Kötelező lemondani az örökségről?

2019. február 18., 11:17 , 942. szám

„Miután elhunyt édesapánk, felmerült, hogy mi legyen az örökséggel. Apánk nem írt végrendeletet, de testvéreimmel egyetértettünk abban, hogy a családi házat az ingóságokkal együtt hagyjuk édesanyánk tulajdonában, hiszen az az otthona, bár már csak ő él benne. Édesanyánk később elmondta, hogy az utcán találkozott az állami közjegyzővel, akitől megtudta, hogy valamennyi örökösnek – vagyis nekünk, a négy gyermekének is – el kell menni hozzá, hogy hivatalosan elfogadjuk az örökséget vagy lemondjunk róla. Én viszont valahol azt olvastam, hogy akkor is lemondunk az örökségről, ha egyszerűen nem fogadjuk el azt hat hónapon belül. Ha viszont így van, miért fizessünk négyen a közjegyzőnek? Mit javasol, keressük fel a közjegyzőt a testvéreimmel vagy sem?”

– A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1272. cikkelyének 1. pontja egyértelműen fogalmaz e tekintetben: amennyiben az örökös az 1270. cikkelyben megállapított határidőig (az örökhagyó halálától számított hat hónapon belül) nem kérvényezte a hagyaték elfogadását, a törvény úgy tekinti, hogy nem fogadta el azt. Magyarán, ha ön és a testvérei az édesapjuk halálának napjától számított hat hónapon belül nem jelennek meg a közjegyző előtt, hogy az örökség elfogadását kérvényezzék, a közjegyzőnek úgy kell tekintenie, hogy lemondtak róla.

Nem árt, ha az örökség tulajdonát képező házban élő édesanyjuk a hagyaték megnyílása után felkeresi a közjegyzőt és tájékozódik a hagyatéki eljárás menetéről, továbbá arról, hogy milyen dokumentumokat kell beszereznie az ügyintézéshez, ám tudni kell, a Ptk. az ő esetében sem követeli meg egyértelműen, hogy nyilatkozatot tegyen a hagyaték elfogadásáról. Az 1268. cikkely 3. pontja értelmében a törvény úgy tekinti, hogy az örökös elfogadta az örökséget, amennyiben a hagyaték megnyílásának pillanatában egy háztartásban élt az örökhagyóval, s az attól a naptól számított hat hónapon belül nem nyilatkozott arról, hogy lemond az örökségről. Természetesen arról, hogy elfogadja az örökséget, édesanyjuknak utóbb mindenképpen nyilatkoznia kell majd, hiszen e nélkül a közjegyző nem állíthatja ki az örökség átruházásáról szóló dokumentumot, ám erre a hat hónap leteltével is ráér, amikor aktuálissá válik a hagyaték átvétele.

Ha jól értem a levélből, az örökösök első köréhez tartozó, s így örökölni jogosult személyek esetünkben az elhunyt négy gyermeke és özvegye. Ily módon, amennyiben a hagyaték megnyílásától számított hat hónapon belül a gyermekek egyike sem jelenik meg az eljárást lefolytató közjegyző előtt, az egyetlen törvény szerinti örökös automatikusan az édesanyjuk marad, őt illeti a teljes hagyaték – abban az esetben természetesen, ha a gyermekek közül senki nem jogosult kötelező részre az örökségből (például azért, mert munkaképtelen).

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ez az eljárás (a közös távolmaradás a közjegyzőtől) az elhunyt gyermekeinek egymás iránti feltétlen bizalmát feltételezi. Ha ugyanis valamelyikük a megállapodást felrúgva később (de az örökhagyó halálát követő hat hónapon belül) mégis elfogadja az örökséget, s ez csak a hat hónap leteltével derül ki, a többieknek már nem lesz módjuk fellebbezni. Ebben az esetben a hagyaték az örökséget elfogadó személyek között fog megoszlani, egyenlő arányban. Elvben ugyan van lehetőség arra, hogy a pórul járt örökös a bírósághoz forduljon, s kérje, hosszabbítsák meg az örökség elfogadásának határidejét, ám a bíróság ezt csak indokolt esetekben szokta engedélyezni, vagyis olyankor, ha az örökös önhibáján kívül mulasztotta el a határidőt (vagyis nem tudott az örökség megnyílásáról, esetleg akadályoztatása miatt nem tudott megjelenni a közjegyző előtt).

hk