A föld sói: A kálium szerepe a zöldségtermesztésben

2019. február 20., 08:29 , 943. szám

Káliumból a zöldségfélék nagy mennyiséget építenek be szöveteikbe, ezért ennek az elemnek fontos szerepe van a növények életében. Hiánya nemcsak a termés mennyiségére, de a termés minőségére, továbbá a betegség-, a hideg- és a szárazságtűrő képességre is hatással van.

A káliumhiány általános tünetei

A hiánytünetek közös jellemzője, hogy a növekedés általában gyengébb, leáll, a hajtások elágazódása gyenge. Minden zöldségfélénél jellemző, hogy az idősebb alsó levelek a szélük, illetve a csúcsuk felől sárgulnak, majd az érközökre is kiterjed a sárgulás, miközben az erek zöldek maradnak. A termés érése elhúzódik, a színeződés gyenge, a szárazanyag-tartalom a normálisnál alacsonyabb.

A káliumhiány jelentkezése az egyes zöldségfajoknál

A paprikán gyakran megfigyelhető a kálium hiánya, legtöbbször hajtatásban, tőzeg- vagy homoktalajon jelentkezik. A sárgulás igen jellegzetes, a levélerek közvetlen közelében még akkor is egy élénkzöld sáv figyelhető meg, amikor a levélszéleken már erős száradás kezd kialakulni. A fűszer- és a paradicsomalakú paprika termése lassabban színesedik.

A paradicsomnál is gyakran figyelhető meg a jellegzetes tünetkép: az alsó levelek sárgulnak, de a levélerek közvetlen közelében a szövetrészek sokáig zöldek maradnak. A kálium hiánya fokozza a bogyók zöldtalpasságát és zöldfoltosságát. A paradicsom hosszanti növekedése leáll, az oldalhajtások képződése gyengébb. A káliumhiányban szenvedő növények érzékenyebbek a botritiszre.

Az uborkán és a dinnyén a leírt jellegzetes tüneti kép mellett a levelek apróbbak, a fő erek jellegzetes módon besüllyednek. Igen gyenge az uborkánál az oldalhajtás-képződés. A kabakos növények levelei enyhén a fonák irányba pödrődnek, a kókadás jeleit mutatják. A sárgadinnye esetében a termések felrepedése is tapasztalható.

A hónapos retken a már ismertetett levéltüneteken kívül gyenge a gumók színeződése. Élénkvörös szín helyett fakó vörös, lilásvörös színt mutatnak.

A fejes saláta hidegérzékenysége és néhány gombabetegség iránti fogékonysága növekszik. A fejek vágás után gyorsan összeesnek, rosszul szállíthatók.

A borsó és a bab esetében a levelek enyhén fonákirányban pödrődnek, az ízközök rövidek. Fejletlen, apró magvak képződnek a hüvelyben. Az idősebb levelek elsárgulnak, a levélszéleken nekrotikus tünetek jelentkeznek.

A káposztaféléken gyakran a levelek szélén apró beszáradó foltok keletkeznek, amelyektől a levelek széle pödrődni kezd a fonák irányba. A levél színe kékeszöld, fényes színű lesz. Ha a káliumhiány később lép fel, a külső levelek letisztítása után a fej még értékesíthető, tekintettel arra, hogy a fiatalabb levelek egészségesek. A káposztafejek általában kicsik lesznek.

A szamóca idősebb leveleinek szélén vörösesbarna szín jelenik meg, a szövet megbarnul, majd elhal, míg a főér környéke kékeszöld színűre változik. A nekrózis és az elszíneződés az egész levéllemezre kiterjedhet. Az elszíneződött részeken barnás nekrózisos foltok jelennek meg. A termés csökken.

Kálium-túladagolás

A kálium többlete a táp­elemek arányának felborulásával komoly élettani zavarokat okozhat. Általánosan a só kártétel tüneteit mutatja a növény, rövidebb ízközökkel, sötét­zöld tónussal. A generatív jelleg erősebb terméskötéssel jelentkezhet, de a termések mérete kisebb, minőségük gyenge. A túladagolás miatt bekövetkezhet a kalcium és a magnézium felvételének zavara, még akkor is, ha a gyökérközegben lenne is elegendő az ellátáshoz ezekből az elemekből (antagonizmus).

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa