Vasárnapi üzenet: 2019. január 27.

2019. január 27., 09:43 , 939. szám
Marosi István görögkatolikus áldozópap

„Ismered a parancsokat: Ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, ne tégy hamis tanúságot, tiszteld apádat és anyádat.” Az kijelentette: „Ezt mind megtartottam gyermekkorom óta.” Ennek hallatára Jézus ezt mondta neki: „Egy dolognak még híjával vagy. Mindenedet, amid csak van, add el, s oszd szét a szegények közt, és kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem.” Amikor ezt meghallotta, igen elszomorodott, mert nagyon gazdag volt. Amikor Jézus ezt látta, így szólt: „Milyen nehéz bejutni a gazdagnak az Isten országába! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.” Lk 18, 20–25

Klasszikus példabeszéd ez, melyben egy tekintélyes ember megkérdezi Jézustól, mit tegyen, hogy elnyerje az örök életet. Az adott kor nyelvén ez annyit jelent: mit kell tennem, hogy tökéletes legyek. Ez az ember, mint mondja, gyerekkora óta megtartja a parancsolatokat, mégis van benne egyfajta vágy, hogy megtalálja lelki nyugalmát, békességét. Krisztus azt szeretné hangsúlyozni itt, hogy a parancsok megtartása önmagában még nem teszi boldoggá az embert. Ez az ember mintha azt várná válaszként Krisztustól, hogy ő már tökéletes. Krisztus újabb feladatot ad neki, mert azt szeretné vele megértetni, hogy van még hová fejlődni, mindig találhatunk az életünkben olyan területeket, amelyeket még alakítani, fejleszteni, csiszolni kell. Olyan célokat, amelyekért van értelme küzdeni. Azok tudnak ugyanis boldog életet élni, akik mindig találnak maguknak célt, irányt a fejlődésre, valamilyen fel­adatot, amiért érdemes tenni. Tanuljunk, olvassunk, tűzzünk ki magunk elé mindig új célokat, hogy szellemünket frissen tartsuk! Egy életen át tanulhatjuk Krisztus követését, igyekezhetünk hasonlóak lenni hozzá. Ez teszi „élővé” a keresztény embert, ez üdíti fel a lelket. Az idősebb generáció tagjai sokszor nehezen hiszik, hogy tehetnek még valami újat az életben, és bizony néha a fiatalok is elkeserednek. Nem mindegy, milyen életet élünk, hogy milyen vágyaink, céljaink vannak, s hogy azok Istenhez vezetnek-e. Krisztus arról akar meggyőzni minket, hogy folyamatosan fejlődjünk, s hogy ez az ember számára nem teher, hanem lehetőség élete, szelleme, lelke jobbá tételére, ami Istenhez és a lelki boldogsághoz vezet.

Marosi István
görögkatolikus áldozópap