Kutlán, Garanyi, Harangozó, Zicherman

Beregszász híres festőinek kiállítása a főiskolán

2019. február 26., 19:54 , 944. szám

Négy egykor Beregszászhoz kötődő festőművész, Garanyi József, Harangozó Miklós, Kutlán István és Zicherman Sándor képeiből állított össze nagyszerű kiállítást Kovács László műgyűjtő a saját gyűjteményéből. A kiállítás ünnepélyes megnyitására február 22-én került sor Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Gross Arnold kiállítótermében. A kiállítás március 20-ig tekinthető meg.

A kiállítást megnyitó ünnepségen a beregszászi tulajdonos, műgyűjtő, Kovács László elmondta, hogy a kárpátaljai festőiskolához kapcsolódó beregszászi festőművészek közül Kutlán István 175 éve született az Ugocsa megyei Fancsikán, tanulmányait Técsőn, Hollósy Simon festőiskolájában kezdte, majd ösztöndíjjal Prágában és Párizsban a híres Julian Akadémián tanult, ahol egyik tanára elkészítette a mellszobrát, amelynek bronzból készült eredetije ma is megtekinthető a párizsi akadémián, annak gipszmásolata pedig a Nagyszőlősi Tájmúzeumban. Boksay Józseffel 1930-ban közösen festették szülőfaluja görögkatolikus templomának falképeit, amelyeket 2016-ban levakartak, kivételes értékű kincset téve tönkre ezzel. 1940-ben festette a Vízimalom a Kárpátokban című festményét, amely ma is megtekinthető a Moszkvai Állami Tretyakov Galériában. Négy nemzetiségi ábécéskönyvet is illusztrált, 1965-ben hunyt el, szülőfalujában, Fancsikán temették el.

Harangozó Miklós 1937. december 16-án született Salánkon, ő volt Kutlán első tanítványa, akinek a javaslatára felvételizett a Moszkvai Krupszkaja Képzőművészeti Népi Egyetemre, amelyet 1968-ban sikeresen be is fejezett. 1983-ban megnyerte a szovjet össz-szövetségi pályázatot a huszti betongyárat ábrázoló festményével. Számos külföldi művésztelepre kapott meghívást az öt évvel ezelőtt elhunyt Harangozó Miklós, akinek görögkatolikus pap fia, ifj. Harangozó Miklós is jelen volt a kiállításmegnyitón.

Garanyi József 1921-ben született Bátyúban, hároméves volt, amikor családjával Beregszászba költöztek. Tehetségére már a beregszászi gimnáziumban felfigyeltek. 1957-ben a kárpátaljai festők moszkvai kiállításán három festőtől választottak ki egy-egy képet: Garanyi Józseftől, Kassai Antaltól és Boksay Józseftől, amelyek megjelentek képeslap formájában is. 1958-ban a Szovjet Művészeti Egyesület tagjává választották. A 65. születésnapjára 1986-ban megszervezett életmű-kiállításán bemutatott képeket felajánlotta Beregszász városnak, amelyek ma is megtekinthetők a Beregvidéki Múzeumban.

Zicherman Sándor 1935-ben, Ungváron született. 75 évvel ezelőtt költözött át családjával Beregszászba, itt telt a gyerekkora, iskolás évei, majd beregszásziként ért el eredményeket a birkózásban. Egy évig tanult a Lembergi Festészeti Akadémián, majd a Leningrádi Muhina Művészeti Akadémiát végezte el 1964-ben. A Szovjetunió számos részén dolgozott és állított ki, 1972-től az akkor gyorsan fejlődő Togliatti város művészeti  életét szervezte és irányította. 1989-ben települt át Magyarországra.

A négy festővel kapcsolatos emlékeiről beszélt, és a kiállított tájképeket, csendéleteket és portrékat értékelte Benkő György festőművész, a főiskola nyugalmazott tanára, ugyancsak megosztotta emlékeit Máté Magda nyugdíjas tanárnő.

Kovács László műgyűjtő ajándékként átadott Orosz Ildikónak, a főiskola rektorának egy, a '70-es években Garanyi József által festett női portrét.

Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul értékelésében kiemelte, hogy a kiállított művészek mindannyian önálló módon és hitelesen alkottak a szovjet totalitárius rendszer idején is. Gratulált a műgyűjtőnek és a főiskolának is a színvonalas kiállításhoz, és Orosz Ildikó ötletéhez csatlakozva javasolta, hogy a kiállított alkotásokból jó lenne egy állandó tárlatot is összeállítani Beregszászban.

B. Zs.