legalább 3 dl űrtartalmú edényt (átlátszó műanyag flakon, pohár stb.), és az oldalán feltüntetjük a három deciliter űrtartalomnak megfelelő beosztásokat deciliterenként.
3. A mérőedényünkbe 2 deciliternyi desztillált vizet öntünk (ezt autósboltban, üzemanyagtöltő-állomásokon is megvásárolhatjuk).
4. A talajból annyit szórunk az edénybe, hogy annak tartalma elérje a három dl-t.
5. Alaposan elkeverjük a vizet a talajjal, majd várunk 3–5 percet a kioldódás érdekében.
6. Belehelyezzük a mérőműszert az oldatba, és leolvassuk az eredményt.
A hígításos módszerrel viszonylag nagy pontossággal mérhetjük a talaj pH-érékét, ami a műszer korától és fajtájától függően akár 0,2–0,5 értékkel eltérhet a ténylegestől. Ez a módszer nem helyettesíti a laboratóriumi vizsgálatot, csak képet ad arról, hogy egy adott időszakban hogyan változik a talaj savassága. Laboratóriumi vizsgálat esetén a pH-érték mérése igen pontos és megbízható. Komplex talajvizsgálat végzésekor a pH-érték meghatározása az első feladat, tehát ebből is látszik, hogy az egyig legfontosabb tényezőről van szó.
A talaj mésztartalma
Egyes gyümölcsfajok, mint például a csonthéjasok, igénylik az 5%-nál magasabb mésztartalmat, míg a körte, birs, fekete ribizli, dió magas mésztartalom (15-20%) esetén már sínylődik. A 20%-nál magasabb mésztartalmú talajokban ezek a növények egyáltalán nem fejlődnek, elpusztulnak. Ugyanakkor vannak olyan gyümölcsfajok, amelyek közömbösek a mésztartalommal szemben, mint például az alma vagy a szeder.
A mész pótlása a gyümölcstermesztésben igen fontos feladat a műtrágyák káros savanyító hatásának a kompenzálása, illetve a talajszerkezet javítása céljából is. Mivel fontos tudnunk a szükséges utánpótlás mértékét, ezért mérnünk kell a mésztartalmat. A mésztartalom becslésére is van kidolgozott házi módszer, amely nem pontos, de viszonyítási alapnak megfelel.
A mésztartalom becsléséhez háztartási ecetre és egy diónyi talajrögre lesz szükségünk. Ha a rögre kevés ecetet öntünk, s az hallhatóan pezsegni kezd, de nem habzik, akkor a talaj mésztartalma éppen elegendő. Ha a reakció habzással jár, sok a talajban a mész. Előfordulhat, hogy a talajminta nem reagál az ecetre (pl. ha egyúttal agyagos is): ez mészhiányt jelez.
A mésztartalom pontos értékét csak laboratóriumi mérőműszerek segítségével tudjuk meghatározni, ezért is fontos gyümölcsösök telepítése előtt a komplex talajvizsgálat, melyet minden 3–5 évben meg kell ismételni. (Folytatjuk.)
Molnár Ádám