A föld sói: A foszfor szerepe a zöldségtermesztésben
A foszfor (P) a növények táplálásában a fő tápelemek közé tartozik. A növény fejlődésének korai időszakában, a gyökérnövekedésben, a gyökértömeg kialakulásában van jelentős szerepe, valamint befolyásolja a virágképződést is.
A foszforhiány általános tünetei
A foszforhiány viszonylag jól felismerhető, és a többi tápelem hiányától jól megkülönböztethető elváltozásokat idéz elő a zöldségnövényeken. A nitrogénhiánnyal ellentétben az alsó levelek nem kivilágosodnak, hanem sötétzöld, kékeszöld színt vesznek fel. A tünetek később vörös, lilásvörös, barnásvörös színbe mennek át, ami a levél fonákján mindig jobban kivehető. A levelek elszíneződése fokozatosan a középső és fiatal levelekre is átterjed. Az alsó levelek gyakran elszáradnak, lehullnak, így a növény felkopaszodik. A foszforhiányban szenvedő növényekre jellemző a korlátozott fejlődés és a rossz gyökérzet. A hiánytünetek nagyon hamar, már a fiatal növényeken is felléphetnek. A virágzás gyenge, a növények rosszul kötnek, gyakran termékenyülésre képtelenek. Az alacsony hőmérséklet erősíti a P-hiány érvényesülését.
A foszfor-hiányt a P talajban történő lassúbb mozgása és lassúbb felvétele miatt elég nehéz pótolni. De többszöri lombtrágyázással vagy az intenzív zöldségtermesztésben használatos magas foszfortartalmú, tápoldat formájában kijuttatott jól oldódó műtrágyákkal lehetséges orvosolni.
A foszforhiány jelentkezése az egyes zöldségfajoknál
A paprikán, a paradicsomon, a spenóton, az uborkán és a dinnyén jellegzetes sötétzöld, kékeszöld színű elváltozással kezdődik a foszforhiány, amely először csak a legidősebb levelek fonákján, alsó oldalán, az erek között mutatkozik. A hiány fokozódásával a többi alsó levél színe is megváltozik, majd a tünetek átterjednek a középső levelekre. Gyakran tapasztalható a foszforhiány az említett növények palántáin. Az igen vékony szár, fejletlen gyökérzet késői virágzással párosul. Idővel az alsó levelek felkopaszodnak. A kabakos növények termésén már egészen fiatal korban beszáradt barna foltok is kialakulnak.
A fejes saláta levélzete is hasonló módon elszíneződik, mint a paprikáé vagy a paradicsomé. A levelek jellegzetes rozettás fejlődést mutatnak, a növény gyökérzete fejletlen.
A hónapos retek levelei színtelenné válnak a foszforhiány hatására, majd barnásvörös színűek lesznek. A növények feltűnően fejletlenek.
A cékla levelei aprók, bíborvörösek. A tünetek az idősebb leveleken mutatkoznak először, amelyek korán elhalnak.
A karalábé levelei kékeszöld színűek, illetve az erek mentén, a fonáki részen lilásvörösek. A tünetek az idősebb leveleken jelentkeznek először, amelyek a szélektől kiindulva elszáradnak.
A foszfortúladagolás
Palántanevelésben igen gyakori a foszfor túladagolása, ami kalcium-hiányos tüneteket idéz elő. A későbbiekben a túl sok foszfor generatív irányba billentheti ki az egyensúlyt, „levéníti” a növényt. A talajba kijutatott nagy mennyiségű foszfor a mangán és a cink felvételét is gátolja, ebből adódóan a foszfor-túltrágyázás néhány mikroelem hiánytüneteként is jelentkezik.
Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa
