Oktatás: Vizsgára készülnek a diákok és a tanárok is

2019. január 17., 19:43

Bár a lakosságot láthatóan egyre inkább bűvkörébe vonja az elnökválasztási kampány, az ország azért igyekszik élni a maga megszokott életét. Január 8-ától a diákok számára elkezdődött a jelentkezés a próbaérettségire, miközben a pedagógustársadalom változatlan hévvel vitatkozik a tanárok és tanítók még tavaly meghirdetett szertifikációján.

A jelentkezés a próbaérettségire január 31-ig tart majd az Ukrán Oktatásminőség-ellenőrzési Központ regionális weboldalain. A kárpátaljai jelentkezőknek az Ivano-Frankivszki Regionális Oktatásminőség-ellenőrzési Központ weboldalán lehet regisztrálni. A cél, hogy lehetőség szerint minél több érintett megismerkedhessen a vizsgatesztekkel, illetve a külső független értékelés (ZNO), a teszt­írás lebonyolításának rendjével. A próbatesztelésen részt vevőknek utóbb az oktatásminőség-ellenőrzési központ weboldalán keresztül a teszteredményeket is megküldik.

A részvétel a próbaérettségin fizetett. Idén egy próbatesztírás költsége régiótól függően 132–139 hrivnya.

A próbatesztelés valamennyi résztvevője számára önálló információs oldalt hoznak létre, amelyen február 25-ig megjelenik a tájékoztató arról, hogy hol és mikor kerül sor a tesztírásra. Ukrán nyelvből és irodalomból március 16-án írnak próbatesztet. Ukrajna történetéből, matematikából, biológiából, földrajzból, fizikából, kémiából, valamint idegen nyelvekből március 23-án lehet tesztet írni. Egy jelentkező egy alkalommal csak egyetlen tesztet írhat meg.

A szervezők felhívják a figyelmet arra, hogy a próbatesztre való jelentkezés nem jelent automatikus regisztrációt a tényleges külső független értékelésre. A ZNO-ra való jelentkezés február 5-én veszi kezdetét, s március 25-ig tart majd.

Miközben a diákok életük egyik legfontosabb megmérettetésére készülnek, tovább folyik a vita a pedagógusok szertifikációjáról – legalábbis a világhálón. A hónapok óta tartó diskurzusban az kavart újabb hullámokat, hogy múlt héten az Oktatási és Tudományos Minisztérium levélben szólította fel a megyei oktatási főosztályokat, tartózkodjanak mindentől, amit nyomásgyakorlásként, kényszerként, ösztönzésként vagy akár kérésként lehetne értelmezni a pedagógusok szempontjából az oktatók úgynevezett szertifikációját illetően. A Lilija Hrinevics tárcavezető által jegyzett levél hangsúlyozza, hogy a szertifikáció kizárólag önkéntes lehet, s bármilyen közigazgatási nyomásgyakorlás megengedhetetlen ez ügyben.

Az osvita.ua a tárcavezetőre hivatkozva azt írja, idén mintegy ezer tanár eshet át a szertifikáción a közel félmillió jelenleg dolgozó pedagógus közül. A portál hozzáteszi: a célból, hogy valamennyi megye pedagógusainak módja legyen részt venni az idén félig-meddig kísérleti jelleggel lebonyolítandó önkéntes szertifikációban, minden régió számára meghatároznak egy bizonyos keretszámot, amelyre csak az adott régió elemi iskolai tanárai jelentkezhetnek, ugyanakkor a keret kitöltése nem kötelező.

A miniszteri levél megjelenése nem lehet véletlen, már csak azért sem, mivel több pedagógus is jelezte a világhálón, hogy az iskolaigazgatók, illetve a regionális oktatási hatóságok esetenként máris nyomást gyakorolnak a pedagógusokra a célból, hogy azok jelentkezzenek a szertifikációra.

A szertifikáció mint újabb minősítési eljárás célja hivatalosan a magasan képzett pedagógiai dolgozók ösztönzése. Minap napvilágot látott az a kormányrendelet, amellyel az elmúlt esztendő végén jóváhagyták az eljárás menetét. Ebből egyebek mellett kiderül, hogy a szertifikációt figyelembe veszik a pedagógus soron következő (vagy soron kívüli) attesztációjaként, amelynek alapján megszerezheti a következő minősítési kategóriát, illetve megerősítheti a korábban elért fokozatot. Ugyanakkor – mutatnak rá az oktatási kormányzatnál, a sikertelen szertifikáció nem lehet hatással a következő attesztációra, illetve a pedagógus által betöltött tisztségre.

A látszólag kedvező, liberális szabályozás ellenére a pedagógusok egy jelentős része nem tartja célszerűnek az attesztáció mellett egy további minősítési rendszer bevezetését. Emellett sokan keveslik, hogy a szertifikáció eredményeként szerezhető igazolás mindössze három évig érvényes, ugyanakkor mások nevetségesnek tartják, hogy a szertifikáción átesett dolgozók bérpótlékként az illetményalapjuk 20%-át kapják meg. Miután a jelenlegi rendszerben a pedagógusok bérük egy tekintélyes részét különféle pótlékok formájában kapják, a szertifikációs eljárásért cserébe kínált bérkiegészítés mértéke szerintük nevetségesen alacsony. A minisztériumi elképzeléseket kommentálva a világhálón az egyik pedagógus rámutat: korrepetálással lényegesen többet kereshet a tanár, mint amennyit a tárca a szertifikációval járó munkáért kínál.

(zzz)