Interaktív népzenei órákat tart Szalonna és Bandája Kárpátalja magyar iskoláiban

2019. március 5., 19:22 , 945. szám

Március 4.–7. között iskolások számára tart interaktív népzenei órákat Szalonna és Bandája Kárpátalján. Az ötnapos körút keretében 6 település iskoláiba látogatnak el a Nagyszőlősi, a SzalBeregszászi járásokban valamint a Felső-Tisza-vidéken.

A koncertsorozat első két állomásán, Nagyszőlősön és Beregszászban nagy érdeklődéssel fogadták a zenészeket. Az interaktív énekórák keretében bemutatták Kodály Zoltán és kortársai által a különböző magyarlakta vidékeken gyűjtött magyar népzenei kincseket, illetve olyan hangszereket is, melyek kevésbé ismertek a fiatalok számára. A zenekar frontembere, Pál István Szalonna szerint fontos, hogy a felnövekvő generációk ismerjék a magyar népzenei hagyományvilágot, Kodály Zoltán és Bartók Béla munkásságát, valamint a határon túli vidékek népzenei kultúráját.

„A Szalonna és Bandájával, vagy azt is mondhatnám, hogy a Magyar Állami Népi Együttes zenekarával több okból is fontosnak tartom azt, hogy Kárpátalján a gyerekekhez eljusson ez a program. Egyrészt azért, mert tiszta magyar népzenével találkoznak, tudják meg azt, hogy kik voltak azok az elődeink, akik mindezt felgyűjtötték, és fontosnak tartották, hogy ország-világ lássa és hallja, hogy milyen csodás kultúránk van – említhetném akár Bartókot, Lajthát vagy Kodályt. Másrészt azért kifejezetten felvidéki és székelyföldi muzsikákat válogattam, hogy a gyerekek figyelmét felhívjam arra, hogy menjenek haza, és mondják el otthon, hogy »képzeld azt hallottam, hogy innen hatszáz kilométerre is élnek magyarok«. Tehát hogy egy kárpátaljai család is látogasson el egyszer Székelyföldre, a Felvidékre, és fontos az, hogy ismerjük egymást, egymás kultúráját a határon túl is. Gyerekkorban kell elkezdeni ezt a nevelési munkát” – fogalmazott a zenekar vezetője, Pál István.

Az órákon a művészek hangszerbemutatók keretében ismertették a gyerekekkel a népzenei hangszerek jelentőségét a zenében. Többek között a kecskeduda, ütőgardon és kaval, valamint  a vonós és ütős hangszerek szerepét a népzenei tájegységeken belül. Az előadás során Kodály Zoltán Székely fonó című munkájában fellelhető népzenei motívumokat tartalmazó művek is bemutatásra kerültek. A gyerekek számára székelyföldi, felvidéki és moldvai muzsikát is játszott a zenekar. Emellett részletesen beszéltek arról is, hogy mikor milyen zenét játszottak, esetleg mire szolgált egy-egy zenei dallam.

A zenekar a hét folyamán Péterfalvára, Gyertyánligetre, Aknaszlatinára, Técsőre, Husztra és Viskre látogat majd el, közelebb vive a gyerekekhez a népzene csodálatos világát.

Az interaktív énekórák a Csoóri Sándor-program támogatásával valósulnak meg.

VE